A tudományos közbeszéd múltja és jövője @tudomanyoskozbeszed - Tumblr Blog

ha a konferenciából volt stream, akkor ugye felkerül majd valahova a netre is?

Igen! Ha minden igaz egy külön YouTube csatornával kereszt hivatkozva és betaggelve az egész megtekinthető lesz!

Vége a konferenciának

Felhőve hanyatlott a szellemi rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja.

tudomanyoskozbeszed

A trollkodás lényege, hogy… [Ez a fejezet csak az élő adásban elérhető. Sajnálom)

meldiberard

A trollokat megtrollkodni is csak trollkodás, ahogy a pornográfia paródiája is csak pornó marad. XD

A művészettörténetben nincsenek paradigmák, mert nincs falszifikáció az értelmezéseknél. Éppen ezért Kuhn modellje, habár heurisztikusan hasznos, nem pontos, és a jelenséget túlzottan elviszi a természettudományok felé.

Baumgartner, Marcel (1988): Einführung in das Studium der Kunstgeschichte. Köln Belting, Hans (1995): Das Ende der Kunstgeschichte. Eine Revision nach zehn Jahren. München Droysen, Johann Gustav ([1868] 1937): Historik. Vorlesungen über Enzyklopädie und Methodologie der Geschichte. München-Berlin Dvorak, Max (1907): Spanische Bilder einer österreichischen Ahnengalerie. In: Gesammelte Aufsätze zur Kunstgeschichte, München 1929 Riegl, Alois (1989): A későrómai iparművészet. Corvina, Budapest Riegl, Alois (1995): Neue Strömungen in der Denkmalpflege, Kunstwerk oder Denkmal? Alois Riegls Schriften zur Denkmalpflege. Wien-Köln-Weimar Riegl, Alois (1998): A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása. In: Riegl, Alois Művészettörténeti tanulmányok. Balassi, Budapest Thausing, Moriz ([1973] 1983): Die Stellung der Kunstgeschichte als Wissenschaft. Reprint in: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte XXXVI, 1983. 141-50

Bibliográfia Marosi Ernő A művészettörténet-írás szépsége című 2004-es [SIC!!!] cikkéhez. Tökéletes illusztrációja annak, hogy mely könyvek alapján gondolkodik jelenleg a szakma hivatalosan saját magáról.

in: Magyar Tudomány, 2004/11 1212. o.

Logikus és tisztázandó kérdés az lenne: van-e atonális művészettörténet-írás, vagy mi felel meg a dodekafóniának és a szerialitásnak a művészettörténet-írásban? Látható, hogy az alapkérdések kitűzésénél tartunk.

Marosi Ernő: Derűre ború ? - Művészettörténeti megjegyzések

MTA Történelmi emlékezet és a történettudomány 2014 május 13

Van abban valami szívet melengető, hogy 2014-ben a dodekafóniát próbáljuk feldolgozni.

Panofsky’s reading of the van Eyck Arnolfini Marriage as an allegory was eccentric when it was first advanced. So was Leo Steinberg’s argument that Caravaggio was not a simple naturalist and Clement Greenberg’s assertion that Pollock was a great painter

David Carrier: Deep innovation and mere eccentricity: six case studies of innovation in art history in: Elizabeth Mansfield (szerk.): Art History and Its Institutions, London & New York, Routledge 2002

tudomanyoskozbeszed

A felvilágosodás legnagyobb kritikusa, a negatív dialektika titánja pózol szexi kislányként.

tudomanyoskozbeszed

A montázs nem csak a 19. századi művészetfogalmat robbantotta darabjaira (a szóvicc szándékos) hanem megmutatta, hogy az egység fogalma is szociális konstrukció. Nem lehetséges, hogy a tudományos munkáktól elvárt befejezettség és lekerekítettség ugyanolyan álom, mint amit a klasszicizmus álmodott?

Anderson, Ashley A., et al. “The “nasty effect:” online incivility and risk perceptions of emerging technologies.” Journal of Computer‐Mediated Communication 19.3 (2014): 373-387.

Az internetes trollok hatása a tudományos szövegek érthetőségére. (Ugye emlékeztek még a trollface-re?)

Jaques Derrida és Ted Nelson.

Párhozamos történetek, legalábbis Landow szerint.

Hypertext 3.0: Critical Theory and New Media in an Era of Globalization

Az persze egy külön kérdés, hogy a különböző szaktudományok miért csak az egyik relevanciáját fogadják el: Derrida neve szitokszó a teljes computer science-ben és az analitikus filozófiában, míg Nelson egész egyszerűen ismeretlen a kontinentális filozófusok között.

s-hayashi

Semiotext(e) Vol.3, No.1 (1978)　Nietzsche’s Return

LINK （via monoskop.org）

Deleuze, Derrida, Foucault, Lyotard, Bataille, Klossowski　etc

See also : Semiotext(e) Vol.3, No.2 (1978)　Schizo-Culture

See also : Semiotext(e) Vol.2, No.3 (1977)　Anti-Oedipus

tudomanyoskozbeszed

A tudományos munka nem velem költözött fel a közösségi oldalakra. Én csak felhívom a figyelmet rá.

tudomanyoskozbeszed

Ted Nelson Xanadu projektje online. A láthatóvá tett hivatkozások felfedik a tudományos szöveg beágyazottságát a diskurzusba.

John Berger: The Ways of Seeing.

Példa a tényleg ritka, tudományos igényességgel készült filmre, ami akár tanulmányként is nézhető. Mondjuk én biztos azt a címet adtam volna neki, hogy “Művészettörténeti prolegomena a vizuális kultúra tanulmányozásába”.

Marshall McLuhan animgifként a tumblr-ön egy tudományos előadás szemléltetőanyagaként és vizuális hivatkozásként.

Egyben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem technodeterminista vagyok, csak hiszek benne, hogy a megváltozott környezet gondolati változásokat indukál.

A trollkodás lényege, hogy… [Ez a fejezet csak az élő adásban elérhető. Sajnálom)

Csak egy nyelvem van, és az nem az enyém.

Jaques Derrida: A másik egynyelvűsége, Jelenkor, Budapest, 2005 p. 8

Persze az külön kérdés, hogy miért ne lehetne ezt az egészet Althusser alapján megérteni. Lehetne, persze, de ez az én nyelvem, és én Derridát akarok.

Asking for the address of a medium is like asking for the address of the postal system. There may be specific post offices, but the medium known as the postal service does not have an address. It contains all addresses within itself; it is what makes address possible.

W. J. T. Mitchell: Addressing Media in: Mediatropes VOL I. 2008 p. 15

Ha a “medium” helyére a tudományos diskurzus kifejezést illesztjük, ugyanolyan pontos leírást kapunk.

Trending Blogs

Recently Viewed Blogs

A tudományos közbeszéd múltja és jövője