#atomkor

[imagella-blog]

Koponya egy gombon villámfigurával, sötétfehér és sárga stílusban

Villám Tetoválás #koponya #gomb #villám #fehér #sárga #éles vonalak #zóna rendszer #havencore #atomkorszak #megrendelés #matt bors

[korkep-blog]

A Föld "legmagányosabb fája" jelezheti az atomkor kezdetét

Pontosabban az atropocén kor kezdetét, amikor az ember hatása a bolygóra már globális méreteket ölt

A Föld legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-sziget lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét – írja az MTI a BBC nyomán.

  Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború után indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése.

  A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új korszak kezdetét jelzi. Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és kollégái szerint a Campbell-szigeti magányos szitka luc (Picea sitchensis) évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást.

  “Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre. Olyasvalaminek kell lennie, amely a globális hatást érzékelteti. Az északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát”

  – mondta Turney a BBC-nek.

  A szitka luc nem is honos a Campbell-szigeten, amely Új-Zéland déli csücskétől mintegy 600 kilométerre helyezkedik el. A fenyő természetes élőhelye északabbra van, ezt a példányt 1905 körül ültették el, talán egy nagyobb ültetvényt akartak kialakítani.

  Legközelebbi “társa” 200 kilométerre északnyugatra, az Auckland-szigeteken áll. Turney és kollégái mintát vettek a széles, világosan elkülönülő évgyűrűkből álló törzsből és megvizsgálták a gyűrűk kémiai jellemzőit.

  A radiokarbon, vagyis a C14 izotóp mennyisége hirtelen megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben, ami a hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét.

  A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a szervezetébe. Mark Maslin, a Scientific Reports című tudományos lapban ismertetett kutatás brit résztvevője elmondta, hogy az évgyűrű későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygót szennyezték és még a bioszférába is beépültek.

  “Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol magától nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak, amit a Földdel tettünk”

  – magyarázta Maslin.

  http://www.korkep.sk/cikkek/tudomany/2016/09/01/udv-az-antropocenban-uj-korszakba-lepett-az-emberiseg-de-nem-tul-biztato

  MTI

Nyitókép: bbc.com