Két méter és hat lépés távolság
Van az a vicc, hogy “Minden ötödik ember kínai. Mi is öten vagyunk a családban, tehát valaki kínai. Lehet apu, vagy anyu. Lehet a bátyám, Sanyi; vagy az öcsém, a kis Huang Po. Szerintem a Sanyi az.”. Ennek a viccnek semmi köze a mondanómhoz, csak eszembe jutott a kis hipotetikus vírusgazda, Huang Po gondolatától.: )
Szóval van egy elmélet, ami szerint a világon bármelyik két ember egymástól 6 kapcsolati távolságra van egymástól. Ez a Hat lépés távolság (Six degrees of separation) elmélete. Ami szuper érdekes, hogy ennek az alapjait Karinthy Frigyes tette le a Láncszemek című novellájában még 1929-ben, ebből származik az előző posztban olvasható idézet is. Hozok még egy kis részletet ebből az irományból:
„A nehezebb feladatot: egy szögecselő munkást a Ford-művek műhelyéből, ezek után magam vállaltam, és négy láncszemmel szerencsésen meg is oldottam. A munkás ismeri műhelyfőnökét, műhelyfőnöke magát Fordot, Ford jóban van a Hearst-lapok vezérigazgatójával, a Hearst-lapok vezérigazgatójával tavaly alaposan összeismerkedett Pásztor Árpád úr, aki nekem nemcsak ismerősöm, de tudtommal kitűnő barátom – csak egy szavamba kerül, hogy sürgönyözzön a vezérigazgatónak, hogy szóljon Fordnak, hogy Ford szóljon a műhelyfőnöknek, hogy az a szögecselő munkás sürgősen szögecseljen nekem össze egy autót, éppen szükségem lenne rá.”
Karinthy megérzését azóta tudományos körökben is vizsgálták olyan világhírű kutatók vezetésével, mint Milgram. Milgram kisvilág-kísérletében (Small World Project) random embereknek kellett egy képeslapot eljuttatniuk Kansas vagy Nebraska államból Massachusetts államba egy jól körülírt embernek. A vizsgálati személyeknek olyan embereknek kellett tovább küldeniük a levelet, akik közelebb laknak a célszemélyhez vagy esetleg ismerhetik őt. Az eredmények szerint azok a képeslapok, amik célba értek, valóban átlagosan 6 kapcsolaton keresztül érkeztek meg a kutató címére.
Vagy nézzük az Einstein-szorzót. Ez kb. azt mutatja meg, hogy milyen messze vagyok egy Einsteinnel való kézfogástól. Szóval 1-es a száma annak, aki közvetlenül találkozott és kezet fogott Einsteinnel, a hármas szorzó azt jelenti, hogy kezet fogott azzal, aki kezet fogott azzal, aki kezet fogott Einsteinnel. Tehát a kézfogásokban értendő kapcsolódási pontok számát jelzi ez a szám a nerd fizikusok körében.
Ezek a példák a mostani helyzetben különösen felkeltették a gondolataimat, hiszen a koronavírus járvány kapcsán itt az emberek egymáshoz igen közel állva (2 méternél közelebb), egymást megérintve tudják átadni ezt, vagyis másokat megfertőzni. Kiindulva abból, hogy novemberben volt az első igazoltan fertőzött beteg Kínában, majd márciusban már gyakorlatilag a világ minden pontján voltak betegek, igazán izgalmas gondolat az, hogy milyen messzire nyúlik a keze ennek a hipotetikus kis Huang Po-nak. A kis vírusgazda Huang Po találkozott valakivel, aki találkozott valakivel stb., aki találkozott márciusban a brit trónörökössel, Károly herceggel, a monacói herceggel, valamint olyan szupermenő arcokkal, mint Tom Hanks, Rita Wilson, és még ki tudja, ki. Szóval abba belegondolni, hogy nekem is van olyan ismerősöm, aki nemcsak, hogy ismeri, vagy látta már, hanem TALÁLKOZOTT is olyannal…, aki TALÁLKOZOTT Brad Pittel vagy Roy Baumeisterrel, az elég menő.:)
Van egy film, A jövő kezdete (Pay It Forward), ami arról szól, hogy egy kisfiú egy iskolai projekt keretein belül kitalálja, hogy ha egy emberrel jót tesz valami igazán nagy dologban, aki aztán ezt a jótettet tovább adja 3 másik embernek, akkor az egész világot jobbá lehet tenni egyetlen emberből kiindulva. Szóval summa summárum, legyen szó vírusról, képeslapról, kézfogásról, jótettről, mi a Földgolyón mindannyian össze vagyunk kötve így vagy úgy. Mindez pedig egyszerre aggasztó és megnyugtató érzés.
pixelskylines
2087
snowghoul
izzy806