[debateviabooks]

It is obviously unlikely that you will ever stumble upon a creature from another planet. We do not even know that there is life on other planets. But you might stumble upon yourself one day. You might suddenly stop short and see yourself in a completely new light. On just such a walk in the woods.

Jostein Gaarder - Sophie's World

[debateviabooks]

As soon as she concentrated on being alive now, the thought of dying also came into her mind. The same thing happened the other way around: only by conjuring up an intense feeling of one day being dead could she appreciate how terribly good it was to be alive. It was like two sides of a coin that she kept turning over and over. And the bigger and clearer one side of the coin became, the bigger and clearer the other side became too.

Jostein Gaarder - Sophie's world

[debateviabooks]

- [...] úgy gondolta, hogy aki csalódik, hibázott. - Valóban? Ezt meg hogy értette? - Úgy, hogy csak abban csalódik az ember, akit nem nézett meg alaposan, mielőtt bármibe is belekezdett vele.

Náray Tamás - Szerintem

[debateviabooks]

Ahol a butaság virágzik, ott a szabadság meghal.

Náray Tamás - Szerintem

[debateviabooks]

Azt mondod, ez nem a te dolgod. Azt mondod, te nem foglalkozol vele. Téged ez nem érint. Törődjön vele, akit érint. Neked dolgod van: mész vásárolni, főzni, a gyerekért. Te megszűröd, hogy mit engedsz be, te nem engeded be a negatív dolgokat az életedbe. Nos, a rossz hír az, hogy a negatív dolgok nem kérnek tőled belépési engedélyt. Mi több, úgy surrannak be a hátad mögött, ha nem figyelsz, hogy mire eszmélnél, késő. [...] Majd azt mondod: áldozat lettél. Igen, ez igaz. A saját ostobaságod áldozata.

Náray Tamás - Szerintem

[debateviabooks]

Ez az ember, ha megpróbálják őt befolyásolni, vagy azzal fenyegetni, hogy elhagyják, [...] ő maga lesz az, aki kinyitja vagy nyitva hagyja maga mögött az ajtót. Ez az ember nem küzd feleslegesen azért, hogy mindenki értékesnek lássa őt. Az ilyen embereknek is szükségük van emberekre, de nincs szükségük azokra, akik nem érzik jól magukat egyedül is. Éppen ezért tartják ezeket az embereket kibírhatatlannak.

Náray Tamás - Szerintem

[debateviabooks]

És megtanultam nem törődni többé a sértődősködőkkel, akik vagy azért sértődtek meg, mert bizonyítékot találtam a hamisságukra, vagy azért, mert nem vették maguknak a fáradtságot, hogy megismerjék, mit miért teszek vagy mondok.

Náray Tamás - Szerintem

[debateviabooks]

Megtanultam elkerülni azokat az embereket, akik panaszkodnak, keseregnek, akik másoktól várják az életük rendbetételét, vagy a gondjaik megoldását, mert ellopják a békémet azzal, hogy az érzelmeimre apellálnak az önsajnálatukkal, ráadásul ezt a legtöbbször olyan dolgok miatt teszik, amelyeken éppen ők nem akarnak változtatni.

Náray Tamás - Szerintem

[debateviabooks]

Az egymás közötti párbeszédet felváltotta az ugatás és a leordítás, a vitát a megalázó kijelentésektől hemzsegő megsemmisítés szándéka, a különféle közösségi felületeken az egymásnak való üzengetés, majd a hasonló stílusban azonnal érkező válasz, hogy legyen mit figyelemmel kísérni a népnek, hiszen addig sem törődik a saját dolgával, és hogyan is lenne elvárható a kulturált megszólalás a tömegek részéről, ha a választott vezetőik szájából sem hallanak mást, csak szitkozódást, gúnyt és megvető szavakat.

Náray Tamás - Szerintem

[debateviabooks]

There are some people whose dread of human beings is so morbid that they reach a point where they yearn to see with their own eyes monsters of ever more horrible shapes. And the more nervous they are - the quicker to take fright - the more violent they pray that every strom will be... Painters who have had this mentality, after repeated wounds and intimidations at the hands of the apparitions called human beings, have often come to believe in phantasms - they plainly saw monsters in broad daylight, in the midst of nature. And they did not fob people off with clowning; they did their best to depict these monsters just as they had appeared.

Osamu Dazai - No Longer Human

[debateviabooks]

I don't understand: if my neighbours manage to survive without killing themselves, without going mad, maintaining an interest in political parties, not yielding to despair, resolutely pursuing the fight for existence, can their griefs really be genuine? Am I wrong in thinking that these people have become such complete egoists and are convinced of the normality of their way of life that they have never once doubted themselves?

Osamu Dazai - No Longer Human

[debateviabooks]

Kialakítottál egy képet az életről, hittél, követeltél, kész voltál tettekre, szenvedésre, áldozatra, mígnem lassan ráébredtél, hogy az élet nem hősköltemény, nincsenek hősszerepek, csak polgári szobák, és az emberek elégedettek, ha ehetnek-ihatnak, kávézgatnak, [...]

Herman Hesse - A pusztai farkas

[debateviabooks]

Egy másik jegy alapján öngyilkos volt. Rögtön le kell azonban szögeznünk, hogy tévednénk, ha kizárólag azokat tartanánk öngyilkosoknak, akik kezet emelnek magukra. Sokan mintegy véletlenül lesznek öngyilkosok, nem pedig lényegükből fakadóan. Néhány jellegtelen személyiség és erős sors nélkül élő ember, tudat- és csordaember végez magával, pedig ismertetőjegyüknél és jellegüknél fogva nem öngyilkosok, míg nagyon sok, talán a legtöbb igazi öngyilkos, soha nem vet véget az életének. [...] Az öngyilkost azt jellemzi, hogy énjét - mindegy, hogy joggal vagy sem - a természet rendkívül veszélyes, kényes és veszélyeztetett csírájának érzi, és azt képzeli, hogy mindig előtérben áll és mindenünnen veszély leselkedik rá, tűhegynyi sziklacsúcson egyensúlyoz, és egyetlen könnyed külső taszítás vagy belső megingás a feneketlen mélységbe taszítja.

Hermann Hesse - A pusztai farkas

[debateviabooks]

A hatalmon lévő a hatalomba pusztul bele, a pénzember a pénzbe, a szolgalelkű a szolgaságba, az élvhajhász az élvezetekbe. Így pusztult bele a pusztai farkas a függetlenségbe. Elérte célját, egyre függetlenebb lett, nem parancsolt neki senki, nem függött senkitől, szabadon, egyedül rendelkezett önmagával. Mert minden erős ember csalhatatlanul eléri, amit igaz ösztönének parancsára követ. A megszerzett szabadság közepette azonban Harry rádöbbent, hogy ez a szabadság nem más, mint a halál; magára maradt, a világ félelmetesen békén hagyta, immár semmi köze az emberekhez, sőt önmagához sem, lassan megfullad a kapcsolattalanság és elmagányosodás egyre ritkább levegőjében.

Hermann Hesse - A pusztai farkas

[debateviabooks]

Milyen nehéz is megtalálni ezt az isteni nyomot ennek az életnek a sűrűjében, ebben az önelégült, polgári, szellemtelen korban, ilyen architektúra, üzletek, politika és emberek között! Hogyan is ne lennék hát pusztai farkas, rongyos remete egy olyan világban, amelynek egyetlen céljában sem osztozom, melynek egyetlen öröme sem az enyém!

Hermann Hesse - A pusztai farkas

[debateviabooks]

Szép, szép az elégedettség, a fájdalomnélküliség, szépek ezek az elviselhető, alamuszi napok, amelyeken nem mer hangoskodni se fájdalom, se öröm, amelyeken minden suttog és lábujjhegyen jár. Csakhogy én sajnos épp ezt az elégedettséget nem tudom sokáig elviselni, hamar meggyűlölöm és megundorodom tőle, és lehetőleg az örömök, de szükség esetén akár a fájdalmak útján is kétségbeesve menekülök más éghajlatra. Ha [...] az úgynevezett jó napok langyos, poshadt elviselhetetlenségét szívom magamba, gyermeki lelkem szenved és gyötrődik [...].

Hermann Hesse - A pusztai farkas

[debateviabooks]

Az emberi élet akkor válik igazán szenvedéssé, pokollá, amikor két kor, két kultúra és vallás keresztezi egymást. Az ókor embere nyomorultul elpusztult volna a középkorban, mint ahogy a vad ember is megfulladna civilizációnk dzsungelében. Néha azonban egész nemzedékek szorulnak két kor és életstílus közé, ilyenkor megszűnik az egyértelműség és az erkölcs, a védettség és az ártatlanság. Ezt persze nem mindenki élet át egyformán. Egy olyan természet azonban, mint Nietzsche, már egy nemzedékkel korábban megszenvedte korunk nyomorúságát - amin ő társtalanul, meg nem értve ment keresztül, attól ma ezrek szenvednek.

Hermann Hesse - A pusztai farkas