🐈‍⬛

[pindurpandur]

•

hazafele sétált az üres utcákon este 11kor egy csapat kamasz. futkorasztak, énekeltek, hangosan nevetve ünnepelték a fiatalságukat. kicsit (nagyon) részegek voltak, de ki hibaztatna őket? nyár volt és péntek este. egy lány és egy fiú lemaradt a többiektől, pár lépéssel hátrébb sétáltak. a fiú átkarolta a lány vállát hogy együtt dülöngéljenek az úton. régóta ismertek egymást, azonban egy éve igazán jó barátként tengették mindennapjaikat. persze a történetük közel sem ennyire egyszerű, ahányszor csak lehetőségük volt rá valami extrát kevertek a legjobb barát fogalmába. mindig is többet jelentettek egymásnak mindenkinél, de sosem beszéltek róla. gyakran veszekedtek ugyan, de ezen a bizonyos péntek estén tökéletes volt az összhang közöttük. a csapat az egyik lány hazába igyekezett éppen, hogy ott nyugodtan álomra hajthassák fejüket, és hogy ne kelljen senkinek részegen haza állítania. csörrent a kulcs a zárban, és hirtelen mindenki bennt állt a ház nappalijában. a lány régóta többet érzett legjobb barátja iránt, azonban ezt sokszor még magának sem akarta bevallani. azon az estén viszont olyan közel érezte magához mint talán meg soha. megragadta a fiú kezét és kihúzta a kertbe, aki egy percig sem kérette magát és amint leültek a fűbe az ölébe húzta a lányt. nézték egymás arcát, szótlanul. ők mindig megértették egymást szavak nélkül is. most azonban a lány meglátott valami mást legjobb barátja szemében, amit nem mert elhinni. felhúzta a szemöldökét és mégjobban belemélyedt a fiú fekete szemeibe. vágy. a fiú szemében vágy feküdt. a lány hirtelen annyira megijedt hogy felpattant és arébb csúszott. semmi sem történhet köztük, hiszen akármennyire is egy senki, de a fiúnak barátnője volt. a lány rengeteg könnyet hullatott már el féltékenységből, amikor senki nem látta. de azon a napon egy percig sem jutott eszébe hogy létezik a “másik lány” is. az idő telt múlt, és mindenki kezdett egyesével kidőlni aludni. a pincéből hamar előkerültek a matracok, azonban a lanynak nem jutott. a fiú hirtelen szó nélkül maga mellé fektette legjobb barátnőjét, és úgy simult hozzá mint még soha. hajnali 4kor már mindenki békésen szuszogott. egyedül a kanapén volt ébren még két ember. a fiú a lány arcára hajtotta az övét, ujjait a lány kézfejére fonta, és a lábaival összekulcsolta az övét. szabad kezével hol a hasát, hol a lábát, hol a karját simogatta, és a lány finoman viszonozta mindezt. már órák óta feküdtek így, éberen, de mégis álomba merülve. a lány tudta, hogyha most a fiú megteszi a következő lépést, képtelen lesz ellenállni. hirtelen, mintha csak olvasni tudott volna barátnője legtitkosabb gondolataiban, a fiú keze óvatosan megindult lefelé. felgyűrte a lány pólóját és alhasát kezdte cirógatni. a lány szinte beleremegett az érintésbe, és képtelen volt tovább nyugodtan lélegezni. a fiú ezen felbátorodva folytatta keze vándorútját a lány sortjába. az ujjai parázsként égették a lány bőrét. hirtelen már semmi nem számított. a világ megállt körülöttük, egy pillanatra csak az övék volt minden.

egyszercsak azonban valami kattant. az ütő megállt a lányban. megragadta a fiú kezét és szembe fordult vele. riadtan nézett legjobb barátja szemébe: tudod, hogy ezt nem szabad ugye? a homlokuk összeért és egy halk sóhaj hagyta el a lány száját. a baj már megtörtént. az ördög csábítása. a lány felkelt a kanapéról, és az emeletre futott. egyszer sem mert vissza nézni. meg kell óvni a hétköznapokat, így ami történt, az örökre az ő titkuk marad.

hát ennyit a fiú-lány barátságról.

[kosmogrl]

[pindurpandur]

nem tudom mit mondhatnék, olyan rég kerültél már szóba. tudod azt mondják, mindig akkor kapsz vissza valamit ha már elengedted. te is pont így kúsztál vissza az én szombat estémbe. 3 év nem kevés, és hidd el, sokáig tartott az hogy rajtad végre túl legyek. már éppen gyanúsan jó volt minden. de tudod ugyanolyan édes a csókod mint 16 eves korunkban volt. ugyanúgy táncolsz, ugyanúgy simogatsz, ugyanolyan zöld a szemed. tudtam, ez lesz az este vége amint megláttalak, de mégis megleptél. ismerlek, pedig rég nem találkoztunk. idegen vagy, de ismerlek. ismerős a kezed ahogy megfogja az enyémet.

másnap reggel ugyanolyan pózban keltünk ahogy elaludtunk este. este? reggel 6kor igen. de összebújva, egymásba kapaszkodva még álmukban is. pedig én mindenkit meg szoktam rugdosni, úgy tűnik téged nem ijesztett meg. kijózanodva, fájó fejjel néztem ahogy mellettem szuszogsz. hogy mi? nem létezik hogy ez TE vagy.

érdekes, mert sok dolog nem változik. változott azonban valami igen. nem várom már el hogy ezek után felhívj.

[pindurpandur]

pedig annyira ritkán fog meg valaki

[dalszoveg-planet]

Részeg hívások, részeg üzenetek, részeg könnyek, részeg szex

RAYE - Escapism.

[illgrowup]

Ahol már volt több, ott sosem lesz kevesebb

[pindurpandur]

tudom hogy te is szeretsz, de te miért nem tudod?

[thismadeitshit]

Maradj ott ahol a szíved mosolyog.

[ertednyilt-viragok]

de ha meghalok

én veled beszélnék utoljára

Dzsúdló - Ha meghalok

[amit-sose-mondtam-el]

Imádom ahogyan a nevemet mondja.

[pindurpandur]

és neked ki jut eszedbe amikor a Rómeó és Júliáról tanultok?

[colorfulcupcake]

“Nyögjél. Legalább tudom, hogy tetszik.”

—

[hopehely-eletu-decemberi-este]

Nézd

Ez az érzés más,

Ugye te is akarod?

@hopehely-eletu-decemberi-este

[szeretlekbaszkiii]

Semmi sem gyönyörűbb,mint a mosoly az arcodon. Remélem,hogy megtalálod a boldogságot, mert megérdemled.

[mellifluoussonorous]

“A legkeserédesebb pillanat az, amikor rájössz mennyire fog hiányozni egy pillanat miközben átéled.”

—

[666-rueful]

don’t think i didn’t notice

[anxiety-kicks-in]

Az arcomra ad puszit, de közel volt a szám