Evis Photography

Evis- Photography

[soluksuret]

[thoughtkick]

“We do not believe in ourselves until someone reveals that deep inside us something is valuable, worth listening to, worthy of our trust, sacred to our touch.”

— Unknown

[emptiness-statue]

[soluksuret]

[perfectquote]

“I lived in books more than I lived anywhere else.”

— Neil Gaiman, The Ocean at the End of the Lane

[evalindner]

Ha tízezer életem lenne, tízezerszer lennék a lányod Apa🖤🕊️ 🖤

[evalindner]

Hogyan lehet együttélni azzal a tudattal, hogy az az ember, akiért mindenedet odaadnád....de ő semmibe vesz, nem kellesz.. Maximum egy opció vagy néha napján. Vagy még az sem.. De semmiképp sem választás. Semmiképp sem döntés, hogy Igen, én is veled szeretnék lenni."Ezt hogyan lehet elfogadni? Hogyan lehet túlélni, nem beleőrülni és menni tovább?És nem az "Engedd el!" típusú vélemények érdekelnek. Hanem tényleg olyanoké, akik talpra álltak már hasonlóból.

Köszönöm. 🤍

[evalindner]

Ich sehne mich nicht nach großen Dingen, sondern nach dem, was selten ist. Nach Haut auf Haut weil es dort keine Lügen gibt. Nach einer Hand in meiner, weil man einfach weiß, wo man hingehört. Nach gemeinsamen Momenten, in denen selbst die Stille intim wird, und nach diesen kleinen, leisen Berührungen zwischendurch nur als Zeichen.Ich sehne mich nach Lächeln zwischen Küssen, weil nichts eilt, und nach dem Gefühl, nebeneinander zu sein nicht aus Gewohnheit, sondern aus echter Entscheidung.Und am meisten sehne ich mich nach diesen Morgen, an denen du neben mir aufwachst, weil du bleiben willst nicht, weil du musst. ❤️

[evalindner]

Magnifique ! j adore ! 🩷🩷🩷🩷

[evalindner]

Ich möchte nicht immer stark sein müssen. Wenn es mir einmal nicht gut geht, möchte ich nicht immer nur hören: „Du bist stark, du schaffst das.“ Ja, vielleicht bin ich stark, aber das bedeutet nicht, dass ich immer alles allein tragen möchte. Manchmal wünsche ich mir einfach, dass mir jemand wirklich zuhört und versteht, was in mir vorgeht. Ich möchte kein Mitleid, ich möchte einfach nur gehört und gesehen werden. So wie ich für viele Menschen da bin, ihnen zuhöre und versuche zu helfen, wäre es schön, wenn auch manchmal jemand so für mich da wäre – jemand, der an mich denkt, mir zuhört und mich versteht. ❤️

[evalindner]

Nem szeretnék mindig erősnek lenni. Amikor valami bánt, nem szeretném mindig csak azt hallani: „Erős vagy, meg fogod oldani.” Igen, lehet, hogy erős vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy mindent egyedül szeretnék elviselni. Néha egyszerűen csak arra vágyom, hogy valaki igazán meghallgasson, és megértse, mi zajlik bennem. Nem sajnálatra van szükségem, csak arra, hogy meghalljanak és észrevegyenek. Ahogy én sok ember mellett ott vagyok, meghallgatom őket, és próbálok segíteni, jó lenne, ha néha valaki ugyanígy mellettem is ott lenne – valaki, aki gondol rám, meghallgat és megért. ❤️

[evalindner]

Hagyd abba, hogy folyton a telefonodra nézel. Tudom, hiányzik neked. Hidd el, nekem is. De te nem hiányzol neki. Igen, online van, de nem miattad. Igen, van ideje, de nem rád. Igen, egy üzenetre vársz tőle, de ő valaki más üzenetére vár. Emeld fel újra a fejed.

[evalindner]

Az átmeneti kabát vérhiba volt, mert még fázol alatta. Fázik a sápadt bőröd a mély kivágásban, hiába van rajta szorosan összehúzva a kabát. Befúj a szél a derekadhoz is, agyalsz vajon mikortól sanszos, hogy felfázz. Miért nem húztad fel a hosszú kardigánt alá? Van otthon még tőzegáfonya tabletta vajon?

A tömeg hömpölyög, a fejedet szorítja a felcsapott napszemcsid, ma már kellett! És bár már rég nem süt a Nap, te fent hagytad. Szanaszét viszi a fejeden a reggel beszárított lépcsős vágást.

Nyom az új cipő is, szokatlan a lábadnak a csizmában való elkényelmesedés után. Még bőven lenne három hét addig, amíg az időjárás szerint felvehetnéd, de ki kellett próbáld! Betorlódik a tömeg a zebra előtt a Körúton.

Miután megállsz, lenézel a cipődre, minden sejteddel mosolyogsz: „Jézusom, de gyönyörű, imádom, inkább két hétig nem rendelek kaját, de minden fillérét megérte az irracionális árának!”

A lámpa zöldre vált, a tömeg lassan megindul a zebrán, érzed a kabid nyakán kibújó parfümöd illatát. Felmelegíti a bőröd és a szíved, ahogy kalapál. Pedig ma csak egy kávét ittál. Tudod, ez nem a koffein. És a libabőr, ami bejárja a testedet, nem a vékony kabát miatt van. Ezek illúziók.

A valóság az a forró bőröd illata. Ez a tavasz Budapesten. Veled.

[evalindner]

[evalindner]

Thanks for always been kind!! :)

😇

[evalindner]

Arra vágyom, hogy végre megérkezzek.Hogy találjak egy helyet, ahol a teher lehull a vállaimról,ahol a gondolatok nem vonulnak állandó felhőkként az égen.

Szeretnék reggel úgy ébredni,hogy az első érzés ne egy bizonytalan szorítás legyen a gyomromban,ne a még formát sem öltött aggodalmak suttogása.

Egy olyan életre vágyom,amelyben a félelem nem kopogtat folyton az ajtón, hívatlanul és makacsul.Egy életre, amelyet nem a „mi lenne, ha?” irányít,hanem az: „itt vagyok, most”.A nyugalom utáni vágy ez,annak érzése, hogy elég vagyok úgy, ahogy vagyok,anélkül, hogy láthatatlan árnyak ellen kellene harcolnom.

Talán nem is az a cél, hogy tökéletesen gondtalan életet éljünk,hanem hogy megtanuljuk: a béke nem a félelem hiánya,hanem az a képesség, hogy elengedjük, és mégis továbbmenjünk.Arról álmodom, hogy tudjam: ott vagyok, ahová tartozom.Békében önmagammal.Szabadon a kételyektől, amelyek láncként hatnak, bár láthatatlanok.

Egyszerűen élni, nem csak létezni –és végre érezni, hogy megérkeztem. ❤️

[quotefeeling]

“When fate gives you a fresh new chance to fall in love again, she will give you two simple rules: To practice the art of being soft and to be grateful.”

— Juansen Dizon, Healing The Wounded Heart