Code running deep inside your machine, and how to crack it.
h

oozey mess
No title available
hello vonnie

Janaina Medeiros
DEAR READER

pixel skylines

titsay
tumblr dot com

Product Placement

Andulka
$LAYYYTER

★

ellievsbear
will byers stan first human second
Jules of Nature
TVSTRANGERTHINGS
styofa doing anything
Today's Document

JVL
seen from Egypt

seen from Malaysia
seen from United States

seen from Canada

seen from Canada
seen from United Kingdom

seen from Türkiye
seen from Finland

seen from United States

seen from United Kingdom

seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from Malaysia

seen from United States

seen from United Kingdom

seen from United States
seen from Canada
seen from Finland

seen from Malaysia
@jsaak
Code running deep inside your machine, and how to crack it.
This presentation was recorded at GOTO Chicago 2017 http://gotochgo.com Anjana Vakil - Engineer at ÜberResearch ABSTRACT What's in a programming paradigm? Ho...
Good overview of whats going on.
This presentation was recorded at GOTO Chicago 2017 http://gotochgo.com Dan North - Originator of Behavior Driven Development (BDD) & Principal Consultant AB...
I had to close my mouth at Warm Welcome.
Be a homebrew computer designer, it's fun :)
Ever wondered how FPGA works? This may help.
sose élveztem különösebben mások sakkjátszmáit nézni, akkor se ha híres vagy jelentős játszmákról volt szó. de mindennek megvan a maga kapudrogja, és ma szembejött edward lasker nagyon híres, legendás kivégzése sir george thomas ellen 1912-ben Londonban, na és ez beadta teljesen, nem tudok betelni vele. csináltam róla egy gifet, a vesztes, thomas szemszögéből, mert úgy mégnagyobbat üt. nagyon tetszik, hogy a sötét csak a feléig ura egyáltalán a saját bábuinak, és a felétől kezdve egyszer sincs semmilyen választási lehetősége :)
itt egy videó kommentárral, amiből jobban meg lehet érteni, hogy mi történik.
Lepause oltam de a kozelebe se jartam a lepesnek.
A live blockchain demo in a browser.
The recent IT buzzword explained. (The last one “CLOUD” means simply someone else’s computer, no need for a video for that.)
Oh and if you are wondering what it is good for: here is a ted talk:
végre tudom már, hogy miben akarok dolgozni járni: ilyen űrruhában! gecinagy lenne, amikor reggel letrappolok a metrómegállóba ebben. unottan várnám a metrót a boeing blueban, és értetlenkedve néznék vissza a többi emberre, akik megrökönyödve bámulnak. a metrón végre nem zavarna, hogy idegenek hozzámérnek, hanem felszabadulva vetném bele magam a pokoli tüfekedésbe. mivel a cucc ilyenektől véd, hogy sudden depressurization meg kabintűz, és hasonlók, ezért valószínűleg faszán megóvna ennek a nyomorult városnak az időjárásától is, esőtől és széltől meg a többi nyomorúságtól. viszont az igazi win magában az irodában jönne csak. a sisakból nem lehet körbe kilátni, ami pont tökéletes megoldás lenne a legnagyobb problémámra az egylégterű és zsúfolt irodánkban, a folyamatos mászkálásra, főleg a hátam mögött meg a látómezőm perifériáján. jó lenne még a folyamatosan vagy túl magas vagy túl alacsony irodai hőmérséklet ellen is. illetve hangos pofázásra körülöttem csak lebasznám egy laza mozdulattal a sisakrostélyt és kész. arról nem beszélve, hogy egy ilyen szerkóban mennyire nem fognám vissza magam, és annyira lenézően néznék a RUI-s meg betűrt inges irodista nyomikra, amennyire csak tudnék.
Sőt a cső mentén egyszerűen hazatalálnál mindenféle âllapotban.
a Ruby nekemvalonak tunik :D
Azaz en kedvencem. Hasonlit pythonra nagyon.
stop this madness..
Your brain does not process information, retrieve knowledge or store memories. In short: your brain is not a computer
Nagyon fontos írás. Komolyan. Ideje ugyanis, hogy leszámoljunk az egész számítógépes analógiával egyszer s mindenkorra.
elég idegesítően megírt cikk (gondolom karakterszám alapján fizetik), kevés konkrét állítás a lényeget illetően, de a téma nagyon érdekes
Nem tudjuk hogy hogy mukodik az agy. Es mostanaban a szamitogepet is elkezdtuk nem erteni. Mindenfele teoriakat szovunk az ismeretlenre: NE FÉLJ!
Bank u. – Hold u. sarok, forgalmi változás, utóbb bringásoknak kétirányú lett.
Ez tehát azt jelenti, hogy amikor jövök autóval a Bajcsy felől (ahonnan a kép is készült), akkor bemegyek egy olyan kereszteződésbe, ahol eddig nem kellett elsőbbséget adni, de most már bringás jöhet jobbról, és neki elsőbbsége lesz.
Egyrészt bevallom eltelt pár másodperc, mire megértettem a táblát, amikor először láttam. Másrészt a sima jobbkezes kereszteződések is sokszor meghaladják az átlag autós képességeit, itt meg van ez a szokatlan tábla, utána pedig közvetlenül a kereszteződés előtt az előre-jobbra nyíl, ami alapján továbbra is be fog kapcsolni a reflex, hogy itt csak megyek, és nem nézek sehova.
Szóval bringások, akik a Hold utcáról érkeztek ebbe a kereszteződésbe, szerintem ne számítsatok arra, hogy itt mindenkitől elsőbbséget fogtok kapni.
Eleve belvárosban mi a fasznak szenvedni a biciGlivel, mikor minden sarkon van egy busz/metró/villamos/troli megálló.
Pont a belvárosban mi a fasznak szenvedni autóval, amikor 5 percen belül minden elérhető biciGlivel, lustáknak és/vagy rossz időben pedig ott a busz/metró/villamos/troli.
Akinek meg egy sima jobbkezes kereszteződés is megoldhatatlan szellemi kihívást okoz, az adja le a jogsit azonnal, mert nem való neki. Nemrég pont ezen a környéken rohant bele egy TROLIBA oldalról (kurva nagy mázlim volt, hogy a megállóból index nélkül elém pofátlankodó trolit magam elé engedtem, mert különben belém) egy keresztutcából egy fasz BMW-s, mert a kresz-szabályok felfogása mellett a környezetébe olvadó, nem elég feltűnő élénkpiros jármű észlelése is gondot okozott neki. Persze nyilván akkor is a biciGlis volt a hibás, a troli is minek ment oda.
Van egy háromszög benne az X-szel. Nekem ez egyenrangú útkeresztet jelöl, ezért a kereszteződésben meresztgetem a nyakam és óvatos vagyok. Az hogy plusz infóként ki van téve, hogy “amúgy vigyázz Töki, keresztbe-kasul mennek a biciglik!”, csak könnyíti a helyzet értelmezését.
Amúgy is; az egyenrangú kereszteződés tábla egy kurvajófej dolog, mert ha nem lenne, akkor is kb. ugyanúgy kéne eljárni, csak valahol egy közlekedésmérnök volt olyan jó fej, hogy kitette, hogy biztosan tudj róla, hogy mi következik.
A jobbkéz megadása/nem megadása pedig ugyanúgy problémás mint az ajtózás. Ha nem egy biciklis jön, hanem egy ifa? Akkor mi van?
Amit viszont bevallom, kissé nehezményezek, az az, hogy a macisajtot (dobozban, vagy csak magában) éléről fel kéne ismernem, mikor nekem hirtelen védett útvonalam van. (pl. egy sakktáblás kertvárosban).
nem mondom, hogy nem világos a helyzet, de szerintem okosabb lett volna, ha a Hold u-ból érkező bringások elsőbbséget adnak a kereszteződésben.
Egyébként Budapesten biciklisként mindig mindenhol elsőbbséget kell adni ha kedves az életed. Balra, jobbra, néha hátra is.
A new company stores energy using high-tech solutions, namely rocks and gravity.
Ez jópofának tűnik, és állításuk szerint a vizes megoldásnál alacsonyabb kiépítési költségekkel és skálázhatóbban jobb hatékonyságot (86% a 70-80-nal szemben) érnek el.
Ért itt valaki hozzá, aki leírja, hogy miért hülyeség?
En nem ertek hozza. De a 16 ora kicsit kevésnek tůnik.
ez egy nagyon fontos előadás, legalábbis azoknak akiket érdekelnek az elosztott rendszerek
Nemhiaba telepitett a google atomorat a szerverparkjaiba.
Some techies are capable of writing programs in assembler, but all will agree that they are very glad that they don’t need to. More know that they are full
Persistent memory -> explicitly flush processor cache to persistent memory -> transaction log all this -> PROFIT
10 legforróbb új, feltörekvő programnyelv
mind a redmonk, mind a tiobe listák első tíz helyét az olyan nyelvek dominálják, mint a javascript, java, c++, php, python stb. én most megnéztem, hogy mik azok a nyelvek amik újak, és amiket emleget a szaksajtó, mint feltörekvő érdekes technológiákat, amikkel érdemes megismerkedni. mondjuk összesen hat cikket néztem meg (infoworld, udacity, techbeacon, techworld, codingdojo, wired), amikből a legrégebbi 2014 novemberi, a legújabb 2016 februári volt.
go 6 (2009)
swift 5 (2014)
scala 4 (2004)
rust 4 (2010)
julia 4 (2012)
dart 3 (2011)
coffeescript 2 (2009)
haskell 2 (1990)
erlang 2 (1986)
hack 2 (2014)
a nyelv neve után az említések száma áll, az összesen hatból, az évszám pedig, hogy mikori a nyelv.
elég jól látszik, hogy két mezőny van: a tényleg új nyelvek, illetve az erlang, a haskell és a scala. bár a scala időben inkább valahol a régiek és az újak között helyezkedik el, de belegondolva ez a nyelv most olyan régi, mint a java volt 2007ben, és hát a java egyáltalán nem érződött újnak 2007ben :D amúgy nyilvánvaló, hogy az erlang, haskell, scala hármas a funkcionális paradigma népszerűségének köszönheti a saját népszerűségét, ami meg ugye a többmagos processzorok illetve a hálózatok miatti többszálúság és párhuzamosítás miatt jött fel.
érdekesebbek most ennél a tényleg új nyelvek, amik elkezdtek népszerűek is lenni. a go google fejlesztés, a swift apple, a rust mozilla, a dart google, a hack facebook. a coffeescript egy new york timesos fejlesztő (a backbone és az underscore szerzője) pet-projektje inkább, és egyedül a julia jön az akadémiából (MIT). nemtom ez mit jelent, de érdekes, hogy az összes szilícium-völgyi mammutcég kijön a saját nyelvével.
és ezek a nyelvek természetesen egyre többször előkerülnek állásinterjúkon is, persze csak említés szintjén, érdekességképpen. és bár ez az új rendszer-architektúra trend, a microservicek, tökre elősegíti az új, kis nyelvek terjedését, és a vállalatok sokkal bátrabban próbálnak ki ilyeneket nem kritikus rendszereknél. de pont a hét valóban új nyelv olyan, hogy többé-kevésbé egy célfeladatra lettek megalkotva: a go és a rust inkább csak system programnyelv, nem application; a swift általános célú, de kifejezetten az ios platformra lett kitalálva; a dart és a coffeescript web kliens-oldali nyelvek; a hack web szerver-oldali nyelv; a julia pedig kifejezetten nagyteljesítményű numerikus számításokhoz lett tervezve. inkább pont a három régi, az erlang, a haskell és a scala, amik teljesen általánosak, és én ha most akarnék egy új nyelvet tanulni, akkor lehet, hogy inkább ezekből választanék egyet. más kérdés, hogy épp emiatt ezeknek van saját, rendes munkaerőpiacuk, amin ezek eladhatók elsődleges nyelvként, míg a hét új egyelőre azért csak egy másodlagos skill, és csak pl goban tudni programozni elég sovány.
mindegyik komoly nyelv mögött egy nagy cég áll, talán a Scalat kivéve
erlangot nem nevezném általánosnak, elég speciális igényeket elégít ki (distributed, pure functional)
ja és hozzádobnám a listához az elixir-t. annyira új hogy még csak meg se említették a cikkek (erlang vm-en fut)
Én meg csináltam egy grafikont a várható futási sebességéről néhánynak: https://github.com/jsaak/plbgv
Fueling the debate!
“Programmers at work maintaining a Ruby on Rails application" Eero Järnefelt,
Oil on canvas, 1893
(Collaboration from Jaakko Koskenkorva)
There is only one difference. There are no womens around.