Nem európainak való vidék...EU misszió Maliban
2013. április 9-én az első száz francia katona elhagyta Malit, s ezzel együtt kezdetét vette a francia kivonulás. Habár az iszlamisták és a tuaregek vereséget szenvedtek – visszavonultak Észak-Mali sivatagos területeire – a francia-mali erőknek nem sikerült teljes győzelmet aratniuk, még a napokban is folynak harcok a térségben. Ugyanakkor Párizs kezdi lezártnak tekinteni Mali ügyét, hozzálátott az ott állomásozó négyezer fős intervenciós haderő kivonására. Kérdés azonban, hogy ez a kivonulás mennyire megalapozott-e?
A mostani cikkünkben bemutatjuk a katonai hadjárat vége óta eltelt időt; az Európai Unió tagállamai EUTM Mali kiképző misszióját, a visegrádi négyek szerepvállalását és a harcok kiújulását.
2013. január 11-én Franciaország Bamakó oldalán beavatkozott a Mali polgárháborúba. A 26 napig tartó – többnyire légi – hadjárat alatt sikerült jelentős csapásokat mérni a terrorista csoportokra. Az AQIM, MUJWA és az Anszar Dín nevű csoportok harcmodora bár meglepte a franciákat és a kormányerőket, hosszútávon a szövetségesek katonai felkészültsége és technológiai fölénye visszaszorította az iszlamista csapatokat. Január 28-án a francia és mali csapatok visszafoglalták Timbuktut, február 8-án pedig bevonultak Tesszalait-ba. A terrorista csoportok Észak-Mali sivatagos területein kerestek menedéket.
A francia-mali csapatok Tesszalit előtt.
2013. február 2-án Francois Hollande, a francia elnök, szigorú biztonsági intézkedések közepette váratlanul Maliba utazott. A francia elnök felkereste a világörökség részét képező három timbuktui nagymecsetek egyikét. Hollande kijelentette: „január 11-e óta sok munkát elvégeztünk, de még nem fejeztük be a feladatunkat.” Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter március 7-én az alábbit nyilatkozta: „a hadművelet utolsó, döntő jelentőségű fázisba érkezett. A francia csapatok kivonása a korábbi elképzelésektől eltérően egy hónapot csúszik, s előreláthatólag áprilisban fog bekövetkezni.”
Dioncounda Traore Mali elnöke, és Francois Hollande a timbuktui beszéd után.
2012. február 17-én az EU Külügyminiszterek Tanácsának rendkívüli ülésére került sor Brüsszelben. A Külügyminiszteri Találkozó egyik legfontosabb döntése az volt, hogy létrehozzák az EUTM Mali missziót, amelynek költségeit Brüsszel fizeti, de már az oda kiküldött katonáik felszerelését, fizetését és utaztatását az Európai Unió tagállamai fogják biztosítani.
Az EUTM Mali (European Union Training Mission Mali) célja nemcsak a mali hadsereg felszerelése és kiképzése, hanem az ország integritásának helyreállítása és az emberi jogok védelme.
A misszió három fő célja:
1. Az európai kiképzőknek a mali katonáságot hadvezetési és logisztikai ismeretekre, a parancsnoki struktúrák működtetésére valamint a humanitárius jog előírásaira kell oktatni.
2. A demokratikus rend és az ország szuverenitásának helyreállítása, a lakosság felkészítése a 2013-as szabad választásokra.
3. A szervezetbűnözés és a terrorizmus semlegesítése.
Az EUTM Mali élére François Lecointre francia dandártábornokot nevezték ki . Az Európai Unió költségvetéséből 12,3 millió eurót szántak a misszióra, amely előreláthatólag 15 hónapig tartana. Január 18-án az Európai Külügyi Szolgálat jelentése szerint az EUTM Maliban részt vevők tervezett létszáma körülbelül 500 fő lenne: 250 katonai kiképző, 200 pedig logisztikai és fegyveres biztosító.
Az első EUTM Mali kiképzők érkezése.
Az Európai Unió 27 tagállamából 21 vesz részt az EUTM Mali misszióban. A franciákon kívül mindegyik EU tagállam kiképző, orvosi és tanácsadói feladatkört lát el, s nem küldik őket az ország északi részébe.
A Visegrádi-négyek Szlovákia kivételével szintén képviseltetik magukat Maliban. Pozsony katonát és kiképzőt nem küldött, de Miroslav Lajčák úgy döntött, hogy 20 ezer euróval támogatja az európai uniós missziót.
A cseh katonák – akárcsak a franciák – elsősorban őrző-védő szerepet kaptak Bamakó környékén. Prága a 43 fős kontingensét 135 millió cseh koronával támogatta. 2013 február elején Bronisław Komorowski, a lengyel köztársasági elnök, bejelentette, hogy húsz lengyel katonával járulnak hozzá a mali hadsereg kiképzéséhez, valamint tűzszerészi feladatokat látnak majd el.
A cseh kontingens úton Mali felé.
A magyar Honvédelmi Minisztérium úgy döntött, hogy 10 fős csapatot küld Maliba, köztük hat mesterlövészt, három egészségügyi szakembert és egy összekötő tisztet. A feladat végrehajtására 555 millió forintot szánt a magyar kormány. Az összekötő tiszt február 27. óta látja el feladatait, biztosítva az összeköttetést a nemzetközi parancsnokság és a műveletben résztvevők között. A három magyar egészségügyi dolgozó 2013. március 18-án érkezett a német vezetésű tábori kórházba. Őket 2013. április 13-án követte hat katona, aki a mali hadsereg mesterlövészeit képezi ki, a portugálokkal együttműködve.
Maliba induló magyar mesterlövészek.
Megfogyva bár, de törve nem
2013. április 2-án az iszlamisták váratlanul megtámadták Timbuktut, a harcokban egy mali katona és 21 iszlamista vesztette életét. A terrorista csoportok taktikát váltottak: öngyilkos merényleteket és gerilla akciókat hajtanak végre. Erre válaszul április 8-án a Maliban állomásozó francia csapatok komoly offenzívát indítottak Észak-Maliban, hogy végleg leszámoljanak a radikális iszlamista lázadókkal.
A Gusztáv fedőnevű akció, amelyet a francia hadsereg április 8-án indított.
A „Gusztáv” fedőnevű tisztogató akció még a cikk írásakor is tart, mintegy ezer francia katona vesz részt benne. Franciaország nem tervezi a teljes kivonulást, ugyanis egy ezer fős katonai kontingens továbbra is ottmaradna az országba. Ezzel lényegében a francia jelenlét akár évekig is elhúzódhat a fekete-afrikai országban. Mindenesetre pozitív előjel, hogy 2013 júliusában választásokat terveznek Maliban.
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!
A forrásokat megtalálod: itt, itt, itt és itt
A harcias gall kakas – francia beavatkozás Maliban
