
祝日 / Permanent Vacation

❣ Chile in a Photography ❣
taylor price
"I'm Dorothy Gale from Kansas"

Origami Around
No title available
occasionally subtle

No title available

Discoholic 🪩
Monterey Bay Aquarium
Alisa U Zemlji Chuda
Acquired Stardust

JBB: An Artblog!

shark vs the universe
h
No title available
Aqua Utopia|海の底で記憶を紡ぐ
tumblr dot com

#extradirty
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
seen from United States

seen from United Kingdom

seen from United Kingdom

seen from United States

seen from China
seen from Belgium
seen from United States
seen from United States

seen from United States

seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from France
seen from United States

seen from United States
seen from Türkiye

seen from Malaysia
seen from United States

seen from United States

seen from United States
@olahkami
amúgy ijesztő de vele el tudom képzelni magam akár évekig is
mikor életed minden másodpercét mellette töltenéd el
(via leegyhuumagadhoz)
csak csókolj meg...kérlek..
465. Szeretlek.
(via polaroidos)
Naprol napra egyre fontosabb
Annyira közel volt hozzám, hogy szinte már nem kaptam levegőt. Nem zavart és biztos voltam benne, hogy igazából a ténytől nem kapok levegőt, hogy Ő ilyen közel van hozzám és ugyan arra gondolunk. Csók. Azt hiszem ez az a pillanat, amit olyan zseniálisan ábrázolnak a filmekben. Az idő megnyúlás. Látom ahogy lassan pislog,a tekintete végigpásztázza minden porcikám. Lehunyom a szemem. Mindig ez van. Elpirultam. Ég az arcom, mintha lázas lennék. Mindent túl komplikálok. Csak egy csók, nem egy házasság. Te jó ég, mióta várom. Mennyit vonultam úgy a folyóson, mintha nem is látnám, csevegtem bájosan és amikor végül már feladtam és úgy éreztem, nekem ez nem megy egy gyenge pillanatomban rámosolyogtam. Másnap már köszönt. A következő nap már a nevemet is hozzácsapta a Sziához. Aztán beszélgettünk. És kiderült, tetszik neki a makacs, önfejű, vidám énem. És most itt állunk. Ott, ahol először megpillantottam. A kertben. Ősz van, a falevelek megadóan lehullottak a fákról és szőnyeget képeznek a földön. Szívem szerint lefeküdnék rájuk, de most fontosabb dolgom van. A kezem a nyakára teszem, majd beletúrok a hajára, már mióta megakartam ezt tenni. Játékosan egy fürtömet csavargatja. Sosem szerettem, ha a hajamat piszkálják, de most, még tetszik is. A tény hogy ő csavargatja, elfogadhatóvá teszi a dolgot. A szememet nézi.
- Rémisztő. Csak a szemed színe változik ilyen hamar ugye?- mondja, majd végighúzza az ujját a szemhéjamon.
- Ezt hogy érted?
- Holnap is fogsz még szeretni? -mosolyog rám. - Mert én azt hiszem, igen.
Mintha lavina indulna meg bennem. Előre dőlök. Szorosan átkarolom és végre megszerzem azt a csókot, amit akartam. Amit, már Ő is akart.
- A szerelmet illetően mindig is pesszimista voltam, de a kedvedért tehetek egy kivételt.
Belemosolyogni a csókjába
...
"..Akarom, hogy ugy nezzen...
Szerelmesen, csodalva, elmerengve..."
Most kell SZERELEM
(via folyekonytorztukor)
Mindennél jobban!