Néha rám törnek az emlékek..
Mikor először vissza írtam neked..
Már az első beszélgetéssel magaddal ragadtál..
Vártam minden reggel a jóreggelt üzenetedet, minden este kívánj jóéjszakát..
Aztán pedig az első találkozásra, ahogyan öleltél..
Az első csókunk, megszűnt a világ körülöttünk..
Az első szeretkezés, sosem vetkőztem ilyen meztelenre senki előtt, nem csak a testem de a lelkem is megmutattam...
Szempillantás alatt szerettem beléd..
És mára már a "hey, minden rendben?"-ből, "Várlak haza." lett...
Mondd, lennél az utolsó szempár amibe belenézek?















