Meldiberard

[tudomanyoskozbeszed]

Baumgartner, Marcel (1988): Einführung in das Studium der Kunstgeschichte. Köln Belting, Hans (1995): Das Ende der Kunstgeschichte. Eine Revision nach zehn Jahren. München Droysen, Johann Gustav ([1868] 1937): Historik. Vorlesungen über Enzyklopädie und Methodologie der Geschichte. München-Berlin Dvorak, Max (1907): Spanische Bilder einer österreichischen Ahnengalerie. In: Gesammelte Aufsätze zur Kunstgeschichte, München 1929 Riegl, Alois (1989): A későrómai iparművészet. Corvina, Budapest Riegl, Alois (1995): Neue Strömungen in der Denkmalpflege, Kunstwerk oder Denkmal? Alois Riegls Schriften zur Denkmalpflege. Wien-Köln-Weimar Riegl, Alois (1998): A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása. In: Riegl, Alois Művészettörténeti tanulmányok. Balassi, Budapest Thausing, Moriz ([1973] 1983): Die Stellung der Kunstgeschichte als Wissenschaft. Reprint in: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte XXXVI, 1983. 141-50

Bibliográfia Marosi Ernő A művészettörténet-írás szépsége című 2004-es [SIC!!!] cikkéhez. Tökéletes illusztrációja annak, hogy mely könyvek alapján gondolkodik jelenleg a szakma hivatalosan saját magáról.

in: Magyar Tudomány, 2004/11 1212. o.

(via tudomanyoskozbeszed)

Pedig a világ tudományos munkáinak több mint a fele angol. :S

[tudomanyoskozbeszed]

Jaques Derrida és Ted Nelson.

Párhozamos történetek, legalábbis Landow szerint. 

Hypertext 3.0: Critical Theory and New Media in an Era of Globalization

Az persze egy külön kérdés, hogy a különböző szaktudományok miért csak az egyik relevanciáját fogadják el: Derrida neve szitokszó a teljes computer science-ben és az analitikus filozófiában, míg Nelson egész egyszerűen ismeretlen a kontinentális filozófusok között.

[meldiberard]

"Miközben szociológusok és filozófusok a tudománynak az intellektuális tevékenységek közötti különleges helyzetéről vitáznak, a demarkáció rendszeresen megtörténik a mindennapi gyakorlatban: oktatásügyi hivatalnokok olyan tanmeneteket dolgoznak ki, amelyek tartalmazzák a kémiát, de kirekesztik például az alkímiát; a National Science Foundation által alkalmazott kritériumok alapján fizikusok kaphatnak támogatást, parapszichológusok viszont nem; a folyóiratok szerkesztői egyes kéziratokat tudománytalanságuk okán utasítanak el." Thomas F. Gieryn, Határmunkálatok és a tudomány elhatárolása a nemtudománytól: feszültségek és érdekek a tudósok szakmai ideológiáiban ----------------- A neten akkor ez most hogy történhet, hm?

[tudomanyoskozbeszed]

A trollkodás lényege, hogy… [Ez a fejezet csak az élő adásban elérhető. Sajnálom)

[meldiberard]

A trollokat megtrollkodni is csak trollkodás, ahogy a pornográfia paródiája is csak pornó marad. XD

[tudomanyoskozbeszed]

Csak egy nyelvem van, és az nem az enyém.

Jaques Derrida: A másik egynyelvűsége, Jelenkor, Budapest, 2005 p. 8

Persze az külön kérdés, hogy miért ne lehetne ezt az egészet Althusser alapján megérteni. Lehetne, persze, de ez az én nyelvem, és én Derridát akarok.

(via tudomanyoskozbeszed)

Bourdieau szerint a szimbolikus erőszak egy olyan eufemizációs folyamat, amikor a valóságot, a realitást a hatalmi elit gyakorlatilag ideológiával, politikai-kommunikációs eszközökkel elfedi. Gyakorlatilag amikor a hatalom eufemizációs folyamata sikeres, akkor béke honol, amikor a realitásra azonban rájönnek az emberek, akkor az eufemizáció válságba torkollik és kitör a botrány: forradalom, váltás. Amennyiben az aktuális hatalom képtelen megújítani az eufemizációs folyamatokat.

just sayin

[tudomanyoskozbeszed]

[meldiberard]

Tudhatnád, hogy a férfi tekintet a 21. században már nem csak a nőket tárgyiasítja.