Könyvidézetek

Írók, költők, énekesek szavai, mondatok könyvekből, színdarabokból, versekből, filmekből

[konyvidezetek]

Ne sírj. A könnytől csúnya lesz a szemed és nem bírom folytatni, ha könnyezel.

Radnóti Miklós: Szakítottunk

[konyvidezetek]

Immár a félelem sokszor sziven érint és néha messzi hír csak néked a világ; egyre régibb emlékként őrzik gyermeki korod a régi fák.

Radnóti Miklós: Háborús napló (1. Hétfő este)

[konyvidezetek]

[konyvidezetek]

Legyen erőd lent hagyni, amit nincs erőd följebb emelni.

Fodor Ákos

[konyvidezetek]

nézd, fél a lelkem, mint hulló szirom

Kosztolányi Dezső

[konyvidezetek]

Köszönöm, hogy fény volt nekem a sötétségben.

Harry Potter és az elátkozott gyermek

[konyvidezetek]

Nincs ember, írta Freud, aki valóban hiszi, hogy meghal. Ebben tévedett. Én már tizenkét éves korom óta biztos vagyok, hogy egy nap elmegyek.

Faludy György

[konyvidezetek]

nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem; ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints. Hol azelőtt az angyal állt a karddal, - talán most senki sincs.

Radnóti Miklós

[konyvidezetek]

S mondom a verset; törekedik már s úgy hangosodik szájamon, mint hű lehellet csók után és mint avar között az új fű.

Radnóti Miklós

[konyvidezetek]

Mikor láthatlak ujra, nem tudom már, ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, s kihez vakon, némán is eltalálnék, most bujdokolsz a tájban és szememre belülről lebbensz, így vetít az elme

Radnóti Miklós

[konyvidezetek]

Tanuld meg ezt a versemet, s mondd el, mikor kiöntenek a lúgtól poshadt tengerek, s az ipar hányadéka már beborít minden talpalat földet, akár a csiganyál (...)

Faludy György

[konyvidezetek]

Sziasztok!

Ezer éve nem jártam a blogon, és már régóta érlelődött bennem, hogy vissza kellene térni. Megtettem - és nem akartam elmenni szó nélkül mellette. Köszönöm mind a 20.181 embernek, hogy kitartott, követett, az ezer és ezer értesítést, és azt, hogy vagytok, és érdeklődtök az irodalom után! ❤

Borzalmas időket élünk, remélem mindannyiótokkal rendben van minden, és a helyzethez képest a legjobban át tudtátok vészelni azt a hihetetlen fél évet, ami mögöttünk van. Kicsit azt érzem, összecsaptak a hullámok az emberek feje fölött, vagy ha nagy szavakat akarok használni, a civilizáció felett.

Ez volt az oka annak is, hogy Radnóti Töredékéből idéztem először az óriási kihagyás után. Azt gondolom, az irodalom képes arra, hogy menedéket nyújtson számunkra még olyan körülmények között is, amilyenekre ezidáig nem volt példa. Azt is hiszem, hogy a versek ezúttal is, mint minden élethelyzetben, képesek helyettünk beszélni, és kimondani a mondhatatlant.

Vigyázzatok magatokra, köszönöm, hogy vagytok! 💕

Visszatértem. :)

[konyvidezetek]

Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, – s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

Radnóti Miklós

[konyvidezetek]

Ady Endre után szabadon

[konyvidezetek]

És mégis, mégis szakadatlanúl szemközt a leáldozó nappal mindaz, mi elmúlt, halhatatlan.

Pilinszky János

[konyvidezetek]

Szeretni kell a csalfa köd-eget, Szeretni kell száz csillag enyhe képét, Fölnézvén a szív könnyebben feled És föltalálja tán az örök békét.

József Attila

[konyvidezetek]

Azt, amit más őrülten hajszol Egy hosszú, hosszú életen. A megértő, biztató hangot A sors megadta énnekem.

Ady Endre