Hogy mi vonz benned annyira?
Az, hogy kicsit sem vagy olyan, mint én.
És mégis teljesen egyformák vagyunk.
Monterey Bay Aquarium

Jimmy Eat World
d e v o n

❣ Chile in a Photography ❣
No title available
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
Doug Jones
No title available

Game Changer & Make Some Noise
RMH

bliss lane

No title available
h
Show & Tell
cherry valley forever
Mike Driver
Aqua Utopia|海の底で記憶を紡ぐ
TMBGareOK. The Official They Might Be Giants tumblr

titsay

Love Begins

seen from Malaysia
seen from Germany

seen from United States

seen from Türkiye
seen from Canada
seen from Italy
seen from Russia
seen from Malaysia
seen from Finland
seen from United States

seen from Spain

seen from United States

seen from South Korea
seen from Philippines
seen from Costa Rica
seen from Italy

seen from Türkiye
seen from China

seen from United Kingdom

seen from Brazil
@noooottthiiiinggg
Hogy mi vonz benned annyira?
Az, hogy kicsit sem vagy olyan, mint én.
És mégis teljesen egyformák vagyunk.
mindenével együtt,
mocskosul szeretem.
Katona André: Mennyi időnk van?
“I’ve learned that no matter what happens, or how bad it seems today, life does go on, and it will be better tomorrow.”
— Maya Angelou (via amargedom)
can you draw ( ͡° ͜ʖ ͡°) but with more feeling?
Üzenet a zsebben
- Anya? Te mondanál beszédet a gyermeked temetésén?
- Ilyen nem fog történni, szóval beszédet sem kell mondanom. - Rántotta meg a vállát, azután visszafordult a tűzhelyen kotyvasztott kamillateának csúfolt folyadékhoz.
-De ha mégis bekövetkezne? Mondanál? - Sóhajtott, azután a terasz felé indult és jelezte, hogy tartsak vele.
- Adj egy cigit. - Meglepődöttségemet rejtegetve tagadtam, hogy dohányzom.
- Nem mondom el apádnak, ne aggódj.
- Mióta tudod?
- Egyszerre csak egy kérdés. - Már meg is feledkeztem az alap témámról a hirtelen jött aggodalom miatt. Berohantam a szobámba és a táskám legkisebb zsebéből két szálat horgásztam ki.
Anyám rutinosan gyújtotta meg és tüdőzte le.
- Igen, mondanék.
- És mit?
- A legelején kezdeném, a gyerekkorával; Abban az időben az volt a legnagyobb gondja, hogy szerinte csúnya az a világos zöld pufi kabát, amit ráadtam. Azt mondta, mindenkinek menő, fekete kabátja van. Nem engedtem hogy egy olyan vékony valamiben járjon, de nem jött rá, hogy meg akarom óvni a megfázástól. Aztán az általános iskolában már a leckék mennyiségével volt gondja, volt hogy este tíz órakor is azt a bugyuta szorzótáblát ismételgettük, és folyton sírt, mert fáradt volt. Én is az voltam, de meg akartam tenni mindent azért, hogy remekeljen az iskolában. Sokszor kért segítséget az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban, de én nem voltam annyira jó ebben. Nem értette, hogy a mi időnkben nem volt annyi lehetőség erre, mint most, így nyelvtanfolyamra jelentkeztem, de mire tudtam volna segíteni, addigra már nem kellett. Büszke voltam arra, hogy a segítségem nélkül lett nyelvvizsgája. Amikor felkerült gimnáziumba, a dolgok teljesen megváltoztak. Nem beszélt velem, nem mondta el, ki az a srác, akibe fülig belezúgott, nem mutatta meg a kedvenc új zenéjét. Nem töltötte velünk az ünnepeket, a szülinapján inkább elment bulizni, pedig már hajnalban elkezdtem készíteni a kedvenc reggeliét. Még csak nem is köszönt. Fájt, hogy ennyire eltávolodtunk, sírva aludtam el a szép együtt töltött időkre gondolva, és reményekkel teli szívvel keltem, hogy ma talán kijön hozzám a teraszra kávézni, de ő csak fogta a számítógépét és elvonult a szobájába… És hogy miért pont ezeket mondanám? Egyszerű. Mert ezek ellenére is egy szavára ugrottam volna és bármit elmondhatott volna. Mert feltétel nélkül szeretem, és még akkor is, amikor már nem mondhatom ezt el neki. - Remegve mély levegőt vett, felállt, elővett egy rongyosra gyűrt, összehajtogatott papírlapot amit a kezembe nyomott.
- Ez micsoda? - Szemei könnyekkel teltek meg, elnyomta a cigit és visszament a lakásba. A fecnit széthajtottam és már az első sor olvasása után elsírtam magam.
“A gyerekkorával kezdeném. Abban az időben…”
Fel volt készülve. Tudta mit akarok tenni.
Másnap együtt kávéztunk a teraszon.
“Amikor majd találkozol a lelked másik felével,meg fogod érteni,miért hagyott el mindenki más. És amikor majd találkozol az egyetlennel,aki megérdemli a szíved,meg fogod érteni miért nem működtek a dolgok mindenki mással.”
—
„Buta kis bohócként álmait kereste, de rájött, hogy igazán senki sem szerette!”
Amikor már csak bólogatok és a válaszaim lekorlátozódnak az “aha”, “igen” és “jah” szavakra, na akkor kezd el abbahagyni.
dilaratezcan
“Szomorú dolog elfelejteni egy barátot”
- Kis herceg
“Egy lánynak háromfajta srác létezik az életében. Az egyik az, aki miatt azt fogja hinni, hogy a hiba benne van, és sosem lesz elég jó senkinek. A második az, aki a csillagokat is lehozná neki, de mégsem lobbant lángra benne semmilyen tüzet. És lesz a harmadik, aki nem lesz tökéletes, aki nem meseszerűen bukkan majd fel, hanem akkor, amikor már lemondtál róla. Akivel a tökéletlen dolgok is tökéletesek lesznek, akivel a percek éveknek tűnnek, akire a szívét minden félelem nélkül, bármikor rábízhatja.”
— Veréb Emese
Fodor Ákos
Van, mikor tisztább eltörni egy tányért, mint elmosogatni.