B 481 sz. Opatija brzi vlak (gyorsvonat) Ă©rkezett LjubljanĂĄbĂłl Fiume ĂĄllomĂĄs elsĆ vĂĄgĂĄnyĂĄra. A horvĂĄt nagyvĂĄros grandiĂłzus pĂĄlyaudvara rögtön a tengerparton Ă©s a belvĂĄros szĂ©lĂ©n van, törtĂ©nete nagyon Ă©rdekes.
Fiume (horvĂĄtul: Rijeka) Ăłkori eredetƱ vĂĄros, az illĂrek Ă©s a rĂłmaiak utĂĄn a horvĂĄtok vettĂ©k birtokukba, bĂĄr az Ă©vszĂĄzadok sorĂĄn többször is ostromoltĂĄk frankok, velenceiek. Amikor a HorvĂĄt KirĂĄlysĂĄg önĂĄllĂłsĂĄga megszƱnt, Ă©s perszonĂĄluniĂłba kerĂŒlt a Magyar KirĂĄlysĂĄggal, FiumĂ©t is "hozta magĂĄval", de ez mindig egy szabadabb, fĂŒggetlenebb vĂĄros volt, helyi oligarchĂĄkkal. A 15. szĂĄzadtĂłl kezdve a Habsburgok voltak az urak, MĂĄria TerĂ©zia pedig 1779-ben közvetlenĂŒl a Magyar KirĂĄlysĂĄg alĂĄ rendeli a vĂĄrost, lĂ©trehozva annak egyetlen tengeri kikötĆjĂ©t. A szabadsĂĄgharc utĂĄni Ă©veket leszĂĄmĂtva 1918-ig Ăgy a magyar korona alĂĄ tartozott Fiume. A 20. szĂĄzad elejĂ©re nagyrĂ©szt olaszok Ă©s horvĂĄtok laktak itt, de szĂĄmos szlovĂ©n, magyar Ă©s nĂ©met is, igazi multikulti volt. A vĂĄros mai arculata is a monarchia korĂĄt tĂŒkrözi, tele van eklektikus palotĂĄkkal, teljes hĂĄztömbök elmennĂ©nek akĂĄr Budapesten is kĂŒlönösebb feltƱnĂ©s nĂ©lkĂŒl.
MĂĄr a reformkorban, a legelsĆ közlekedĂ©si koncepciĂłk kialakĂtĂĄsakor tervbe vettĂ©k, hogy a magyar kĂŒlkereskedelem egyik legfontosabb szĂŒksĂ©glete a vasĂșt megĂ©pĂtĂ©se FiumĂ©ig. Erre sokĂĄig kellett vĂĄrni, hiszen a magyar befektetĆk vasĂștĂ©pĂtĂ©se hamar csĆdbement, a kĂŒlföldi tĆkĂ©jƱ tĂĄrsasĂĄgok pedig nem Ă©reztĂ©k szĂŒksĂ©gĂ©t a kapcsolat megteremtĂ©sĂ©nek, sĆt, az osztrĂĄk kormĂĄny ĂĄltal befolyĂĄsolt cĂ©gek pedig kifejezetten ez ellen dolgoztak. Az osztrĂĄkok szĂĄmĂĄra a legfontosabb tengeri kikötĆ Trieszt volt, Ă©s arra törekedtek, hogy azt kössĂ©k be mihamarabb a birodalom közlekedĂ©sĂ©be. EzĂ©rt Ă©pĂŒlt a DĂ©li VasĂșt fĆ vonala BĂ©cs Ă©s Trieszt között, Ă©s a magyarorszĂĄgi vonalai is ehhez a gerincvonalhoz csatlakoztak. BudĂĄrĂłl Triesztbe mĂĄr 1861-ben is lehetett utazni vonaton.
A kiegyezĂ©s idejĂ©n, amikor lĂ©trejöhetett egy felelĆs, magyar kormĂĄny, azonnal felvetĆdött az ĂĄllamvasĂști rendszer bevezetĂ©se, hiszen lĂĄttĂĄk, hogy a magĂĄnvasutak nem hatĂ©konyak, nem kĂ©pviselik elĂ©g jĂłl az ĂĄllami Ă©rdekeket; ezĂ©rt magĂĄnak a kormĂĄnyzatnak kell Ă©lenjĂĄrni a fontos összeköttetĂ©sek kiĂ©pĂtĂ©sĂ©ben. Az Magyar kir. Ăllamvasutak megalakulĂĄsakor az egyik legelsĆ Ă©s legfontosabb feladatnak a fiumei kapcsolat megĂ©pĂtĂ©sĂ©t szĂĄntĂĄk.
A Budapest - Fiume összeköttetĂ©s tagjai vegyes eredetƱek: ZĂĄgrĂĄbot is elĆször Ausztria felĆl Ă©rte el a DĂ©li VasĂșt, aki aztĂĄn tovĂĄbb is Ă©pĂtkezett a birodalom szĂĄmĂĄra fontos KĂĄrolyvĂĄrosig; de tovĂĄbb FiumĂ©ig mĂĄr nem (legalĂĄbbis ebbĆl az irĂĄnybĂłl), hiszen a rendkĂvĂŒl nehĂ©z terep nagyon költsĂ©ges lett volna a profitorentĂĄlt cĂ©gnek. A DunĂĄntĂșlon pedig kĂ©t kĂ©sĆi magĂĄntĂĄrsasĂĄg lĂ©tesĂtett vonalakat. Ezekkel nagyjĂĄbĂłl egyidĆben kezdett el a MĂV is Ă©pĂtkezni: a DĂ©li VasĂșt ZĂĄkĂĄny ĂĄllomĂĄsĂĄtĂłl ZĂĄgrĂĄbig, ahol sajĂĄt pĂĄlyaudvart lĂ©tesĂtett; valamint a DĂ©li VasĂșt KĂĄrolyvĂĄros ĂĄllomĂĄsĂĄtĂłl FiumĂ©ig. Ezt a szakaszt jĂĄrtam be az elmĂșlt hĂ©ten. A teljes Budapest-Keleti - Fiume tĂĄvolsĂĄg vasĂșton egyĂ©bkĂ©nt 615 kilomĂ©ter volt, a menetrendrĆl szokott mĂłdon majd kĂ©sĆbb posztolok. :)
A kĂ©t vĂĄros egymĂĄstĂłl lĂ©gvonalban körĂŒlbelĂŒl 90 kilomĂ©terre fekszik, mĂ©gis az Ćket összekötĆ vasĂștvonal 176 kilomĂ©ter hosszĂș. Hogy miĂ©rt? Fiume az Adriai-tenger partjĂĄn, tehĂĄt tengerszinten fekszik, KĂĄrolyvĂĄros pedig 114 mĂ©terrel magasabban; de közben ĂĄt kell kelni a DinĂĄri-hegysĂ©g Ă©szaknyugati rĂ©szĂ©n, ahol a legmagasabb csĂșcsok 1000-1200 mĂ©ternĂ©l is magasabbak. A vasĂșton pedig nem lehet akkora emelkedĆket alkalmazni, mint a közutakon, ezĂ©rt jĂłkora vonalkifejtĂ©sekre van szĂŒksĂ©g, hogy el tudja Ă©rni a kellĆ magassĂĄgot a vasĂșt. Kelet felĆl kevĂ©sbĂ© meredek a pĂĄlya, Ă©s több hely is van: a legmagasabb pont LiÄ (mai nevĂ©n Drivenik) ĂĄllomĂĄs környĂ©kĂ©n, egy alagĂștban van, ezer mĂ©ter magassĂĄgban. Innen folyamatosan 25 ezrelĂ©kkel (egy kilomĂ©tert megtĂ©ve 25 mĂ©terrel lesz alacsonyabban) ereszkedik a tenger partjĂĄra, csak az ĂĄllomĂĄsok vannak vĂzszintben. Nagyon sok földmunkĂĄra volt szĂŒksĂ©g, rĂĄadĂĄsul a pĂĄlya jelentĆs hosszĂĄn kemĂ©ny sziklĂĄkat kellett megmunkĂĄlni, ami a MagyarorszĂĄgon szokĂĄsos terephez kĂ©pest ismĂ©t szokatlan volt. Rengeteg mƱtĂĄrgy is Ă©pĂŒlt: hidak, viaduktok, alagutak. Ezek a szĂĄmok pĂ©ldĂĄtlanok a magyar vasĂști vilĂĄgban, egyedĂŒl ErdĂ©lyben voltak mĂ©g hasonlĂł vonalak, de szerintem ez visz mindent. A magyar mĂ©rnökök elĂ©g tapasztalatlanok voltak ebben a fajta feladatban, de sikerĂŒlt vĂ©gĂŒlis viszonylag hamar megĂ©pĂteni a pĂĄlyĂĄt. KĂŒlön problĂ©mĂĄt jelentett, hogy a magashegyi ĂĄllomĂĄsoknĂĄl nem volt termĂ©szetes vĂzlelĆhely, nem voltak kutak a karszthegysĂ©g jellegĂ©nĂ©l fogva: ezeken a helyeken (pl. FuĆŸine vagy Generalski Stol) kĂŒlön ciszternĂĄkat alakĂtottak ki, ahova tartĂĄlykocsikkal szĂĄllĂtottĂĄk kĂŒlön a vizet, hogy inni adhassanak az egyĂ©bkĂ©nt is nagy terhelĂ©sen dolgozĂł, Ăgy sok gĆzt elĆĂĄllĂtĂł mozdonyoknak. Akkor mĂ©g nem voltak hazai beszĂĄllĂtĂłk, ezĂ©rt kĂŒlföldrĆl vettek vassĂneket, de ezek minĆsĂ©ge olyan gyatra volt, hogy pĂĄr Ă©ven belĂŒl ki kellett cserĂ©lni az összesett. Persze az extrĂ©m igĂ©nybevĂ©tel miatt a kĂ©sĆbbiekben is folyamatos volt a sĂncsere a kopĂĄs miatt, Ă©vente több tĂz kilomĂ©teren szĂŒksĂ©g volt erre.
Az ĂĄllomĂĄsok Ă©pĂŒletei a MĂV legelsĆ tĂpusterve szerint Ă©pĂŒltek, valamint kĂ©sĆbb, bizonyos szolgĂĄlati helyek bĆvĂtĂ©sekor kĂ©sĆbbi, közismertebb szabvĂĄnyok szerintieket is felfedezhetĂŒnk. ErrĆl is mĂ©g lesz szĂł. :) Fiume ĂĄllomĂĄson is eredetileg szabvĂĄnyĂ©pĂŒlet volt; de a vĂĄros jelentĆsĂ©gĂ©nek megfelelĆen 1900-ban ĂĄtadtĂĄk az Ășj, egyedi, reprezentatĂv pĂĄlyaudvari Ă©pĂŒletet, amelyet sok mĂĄs, akkori, magyarorszĂĄgi pĂĄlyaudvarhoz hasonlĂłan a MĂV fĆĂ©pĂtĂ©sze, Pfaff Ferenc tervezett. StĂlusa itt is azonnal felismerhetĆ, de mĂ©gis lĂĄthatĂłan igĂ©nyeltĂ©k, hogy mĂ©g a szokĂĄsoshoz kĂ©pest is grandiĂłzusabb legyen: neoklasszicista timpanonok dĂszĂtik a tömböket, mĂ©g oszlop-imĂĄtĂĄciĂłkat is lĂĄtni. NemrĂ©giben nagyon szĂ©pen felĂșjĂtottĂĄk kĂvĂŒlrĆl; belĂŒlrĆl szerĂ©nyebb maradt az összkĂ©p.