Fikusz a csodafa

No, ez itt egy-két egy-két perces. Itt-ott helyesírási hibával.(diszortográfiásvagyok)Ha nagyon zavaró légyszi küld el, örülni fogok neki! kijavítom. Ja! Igen, és Tányér Béla nem hivatalos rajongói oldala. (ha rájössz kivagyok, jelezd személyesen és meg hívlak egy sörre (ez kvázi egy ingyen sör...ez volt a kisbetűs rész)) Remélem jó Szórakozást!

[fikuszacsodafa]

Hakni koán

A jelen a tied, A jövő és a múlt, Sosem lesz a tied. Nade, mi hát a múlt? Mély borostyán láva kút? És mi ez a jövő? A jelenbe betörő? Úgy néz ki, meg leszünk ám buggyanva, Mint egy őskori fagyanta. 11.27. Gizella út, álmomból felébredttem.

[fikuszacsodafa]

Munka időben

Lángokba borult gyermekkor hamujával töltötték fel a homokozót. Így lett belőle hamukozó. Füst szagú a hamu vár, Füst szagú a lapát, Szűk 300 ezer forint itt egy téli kabát.

Haragszagú ez a hamu, és szégyenízű a benne sült pogácsa. Apám és édesanyja - nagymamám - sütött sokszor pogácsát. Szinte a végtelenségig érő megemészthetettlen dühvel lett tele a gyomrom.

Én mint, egy síró 3 éves kis vakond kölyök, aki a földön állva rángatja a süket és vak vakond szülők lába szárát, hogy vegyék már fel, mert megemészti a magány és a gyomra csak egyre jobban ég a haragszagú hamuban sült szégyen ízű pogácsától.

Ez a magány szinű maró gúny gyomorsav ami, öntudatlanul kifröccsen a számból. Ez a megemészthetettlen harag mely a földhöz ragaszt és felakaszt. A múltból a jelenig érő haragja és magánya a 3 éves kis vakondnak.

Még ha tudja is valaki, hogy a múltban él, Ott vágyik arra, hogy felvegyék, a múltban hevere a földön és onnan ered a maró düh, magány, harag és szégyen folyó a mostba. Oly nehéz a jelenben felállni.

2023.09.16. Váci Mountex

[fikuszacsodafa]

Séta

Egy lángoló ház felé sétálok. Este a sötét erdőben. Füstje betakarja a holdat. És tudom hogy égni sétálok a házba. Elkerülhetetlenül érzem, hogy perzselt disznó szagú leszek. Hallom ahogy, sercegek a lángok között, hallom és érzem, pedig még csak a füst lebeg a fák felett, és megyek, sétálok egyre közelebb a lobogó lángokhoz. Bent elhagynak, bent lángok közt gyönyör-nyögve megcsalnak, Bent csak hólyagosra hasad arcom, Bent csak láng korbáccsal verem magam, Pedig még csak most pillantottam meg a lángoló házat és torkom szakadtából üvöltve, sétálok egyenesen a parázsló kapu felé. Vonyítva és zokogva, egyre csak megyek előre, egyre közelebb, már érzem izzó hőjét, szempillám megég, könnyem elpárolog, üvöltök, zokogok és besétálok a lángtengerbe. Miért?

Bent megcsalnak és elhagynak,

Bent arcomon felhasad a bőr, Bent felhasított hátamon a vér megég

és csak ekkor mondom, hogy elég.

Miért?

2023.06.16. Gizella út

[fikuszacsodafa]

Ember eső

Hull, hull, hull

Ember hull a földre.

Először csak egy és

nagyott puffan, csend.

Sikít, sikít sikít,

És hullik a következő

eleredt az ember eső.

Fentről a magasból sikoltva,

üvöltve esnek a betonra a fűre.

Ficam itt, hörgés és loccsanás ott.

Mint a dinnye, az ember fejek úgy durrannak szét

és az alvadt vércseppek,

akár a dinnyemag röpülnek szanaszét.

Egyre hevesebb az ember zivatar.

A pócsojába esők buborékot keltenek.

Azt mondják ilyenkor sokáig tart majd az eső.

Már alig találni csupasz földet,

ahol ne heverészne egy tetem.

Az ember tömeg egyre duzzad.

A lefolyók hamar eldugultak,

és nincs hova folyniuk az össze zúzött,

roncns testeknek.

Először a járda szintjéig ér az ember tömeg.

A zuhanó és erősödő sikítást

egyre csak hangosabb.

Szörnyű hallgatni. Be is csukom az ablakot.

20 perce zuhog az ember eső.

A talajon kb 1 méter vastag emberréteg található,

ami felfogja szüntelenül le zuhanó emberek becsapódását,

így azok életben maradnak.

Egy ideig, ugyanis a rájuk eső sok-sok test

vagy agyon csapja őket,

vagy az egyre növekvő ember szint alatt

a sokaság halálra nyomja őket,

esetleg megfulladnak.

Segítség kérés, nyögés, hörgés,

kaparászás és

véresen hortyogó vonyítás hallatszik.

Sok a letört faág,

a porig rombolt tető és

az emberek súlya alatt roskadozó ház.

Bezárva marad mindenki a lakásában,

ahol a lehulott ember tömeg miatt,

nem lehet kinyitni az ajtót.

2020. október 16. Kőbánya

[fikuszacsodafa]

A zuglói földhivatalban szól az akopalipszis harangja

Imádok ügyet intézni. Ha tehetném életem végéig egyik ablaktól sétálnék az ügyintézők örvényében a másikig. Várni. Várni a legjobb. Nem tudni hol akadt el az az irat. Ez a nihil nekem manna. Ez az ami éltet. Ez a nyugalmas végeláthatatlan várakozás. Néha mint tücsökciripelés megszólal a hang, mint az apokalipszis harangja.  A kijelzőn: 187--->8. A   187-es számú várakozó a 8-as számú ablakhoz fáradhat.  Én 206 vagyok, már megjártam hét ablakot. Bizony ha mégegyszer sorra kerülök akkor én meghalok. Nem lehet itt a zsúfolt, hűvösben maszkot hordani. Nem lehet szandálban táncoló lábujjakat nézni,  pumákra elismerően bólintani, hmmm, micsoda lábak, pedig legalább 40. Lehetne 25 is. Piros cipőben lábujjhegyre áll egy szemüveges lány, és elindul a fülledt világba. Nem akarok meghalni kint a nagyvilágban. Az új lakás tervrajzával. Falakat bontani, vitatkozni a kivitelezővel, anyámmal. Alkudni, újra felverni, rájönni hogy az összes alumínium vezetéket ki kell cserélni. Nem. Én nem. Én itt akarok várni ebben a mennyei, boldogító nihilben. Ebben az igazi lélek gazdagító semmit tevésben. Ebben a nyaralásban. Itt lesem tud égni az ember. Szúnyogok sincsenek. De azért... mi a fasz tart ilyen soká? Már egy órája itt koptatom a seggem. Az első fél órában rájöttek hogy, nem tudják hol az a kúrva papír. NEM TUDJÁK. A kolléga szabin van. Persze, én is pont itt nyaralok. Örüljek inkább hogy, itt lehet nyaralni, mintsem nyalni a macskafost. Ebédszünet. Fantasztikus. Az előb még azon ábrándoztam hogy a 8-as ablak - ahova én is várok - előtti hölgy fejébe, jobban mondva a halántékába hajítom a tollam. A hölgy fülén vércsorog és lefejeli a 8-as ablakot. “Kérem a következőt!” mondja majd a 8-as ablak ügyintézője. Amúgy most van ez a járvány. Kezet kell fertőtleníteni és maszkot hordani. Ó, ha tudnák hogy kovidos vagyok. Persze azért van rajtam maszk. De ha ez így megy tovább itt túszdráma lesz.

-Ez egy okirat kikérés! A földre! Senki se mozduljon!

-Uram mi a baja?

-Kuss a neve itt mindenkinek! Követelem hogy most, azonnal megkeresik a 32621/0/c/21 helyrajzi számú lakás alaprajzát, vagy mindenkit arcon köpök a kovidos csulámmal!

Légyzümmögés, óra kattogás. Ting-Ling! az apokalipszis harangja töri meg a csendet.

206--->8

Kezdődik a világ vége.

[fikuszacsodafa]

Mostanában Ijesztő becsípni

Ilyesztően jó érzés becsípni, megrészegülni, elernyedni két három  (vagy éhgyomorra csak egy) sör után.

Becsípve annyira egyszerű fittyet hányni mindenre.

Mint egymagunkban fingani egy jót, olyan egyszerű becsípve megkönnyebülni. 

Nevetni egy jóízűt azon hogy ma pontosan ott tartok mint tegnap, hanem mlg jócskán hátrébb.

Kinevetni minden kibaszott fontos kis szarságot.

Becsípve ez rémisztően könnyű.

2020.05.07 Margithíd közepe.

Summa

Valami jóról írni geci nehéz, mert az ember inkább átéli a jót, mintsem megörökítés közben elszalassza azt. Bezzeg a szarságot, picsa egyszerű, sima liba! Hogy a viharba ne?! lehetne leírni?

Az ember legalább addig sem éli át.

[fikuszacsodafa]

Mint turhás csula a Duna habjaiba köpve

Sóvárgok egy viszonzott mosolyra.

Mintha csak akkor lenne értékem,

ha egy nő vissza mosolyogna rám.

Magamra mosolygok a tükörben

és... és utána iszok egy felest.

Magamra mosolygok megint

és...és tekerek egy jointot.

Magamra mosolygok megint,

és...és két teljes óra hosszat csak

öntudatlanul önkielégítek.

Mint turhás csula a Duna habjaiba köpve,

Én úgy veszek el a pornó örvényei közt.

Na ilyenkor végre kikapcsol az agyam.

Ilyenkor tényleg mentesülök a valóságból.

Ilyenkor tényleg könnyedén lebegek.

Ilyenkor tényleg semmire sem gondolok.

Ekkor elfelejtem hogy nem mosolyogtak vissza rám.

2020.05.07. Clark Ádám tér

[fikuszacsodafa]

Egy jó vers

Szűretlen unikornis láger 

sört kóstoltam egy rózsaszín

lebújban.

Illata tavaszi varangy brekegésre és 

a zöld szél forró hangját idézte.

Azon a tavaszon, leginkább göndör kúrásokról

és karcsú bájos szopásokról ábrándoztam.

Csak semmi lelkizés, csupa test

és szépség. Üres rádiónak éreztem a lelkem.

Úgy kell nekem...

Szóltam volna (Mi a faszért nem szóltam, 

tettem szóvá) már az elején, hogy:

H É ! Ü r e s   e z  a  R Á D I Ó !

2019.03.31 Sintra 

[fikuszacsodafa]

Egy rossz vers

Mindegy hogy it vagyok-e vagy sem.

Teljesen mindegy.

Ha nem ülnék melletted akármit máshogy

csináltál volna, vagy csinálnál?

Brutális botrány.

Felhős pókhálók savanyú szagú

gennyes pattanása.

Akár erről is beszélgethettek.

Teljesen mindegy.

2019 tavasza, Sintra, Portugália

[fikuszacsodafa]

De hát én azt hittem, hogy ez majd túl szárnyal mindent és kijön lengyelországba, és hogy meg minden. - Mondta Tányér Béla.-

Jajj Bélám... hinni a templomban kell...! - Mondta Beredice-.

[tejhatalom]

[fikuszacsodafa]

Örök klasszikus!!

[fikuszacsodafa]

Névtelen setét alak (Lajkó Félix: A király https://www.youtube.com/watch?v=EUpNP2tp3g8)

Fekete árnyékkal szeretkezek.

Nem tudom ki ő, hogy hívják, hogyan néz ki.

Egy sötét alak. Semmit sem tudok róla,

csak, hogy meleg, hogy él, hogy van.

Nem tudom kicsi, vagy nagy.

Hegedűt hallgatok,

hallom a dallamot.

Meleg, akár egy kazán,

meleg, mert él, mert meleg az is, aki vén,

és akiről csak remélik, hogy feléled.

Mellettem hever, vad.

Vad akár egy csuka a horog végén,

küzd, kiugrik a vízből, és nehezen fáraszt.

Táncol, tangót, és angol keringőt.

Gondolaként siklunk a parketten, lassan, szenvedélyesen,

olyan akár egy folyó, árad és magával ragad.

Esténkét átölel, nincs fény, csak a sötétség hever itt mellettem.

Hegedűt hallgatunk,

hangosan álmodunk.

Itt ez a gyors, pattogós alak.

Mint a vihar. Feltámad, fúj, tombol, Dobál ide-oda.

villámlik.

Van egy félkör ablak a szobámban. Belátni Budapestet.

A vihar tombol, a zene szól, villámlanak a fények, keveset késik,

mélyen dübörög, gyönyörű.

Hajladozik, akár folyóban az alga, vagy a haj. Tiszta vizű kék tenger és lelátni a csupasz fenekéig.

Simul, karol, belém mászik, és a nevét sem tudom. Koszorúznak a műjégen, Jobra-balra, iszkiri. Aztán

csak lassan kanyarognak, akár egy utazás stoppal Franciaországban. Van stopp megyünk, nincs stopp

eszünk. Este meg alszunk. Előtte bor, aztán ha sok a por, irány a tó. Csudijó. Táncolunk, cigányzenére.

Tombolunk rock’n’rollra,

én és a névtelen setét alak.

[fikuszacsodafa]

Méé nem?

Tányér Béla szombat délután a Nyugatiban jött fel a metróból. Először aláírta a népszavazási petíciót, majd a spárba vette az irányt krumpliért. A Nyugatiban egyébként gyakran járkálnak hölgyek, akik gyakran kérdezgetik a kedves arra járó férfiakat akarnak-e “valamit”. Tányér Bála, éppen szemkontaktusba került az egyik hölggyel, és mivel már az Astrórián is sokszor kérdezték tőle hasonló hölgyek, hogy “akar-e valamit ?”, még mielőtt elhangzott a kérdés Béla rögtön válaszolt, - Köszi, nem.-

Erre a hölgy:

-Mééé nem?!-

Tányér Béla, belegondolt - Hát, végül is, mééé nem? Akkor igen...

[fikuszacsodafa]

A Mocskos ABC: a,á

Alkalmi aktus arany árban, almával, alkohollal.

Azonban az apróval akadékoskodnak.

Alvilági alak álalamizsnát árul.

Amatőrként átveszed.

Átok.

Áprilisi adó aratás: Andrej ajtódban ácsorog.

Akarja az átutalásod ami akadozik,

avagy acéllal átlövi agyadat.

Ámítod. Augusztusig adod, adod.

Addig apádnál alagsorban alszol. Azután átkelsz Amerikába.

Átverted, amiért Andrej alattomos alakulata az államokat átkutatta, aztán az ágyadnál állnak.

Alszol, álmodsz.

Átszúrják artériád. Árkot ásnak. Alakodat agarakkal aprítják,

abba az árokba átrakták,

akác ággal takarták.

[szarvas]

[elefanii]

m délután megírtam az első kétfelvonásos drámám  

     KELL EGY HÉT EGYÜTTLÉT, AVAGY THE BEGINNING OF…. I. felvonás (Orbán dolgozószobája, a Miniszterelnök Úr éppen gombfocizik, egyedül, láthatóan  csal)

ORBÁN Itt a húsvét, itt a nyúl Felcsút - Fradi negyven null

(kopogtatnak)

Ki az a hazaáruló ki ilyenkor zavar? Hát nem emlékszik mi történt ilyenkor tavaly? Jött a Martonyi valami NATO szarral El lett zavarva rögtön, még tavasszal!

(dühösen, parancsoláshoz szokott földesúr modorában)

Gyere be te állat Verjem szájba a kurva anyádat!

(Rogán érkezik hajbókolva, kezében telefon) ROGÁN Üzenet muszkaföldről ó nagyúr A vörös telefon cseng oly vadul! ORBÁN (bosszankodva) Hát mér nem ezzel kezded te törpe majom? Már csak Putyin hiányzott, van épp elég bajom (felveszi, negédesen) Öröm hallani a hangod elvtárs Történt Moszkvában egy s más? (a vonal másik végéről érthetetlen katyvasz,  Orbán szeme elkerekedik) Hogy Rákosi kiolvadt a fagyóból, s idehoznák Pestre? Kérem, ezt úgy ahogy van, ezt felejtse…. Az nem lehet….. (elakad a szava, majd lendületesen folytatja) Nem tudunk neki biztosítani méltó helyet

Keep reading

[fikuszacsodafa]

A Lehel piac

Holnap leszek 21 egy éves. Apukámmal a piacon vásároltunk. Elég volt csak egy percig nézegetni a méz kirakatott, Apu eltűnt. Eleinte nem izgatott a dolog, minden egyes apuka elszokott kalandozni, erre-arra. Kíváncsiságból. De eltelt kerek 5 perc és édes apám sehol. Ennek már a fele sem tréfa, aggódni kezdtem. Az édességboltban nincs, a hentesnél sincs, a csirkefogóban nincs, sőt, a kocsmában sincs. Ijedtemben kiáltoztam”Apu!, Apukám! Édesapám! Gyere már elő!” Nem volt mit tennem oda mentem a biztonsági  őrhöz. 

-Biztonságiőr bácsi. Elvesztettem az apukám.

Biztonsági őr bácsi megijedt. Egy jólszituált, magas, talpra esett huszonéves elvesztette az apukáját. Egy ideig döbbent, majd vissza kérdezett:

-Ez most vicc, vagy komoly?! Fiatal ember, április elseje még KÉT hónap! 

-Biztonsági őr bácsi, kérem szépen, ez teljesen komoly. Az egyik pillanatban még mellettem állt, nézte mennyibe kerül a paradicsom, ha jól emlékszem, és utána szinte szublimált. Nekem pedig mégmobiltelefonom sincs, hogy telefonálhassak neki…

- Aham.- Méregetett bizalmatlanul a Biztonságiőr bácsi.- És hogy nézett ki?- kérdezte.

-Köbcös. Piros kabátot visel, a jobb lábára kicsit sántít, néha szemüveges. A Gábor névre hallgat, de Anyuval Husinak becézik egymást.

-Rendben, megnézem mit tehetek.

-Nem lehet bemondani a hangosba?- kérdeztem-.

-Az nem úgy, megy fiatal ember.- háborodott fel hirtelen- Ahhoz be kell menni, a személyzeti szobába. Engedélyt kell kérni a helyettes biztonsági felügyelőtől, a megbízott helyettestől, a csarnok igazgató helyettestől, a rendszergazdától, és a kerületi kirendelt megbízott piac helyettestől…

-És ha rögtön az igazgatótót kérnénk meg, az nem lenne rövidebb?

-Maga dolgozik itt 7 éve vagy én? Hm? Kérem ne szóljon bele. Ennek ez a módja, és a csarnok igazgatót nem lehet mindenféle eltűnt apukákkal zaklatni. Különben is majd hazatalál, nem?

-Ön tudja, kedves biztonságőr bácsi, hogy itt mit, meg hogyan illik, de korántsem biztos hogy ebédre hazatalál.

Végig jártuk helyeteseket, röpke 1 óra alatt. Bemondták:

- Gábor nevű, eltűnt apukáját keresi Sziszi fia. Ha bárki lát, egy köpcös, 180cm magas, piros kabátos 40év körüli férfit kérem, szóljanak egy Biztonságiőr bácsinak. Köszönöm. Szia apu, gyere a lángososhoz, üdv Sziszi.

-És most?-kérdeztem izgatottan- Most milesz?

-Várunk. Várunk és reménykedünk hogy még a csarnokban van.

Negyed óra múlva sehol sem volt a fater, szóval ismét szóltam neki a hangoson keresztül:

- Apu itt Sziszi. Kerüljél elő, mert kihűl az ebéd és anya megint lecsesz mind a kettőnket. Szedd a lábad! Üdv Szilveszter

Lassú siker. Újabb negyed óra múlva előkerült apu.

-Fater, hol a picsába voltál?! Halálra aggódtam magam… Mondhatom, szép kis viselkedés. Hát ezt tanítottad nekem?

Persze apu sumákolt, ahogy annó én: hogy csak a paradicsomot nézte, meg csirkefarhát akció volt, és nem lehetett kihagyni, csak nem volt pénze szóval elment egy ATM-hez, aztán valami cigánykofa övet, és zsiletett akart neki eladni, de drága volt, akkor elkezdet alkudozni, szóval vett féláron 3 övet és 4 zsiletet(állítólagg oridzsinál…)

- Na! Elég a süket dumából! Szóval meg kérdem még egyszer. Hol a fenében voltál bő másfél órán keresztül?

-Jól van, na… Átmentem a barkácsboltba. De nagyon jó kis kézi fúrót vettem…