Hordjuk a keresztet, ki nyakban, ki a hátán,
és kérdezzük magunktól, ki a jó és ki a sátán?
"I'm Dorothy Gale from Kansas"

Game Changer & Make Some Noise
sheepfilms

pixel skylines
Game of Thrones Daily
official daine visual archive
One Nice Bug Per Day

No title available
Color Me Curious
d e v o n

izzy's playlists!

gracie abrams

shark vs the universe
tumblr dot com
PUT YOUR BEARD IN MY MOUTH
Noah Kahan
let's talk about Bridgerton tea, my ask is open
taylor price
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
No title available
seen from United States
seen from United States

seen from Belarus
seen from Germany
seen from United States
seen from Brazil
seen from United States
seen from Singapore
seen from Brazil
seen from Germany
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from Saudi Arabia

seen from Spain
seen from United States

seen from Albania
seen from United States
seen from Portugal
seen from United States
@gyilkostanc
Hordjuk a keresztet, ki nyakban, ki a hátán,
és kérdezzük magunktól, ki a jó és ki a sátán?
Tudod hogy miért mondja azt a sátán,hogy “higyj magadban?”
Mert mindenkiben van egy démon,amit te irányítasz.
Előhozhatod,de el is nyomhatod.
@sweet-eyes
Az emberek azt mondják, hogy ne gondold túl. Találj egy hobbit, szerezz barátokat, egy munkát ami lefoglal. Az hogy nem gondolunk dolgokra nem jelenti azt, hogy eltűnnek. Ha nem gondolunk rájuk nem leszünk képesek megoldani őket és ha nem oldjuk meg őket ott lesznek egész életünk során a háttérben, ahonnan tönkreteszik azt.
A végén van egy családunk, férj vagy feleség, kutya, macska, gyerekek... Gyerekek, akiknek továbbadjuk a generációs átkot anélkül, hogy észrevennénk.
Máris létrehoztuk az örök körforgást, egy láncot ami kizárólag csak akkor szakad meg ha valaki lemészárolja az egész családját vagy esetleg úgy dönt, hogy elgondolkodik végre és azt mondja;
Ez velem ér véget.
Alexander Levin: egy (nem) szociopata naplójából
Felnőve rájövünk, hogy a szüleink miért tették azt, amit tettek. Lassan összeáll az egész, mint egy nagy kirakós, túl sok hasonló darabbal. Ez a folyamat soha nem hagy közömbösséget maga után. Készen álltam, hogy felnőjek, mert azt hittem el tudom képzelni milyen, de nem. Sosem gondoltam, hogy olyan lesz, mint egy bal oldalról átsugárzó zsibbadás, kérdésekben hagyva testet, lelket. Azt hittem, felnőttként megtaláljuk a békét, de néztem ahogy a világ fordul körülöttem és mindannyian elvesztik azt. A mosoly lassan lefolyt az arcokról, mint viasz az olvadó gyertya oldalán. Hány esélyük van még boldognak lenni, azoknak akiknek egy sem volt?
Alexander Levin
“Minden alkalommal, amikor megpróbálok porcukorba forgatni egy mondatot, úgy érzem hazudok. Valóban használhatunk “rossz szavakat”, vagy csupán az igazság hangzik kevésbé jól, miután már elhagyta a szánkat?”
Alexander Levin: egy (nem) szociopata naplójából
Mintha elvágták volna a nyarat,
úgy jött a hideg ősz.
Mintha elvágtak volna minket egymástól,
úgy jött a hideg hallgatás.
Istenről zagyválok, pedig nem is vagyok hívő.
Pokol és Mennyország. Ezek is csak metaforák.
Hogy eladtam magam a Sátánnak? Ugyan...
De hát...néha olyan jó lenne hinni valamiben. Valamiben, ami nyugalmat ad. Medencés buli a felhők között vagy grillparty a föld alatt.
Ha csak látogatóba mész a túlvilágra, vigyél egy kis bort! Nem illik üres kézzel vendégségbe menni.
Ha költözöl, akkor pezsgőt vigyél! Ünnepelj együtt a halottakkal! A jókkal s a bűnös lelkekkel egyaránt.
-Gyere velem! - nyújtotta a kezét.
-Hova?
-Le. A Pokolba.
-De én...félek.
-Ne aggódj! Majd én vigyázok rád. - mondta az Ördög, s én megfogtam a kezét.
A Pokol...gyönyörű volt.
Vérvörös ég. Piros felhők. Meseszép barokk épületek kifehérített emberi csontokból.
A tűz nyugtató pattogása minden egyes lépten-nyomon. Néhol lánc csörgés halk zöreje, vagy néhány távoli sikoly. Ostorcsapások...
Végigsétáltam a Poklon, hogy egy mégszörnyűbb helyre jussak: a Földre.
Gyönyörű volt...
Bár visszamehetnék.
Elkésünk.
Mert időnként aludni veszélyes. Az igazság az, hogy alvás közben félig halottak vagyunk. Így még a halhatatlanok is meg tudnak halni egy kicsit.
Kétszer haltam meg, egyszer ástak el. Mélyen a föld alatt csak a Sátán hallhatja a hívásod. Hívtam őt. Feljött hozzám, hogy levigyen magával. Lent végzett velem. Akkor haltam meg másodszor.
-Fagyosak a körmeid...
-Ez csak körömlakk.
-Nem! Ez jég. Annak jeges csak a körme, aki kezet fogott az Ördöggel. Üzletet kötöttél vele?!
-Nem csináltam semmit...
-Te halálod előtt fogsz meghalni.
-Hogy lehetséges ez?
-Úgy, hogy lélek nélkül fogsz tovább élni. Élsz. Neked már nincs lelked...
Részlet: Az Ördög és én hóembert építünk
(Egy újabb könyv, ami sosem lesz megírva)
Mert nekem már a Bibliából is a Sátán volt a kedvencem
Az augusztus elszállt, mint egy üveg bor.