Mr.Kersly

[mrkersly-blog]

01.16

[mrkersly-blog]

01.02

[mrkersly-blog]

Szimpatikus vesztes

#011218

Koppantam, belobbantam ismét megcsorgatta Az élet a nyálát utánam, de rád  csak vártam Hát hagytalak hátra, elég volt belőled mára.

Csak tudod haver? Nem vagy egy jellem Mert már ha csajod mellettem hagyod Akkor előbb utóbb koppani fog az arcod Te hogy akarod? Vagy várod amíg vagyok? Hogy nyomomból talán szerelemed meglesz Kuncsorogva, félváról vetted ez meg lett? Mert megvesz kilóra csapatom, amit akarok Csak vagyok; már ez az életed hátránya Hogy csajod max 2 hónapig a bálványa Szerény életednek, anyuci kicsi fia Mivan csak kéne létedre egy-két ima?

Kis anyám, te meg ne legyél mindig rest Hibáztál, mit vártál, egy élettelen test? Nézd, nem vársz már, értem Kár'mán Hogy bálványod nem leszek, egy az egyben. Épp lélek az épp testben, még egyszer fejben Összeomlott kártyavár? Hisz mit vársz? Hogy vágyaktól várva, vágva arcul hátra Nem basztam ott, ahol megismerkedtünk? Hol kibontakoztál, és elhordtál mindenkinek Ugyanabban az ülésben, fűtés se? Rideg-hideg ágyad, kelsz  jobb oldalon Hogy lehettél bolond, soha se boldog Én jobb vagyok, mint te azt gondolod.

Koppantam, belobbantam ismét megcsorgatta Az élet a nyálát utánam, de rád csak vártam Hát hagytalak hátra, elég volt belőled mára.

[mrkersly-blog]

Vége

[mrkersly-blog]

"Hogy ki vagyok én?

Láttam, ahogy az utolsó elindult pillantást megveted,

és azt mondod magadnak: ez vagyok én!

Kellek vagy nem, ez vagyok én!

A legjobbat, amit eddig ki tudtam hozni magamból

az most itt áll."

Saiid

[mrkersly-blog]

Légy csak magad, a harc, s veszély között. Küzdj, s vessz el úgy, mint a hajótörött, Ki fuldokolva csap le a habokra.

Kosztolányi Dezső: Légy csak magad.

[mrkersly-blog]

Újra

Mint régi hintóba, belépek monoton. Hogy átéljem, mit létem nagy része Eddig mutatott.

„Szeretnék újra boldog lenni” Szól a dal, Finálé, költő kiváltképp Egyet kívánt, holt kép hiány. Imázsként.

Bevágott képkockák, hol tömeg és én Holt remény, egymásra nézünk: A fickó a tükörbe és én. Tömegben búsan élünk.

Minden szempillantásom tükre Hogy látni párokat nem különben. Mintha, csak idilli világba lennék Megszeppent laikusként.

Mosolyogsz, hisz ez, ami elvárt. Hogy hamis öröm szívbe vág, Szúró szempillantás, ha már Szomorúan csak ő rá vágysz.

Ne hidd el mindent mit látsz, Kósza látszat, mit eléd tárnak. Minek hiszel, hova tűnt Az egyszer elkövetett bűn: „Lédával a bálban.” Fél lábbal a lázban. Elégtem táncban, utolsó vágyam Hogy első alkalommal Már letört szárnyam Bontogatni lássam.

Depresszív a vasárnap, monoton Szemem az utcán, szívem egy része Délibábként téged mutatott. Újra és újra átélem a létem. Úgy érzem nincsen itt végem.

18.11.10

[mrkersly-blog]

18.10.27

[mrkersly-blog]

Maradj magadnak, magányban él Megmutatom ki is az az én...