A pénz jobban fest a bankban, mint a lábadon.
he wasn't even looking at me and he found me
RMH
AnasAbdin

JBB: An Artblog!

Origami Around
Keni
Jules of Nature
Sade Olutola
DEAR READER

ellievsbear

roma★

#extradirty
art blog(derogatory)

Kiana Khansmith
wallacepolsom
Monterey Bay Aquarium
NASA
Today's Document
Xuebing Du
styofa doing anything

seen from India

seen from Switzerland

seen from Malaysia
seen from Indonesia

seen from Malaysia

seen from United Kingdom

seen from United States

seen from Malaysia

seen from United States
seen from Türkiye
seen from United States
seen from Malaysia
seen from Canada
seen from Malaysia

seen from Brazil

seen from Malaysia

seen from Malaysia
seen from United States
seen from United States

seen from Malaysia
@ivettaliaskameko
A pénz jobban fest a bankban, mint a lábadon.
A kényelmetlen volt kényelmes nekem.
Sunday (re-)reads. #girlboss #nastygal #fbloggers #fbloggersuk
A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny.
Minden este elalvás előtt hazudunk magunknak és várjuk a reggelt amikor naivan azt hisszük, hogy minden valóra vált.
Született feleségek (via rohadjatokmeg-blog)
valakik önként választják a sötétséget, mert a sötétben azt látják amit látni akarnak
Meséltem, hogy mikor tudtam, hogy elveszlek? - Mikor először láttál a kifutón? - Nem. Akkor, amikor abban a harmadik utcai étteremben voltunk. - Hm… már emlékszem! - Fehér vászonruhát viseltél. És rendeltél egy hatalmas adag oldalast, és olyan étvággyal ettél; könyékig szaftos voltál, húscafatok a fogad közt, a hajad csupa zsír. Mikor végeztél, mondtam, hogy milyen egy malacka vagy. Erre előkaptad a tükröd, megnézted magad és kitört belőled egy hatalmas, boldog, önfeledt, zabolátlan kacagás. Betöltötte a helyiséget. Én meg arra gondoltam, hogy ez az a hang, amit hallani akarok életem végéig. Ezért kértem meg a kezed; semmi köze nem volt a szépségedhez. - Tudod én mikor döntöttem el, hogy örökre veled akarok lenni? - Nem. Mikor? - Úgy körülbelül fél perce.
(via fiatalkoriszennyezodesek)
És így történt, hogy a Lila akác köz lett a végső nyughelyem… A hamvaim a gyepre szórattak, melyen egykor jártam. Fák alá, amelyek egykor rám vetették árnyékukat. Rózsákra, amelyekben egykor gyönyörködtem. És kerítések mellé, amelyek fölött egykor pletykáltam. És miután a barátaim búcsút vettek tőlem, szél támadt … és elsodorta, ami megmaradt belőlem. Ahogy lenéztem a világra, búcsút vettem tőle én is. Búcsút a fehér léckerítésektől, a felhajtón álló kocsiktól, kávéscsészéktől és porszívóktól. Búcsút vettem mindazoktól a dolgoktól, amelyek oly szokványosnak tűnnek, de ha összerakjuk őket, kiadnak egy életet. Egy életet, ami valóban párját ritkító volt. Elárulok valamit: nem nehéz meghalni, ha az ember tudja, hogy élt … és én éltem. Ó, mennyire éltem.
Edie Britt
yes i would like to confirm that this woman made me the female i am today. thank you goddess.
credit - DNoutofcontext on twitter
“But with you it’s different” Harvey Specter (4.15)
Inkább nem.
Legalábbis többnyire.
Kifejező.
(Tiffany Webster)