Budapest, Nagymező u. 20., 1930-as évek.
A két világháború közötti Budapest egyik legismertebb szórakozóhelye az 1932-ben nyílt Arizona mulató volt. Rozsnyai Sándor, a tulajdonos zeneszerzőként a New York-i Metropolitan Opera tagja volt.
Feleségét, akit a közönség csak Miss Arizonaként tisztelt, eredetileg Senger Mariskának hívták,ő egyébként az első háború előtt és alatt Sugár Mici művésznéven táncolt a Casino de Parisban.
A mulatót ketten vezették és futtatták fel. Rendkívüli sikerük titka a különleges előadások és különféle technikai újdonságok alkalmazásában rejlett. A kis alapterületű Arizonába olyan technikai megoldásokat építettek be, amelynek csodájára jártak a világ minden szegletéből. A táncparkett körbe-körbe forgott, közepén süllyedő, emelkedő rész volt.
A szeparék szintén izgalmas meglepetéseket tartogattak. Minden asztalon telefont találtak a vendégek, amelyről a világ bármely pontját, de akár a szomszédos szeparét is felhívhatták. A háttérben lévő legyezők olykor-olykor meglibbentek, s ha a kedves vendég némi intimitásra vágyott, egy gombnyomással függönnyel takarhatta el, vagy éppen az alagsorba süllyeszthette a páholyt. Itt rózsaszín fények világítottak, és akár egy hátsó ajtón diszkréten is távozhattak a párok.
A belépéskor minden lépcsőfok más hangot adott ki, ahogy ráléptek az érkezők, s a falakon lévő tapéta is rendre változtatta a színét, a különleges világításnak köszönhetően. Az ételek, italok árát olyan magasra tették, hogy valóban csak a felső tízezer jelenhetett meg. Egy szendvics a csodabár nyitásakor pontosan egy havi átlagfizetés árát kóstálta. A közönség estéről-estére el is jött, dugig volt a mulató. Vendégük volt a Wales-i herceg és Mrs. Simpson, Batthyányi Gyula gróf, Horthy István, a hayderabadi maharadzsa és hét felesége, hogy csak a legérdekesebbeket említsük.
baratheonpilled
andulkaphoto
dededos
