#ereklye

[konyvidezetek]

Ahol a sikert osztják, hitünk értéke többet nyom a latban követőink számánál.

Harry Potter és a Halál Ereklyéi, 2. rész

[videkma]

Világháborús lövedéket találtak Kisújszálláson (30 napon belül szállítják el a tűzszerészek)

Világháborús lövedéket találtak Kisújszálláson (30 napon belül szállítják el a tűzszerészek)

A Vidék.MA hírportálunkhoz eljuttatott információk szerint egy házfelújítás során a földben nem mindennapi tárgyra lettek figyelmesek Kisújszálláson a munkát végzők. Mint kiderült, a Magyar Honvédség Tűzszerész Szolgálata fogja elszállítani a világháborús lövedéket.

(more…)

View On WordPress

[gnosztikusdiakegyhaz-blog]

erekjee

Khándiban őrzik Buddha fogát.

Korán sem olyan kevés az a dobogó mennyiség, aki érdemesnek találja mind ezt.

Halgatózz! A hold-fazék bugyogását,

a porcelán tányér alját, mit karcol az ezüstös eszcájg,

a porckorongsérvet,

és miegymást...

Hogy tudd.

Lapuljon az mesterséges fényözönbe,  kinek már nincs szüksége.

Ahova nem kell mozgás,

se a koponyában lakozónak,

se a társtulajdonosnak.

[nemzetinet]

Bemutatták a Szent Korona Kutatócsoport legújabb eredményeit

Bemutatták a Szent Korona Kutatócsoport legújabb kiadványait, és ismertették az elmúlt évek tudományos áttöréseit az MTA székházában január 22-én.

Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója az eseményen kiemelte: a magyar Szent Korona történeti kutatása nem csak a magyarság számára fontos. „Európa egyik legrégebbi, de mindenképpen a legtovább használt hatalmi jelvénye. Ez önmagában elég ok a büszkeségre. Második fontos jegye, hogy Európában egyedül viseli a »szent« jelzőt, már 1256-ban ezzel a szóval illették” – tájékoztatott Fodor Pál.

A rendezvényen bemutatták A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című dokumentumfilm új, bővített kiadását. Bárány Krisztián, a film rendezője az InfoRádiónak elmondta: az immár két nyelven beszélő és hét nyelven feliratozott mozi szerte Európában és a Kárpát-medencében emberek tízezreihez jutott el.

Pálffy Géza, a Szent Korona Kutatócsoport vezetője a rádiónak adott nyilatkozatában kifejtette: a kutatócsoport szűk hétéves fennállása alatt több száz tanulmányt és kiadványt sorakoztatott fel. „Már húsz kiadványunk jelent meg, és körülbelül háromszáz tanulmányt publikáltunk tizenkét nyelven. Megtaláltuk a legkorábbi szent koronás országzászlót, 1618-ból az Esterházyak fraknói gyűjteményéből, előkerült egy aukcióról Bécsből a legkorábbi koronázási udvarmesteri pálca I. Ferenc budai koronázásáról, és felfedezte egy magyar kutatócsoport a horvátok legkorábbi zászlaját. A legfontosabb felfedezéseket nemcsak könyvekben, hanem filmben is megosztjuk a nagyközönséggel” – mondta Pálffy Géza.

A Szent Korona kalandos útját bemutató kötetet a történész az M1 aktuális csatornán január 19-én ismertette. Elmondta: a több mint hatszáz oldalas, mintegy kétszáz illusztrációval és színes térképpel ellátott mű a nemzeti ereklye viszontagságait meséli el. Kiderül belőle, hogy hányszor és hova, illetve, hogy milyen okokból és körülmények között szállították a Szent Koronát külföldre, majd miként tért haza. A magyar koronát tizenegyszer szállították határainkon túlra, többségében Nyugatra, ez is jól jelzi, hogy a magyarok múltja elsősorban a keresztény Közép-Európa történetével függ össze. A koronát először 1205-ben vitték ki az országból; 1978-ban véglegesen visszakerült a fővárosba. E 770 év alatt 135 évet volt külföldön.

A kutatások során eddig ismeretlen részletekre is fény derült, mint például arra, hogy az 1663–64-es török elleni háborút lezáró vasvári béke idején a koronát nem Magyarországon, hanem Bécsben őrizték.

Forrás: Infostart.hu, MTI

Fotó: Infostart.hu

Magyar Kurír

Bemutatták a Szent Korona Kutatócsoport legújabb eredményeit a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Az ősrobbanásból visszamaradt emléket fedeztek fel csillagászok

Az ősrobbanásból visszamaradt emléket, egy ősi gázfelhőt fedeztek fel ausztrál csillagászok.

A különleges ereklye bepillantást enged a 13,7 milliárd évvel ezelőtti múltba – közölték a kutatók kedden.

A világ legerősebb optikai teleszkópjának használatával a melbourne-i Swinburne Műszaki Egyetem (SUT) kutatói azonosították az ősi gázfelhőt, amely állapota alapján az ősrobbanás alatt, vagy ahhoz időben nagyon közel alakulhatott ki. 

“Akármerre nézünk, az univerzumban lévő gáz felrobbant csillagokból származó nehéz elemekkel szennyezett. De ez a bizonyos felhő ősinek tűnik, ha van benne bármilyen nehéz elem, az kevesebb lehet, mint a Napban lévő ilyen anyagok arányának egy tízezred része” – mondta Fred Robert, az SUT tudósa.

A nehéz elemeknek ez a mennyisége nagyon alacsony, és ez döntő bizonyítéka annak, hogy az ősrobbanásból őrződött meg a felhő. 

A Hawaiion lévő W.M. Keck Csillagvizsgáló tízméteres ikerteleszkópjainak használatával a tudósok meg tudták vizsgálni a felhő tulajdonságait egy szuperfényes kvazár háttérfénye segítségével, amely lehetővé tette, hogy a gázfelhőben lévő hidrogén felismerhetővé váljon. 

A felfedezés segítheti a csillagászokat annak megértésében, hogy az ősrobbanás után miért formálódtak egyes csillagok és galaxisok és mások miért haltak meg.

Az ősrobbanásból visszamaradt emléket fedeztek fel csillagászok a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

1500 éves kardot emelt ki egy kislány egy svédországi tóból

Több mint ezeréves kardot talált egy 8 éves kislány a svédországi Vidöstern tóban: a felfedezés a szakemberek szerint igazi szenzációnak számít.

Saga Vanecek még a nyáron bukkant rá a ritka leletre, miközben a nyaralójuktól nem messze lévő tóban játszott. A szerencse mellett a tó alacsony vízállása is kellett ahhoz, hogy a pre-viking kori kard a felszínre kerüljön – mondták a helyi múzeum szakemberei.

– mesélte a Saga a The Local-nak.

Andy Vanecek először azt hitte, a lánya csak egy botot találhatott a vízben. Mikor közelebbről is szemügyre vette a tárgyat akkor jött rá, hogy Saga valóban egy kardot emelt ki a tóból, de azt gondolta, hogy csak egy játékról, vagy modern másolatról lehet szó, ami egy ideje már a tóban rozsdásodott. A biztonság kedvéért megmutatták a kardot az egyik ismerősének, akik jártas a régészetben, ő pedig azt tanácsolta nekik, hogy jelentsék be a hatóságoknak a felfedezésüket, mert különleges leletre bukkantak.

“Egyáltalán nem mindennapos, hogy valaki egy kardra leljen egy tóban” – mondta Mikael Nordström a Jönköpings Läns Museum munkatársa. A szakértők úgy becsülték, hogy a 85 centiméter hosszú kard ezer éves lehet, de későbbi vizsgálataik szerint még ennél is idősebb, a vikingek előtti időkből, az 5-6. századból való.

“Türelmetlenül várjuk, hogy az állagmegőrzéssel elkészüljenek, és többet is megtudjunk a leletről” – mondta Nordström, hozzátéve, hogy a kardot a közönség leghamarabb egy év múlva láthatja meg.

A kardot megtaláló kislányt és családját arra kérték, hogy senkinek ne beszéljenek a leletről, nehogy reményteli kincsvadászok jelenjenek meg a környéken. Ők meg is tartották a titkot, s csak azt követően meséltek róla, miután a régészek befejezték a helyszínen zajló munkálatokat. A szakemberek ugyanis úgy döntöttek, hogy alaposan átkutatják a tavat és környékét, hátha felszínre kerül hasonló ereklye. Elő is került egy, szintén ebből a korszakból származó bross, amiből arra következtettek, hogy a tó talán áldozati hely lehetett. Ezt később elvetették, mivel sírokat sehol sem találtak a környéken.

The Local

Nyitókép: Andrew Vanecek

1500 éves kardot emelt ki egy kislány egy svédországi tóból a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

Nagymegyeri Szent István Napok: Ereklyével gazdagodott a Szent Miklós templom (Képriport)

Nagymegyeren immár hagyományosan a Zárda iskola udvarán tartották meg a helyi katolikus hívek a Szent István-napi ünnepi szabadtéri szentmisét.

Nagymegyeren immár hagyományosan a Zárda iskola udvarán tartották meg a helyi katolikus hívek a Szent István-napi ünnepi szabadtéri szentmisét.

  Az idei szentmisén különleges ajándékkal gazdagodott a nagymegyeri Szent Miklós római katolikus templom: a dél-olaszországi Bari városában nyugvó Szent Miklós püspök ereklyéjét hozta el számára a Szent György Lovagrend. Az ereklyét Tóthpál Tamás, a lovagrend priorja adta át. Szent Miklós többek között az utazók, zarándokok és hajósok védőszentje, Magyarországon a pálinkafőzőké is.

  1991-ben pont a helyi katolikus közösség indította útjára a nagymegyeri Szent István Napokat, melyek idén már 28. alkalommal kerültek megrendezésre. Az ünnepi szentmisén nem meglepő módon a magyarság, a nemzeti összetartás és összetartozás fontossága volt a fő mondanivaló.

    Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: körkép.sk/kl

[bujtogato]

Fogalmam sincs, hogyan készítettem ezt 27 évvel ezelőtt #emf #ereklye #madchester #baggy