Hordjuk a keresztet, ki nyakban, ki a hátán,
és kérdezzük magunktól, ki a jó és ki a sátán?
noise dept.

ellievsbear
AnasAbdin
Aqua Utopia|海の底で記憶を紡ぐ
🪼

祝日 / Permanent Vacation
hello vonnie

izzy's playlists!
KIROKAZE
will byers stan first human second

Kiana Khansmith
let's talk about Bridgerton tea, my ask is open
d e v o n
tumblr dot com
almost home
occasionally subtle
Cosmic Funnies
Misplaced Lens Cap
styofa doing anything
Show & Tell

seen from Austria
seen from Malaysia

seen from United States
seen from France
seen from United Kingdom

seen from Morocco
seen from United States
seen from United Kingdom

seen from Belgium
seen from United States

seen from United States

seen from Malaysia
seen from Türkiye

seen from Malaysia
seen from United States
seen from Germany
seen from United States
seen from Spain

seen from Malaysia
seen from United States
@gyilkostanc
Hordjuk a keresztet, ki nyakban, ki a hátán,
és kérdezzük magunktól, ki a jó és ki a sátán?
Tudod hogy miért mondja azt a sátán,hogy “higyj magadban?”
Mert mindenkiben van egy démon,amit te irányítasz.
Előhozhatod,de el is nyomhatod.
@sweet-eyes
Az emberek azt mondják, hogy ne gondold túl. Találj egy hobbit, szerezz barátokat, egy munkát ami lefoglal. Az hogy nem gondolunk dolgokra nem jelenti azt, hogy eltűnnek. Ha nem gondolunk rájuk nem leszünk képesek megoldani őket és ha nem oldjuk meg őket ott lesznek egész életünk során a háttérben, ahonnan tönkreteszik azt.
A végén van egy családunk, férj vagy feleség, kutya, macska, gyerekek... Gyerekek, akiknek továbbadjuk a generációs átkot anélkül, hogy észrevennénk.
Máris létrehoztuk az örök körforgást, egy láncot ami kizárólag csak akkor szakad meg ha valaki lemészárolja az egész családját vagy esetleg úgy dönt, hogy elgondolkodik végre és azt mondja;
Ez velem ér véget.
Alexander Levin: egy (nem) szociopata naplójából
Felnőve rájövünk, hogy a szüleink miért tették azt, amit tettek. Lassan összeáll az egész, mint egy nagy kirakós, túl sok hasonló darabbal. Ez a folyamat soha nem hagy közömbösséget maga után. Készen álltam, hogy felnőjek, mert azt hittem el tudom képzelni milyen, de nem. Sosem gondoltam, hogy olyan lesz, mint egy bal oldalról átsugárzó zsibbadás, kérdésekben hagyva testet, lelket. Azt hittem, felnőttként megtaláljuk a békét, de néztem ahogy a világ fordul körülöttem és mindannyian elvesztik azt. A mosoly lassan lefolyt az arcokról, mint viasz az olvadó gyertya oldalán. Hány esélyük van még boldognak lenni, azoknak akiknek egy sem volt?
Alexander Levin
“Minden alkalommal, amikor megpróbálok porcukorba forgatni egy mondatot, úgy érzem hazudok. Valóban használhatunk “rossz szavakat”, vagy csupán az igazság hangzik kevésbé jól, miután már elhagyta a szánkat?”
Alexander Levin: egy (nem) szociopata naplójából
Mintha elvágták volna a nyarat,
úgy jött a hideg ősz.
Mintha elvágtak volna minket egymástól,
úgy jött a hideg hallgatás.
Istenről zagyválok, pedig nem is vagyok hívő.
Pokol és Mennyország. Ezek is csak metaforák.
Hogy eladtam magam a Sátánnak? Ugyan...
De hát...néha olyan jó lenne hinni valamiben. Valamiben, ami nyugalmat ad. Medencés buli a felhők között vagy grillparty a föld alatt.
Ha csak látogatóba mész a túlvilágra, vigyél egy kis bort! Nem illik üres kézzel vendégségbe menni.
Ha költözöl, akkor pezsgőt vigyél! Ünnepelj együtt a halottakkal! A jókkal s a bűnös lelkekkel egyaránt.
-Gyere velem! - nyújtotta a kezét.
-Hova?
-Le. A Pokolba.
-De én...félek.
-Ne aggódj! Majd én vigyázok rád. - mondta az Ördög, s én megfogtam a kezét.
A Pokol...gyönyörű volt.
Vérvörös ég. Piros felhők. Meseszép barokk épületek kifehérített emberi csontokból.
A tűz nyugtató pattogása minden egyes lépten-nyomon. Néhol lánc csörgés halk zöreje, vagy néhány távoli sikoly. Ostorcsapások...
Végigsétáltam a Poklon, hogy egy mégszörnyűbb helyre jussak: a Földre.
Gyönyörű volt...
Bár visszamehetnék.
Elkésünk.
Mert időnként aludni veszélyes. Az igazság az, hogy alvás közben félig halottak vagyunk. Így még a halhatatlanok is meg tudnak halni egy kicsit.
Kétszer haltam meg, egyszer ástak el. Mélyen a föld alatt csak a Sátán hallhatja a hívásod. Hívtam őt. Feljött hozzám, hogy levigyen magával. Lent végzett velem. Akkor haltam meg másodszor.
-Fagyosak a körmeid...
-Ez csak körömlakk.
-Nem! Ez jég. Annak jeges csak a körme, aki kezet fogott az Ördöggel. Üzletet kötöttél vele?!
-Nem csináltam semmit...
-Te halálod előtt fogsz meghalni.
-Hogy lehetséges ez?
-Úgy, hogy lélek nélkül fogsz tovább élni. Élsz. Neked már nincs lelked...
Részlet: Az Ördög és én hóembert építünk
(Egy újabb könyv, ami sosem lesz megírva)
Mert nekem már a Bibliából is a Sátán volt a kedvencem
Az augusztus elszállt, mint egy üveg bor.