I. 96
- Hogy vagy?
- Vagyogatok.
- Komolyan kérdeztem.
- Komolyan? Minden érzek, még olyat is, amit nem kellene. Annyi érzés van bennem, csoda, hogy nem robbanok fel. Úgy érzem, sosem fogom megtalálni azt az embert, akivel igazán boldog lehetek. De közben, meg nem görcsölhetek rá erre, mert minek. Mindig azt mondják, majd akkor jön, ha nem számítasz rá. Nagyszerű… már csak várnom kell. Van, aki 55 évesen lesz boldog, van, aki soha. Nos… szép kilátások. De miért van ez? Hogy lehet, hogy valaki 15 évesen találja meg a párját? Van, aki meg 70 évesen? Hol van ebben az igazság? Valaki miért lehet boldog a párja mellett, mikor valaki sohasem lehet az? Gyakran rám vágják, hogy párkapcsolat függő vagyok, de hát ez nem igaz. Ha az lennék, akkor teljesen mindegy ki lenne mellettem, csak kapcsolatban lehessek. Lennének lehetőségeim, de nem akarom csak beérni valakivel. Ez nekem is rossz lenne, neki is, meg a jövőnknek is. Boldog akarok lenni, szeretni akarok valakit szíven minden szeretetével. Gondoskodni valakiről, puszilgatni és mellette lenni jóban, rosszban. Segíteni a céljai felé, és együtt megélni a sikereket, boldogságot, szomorúságot. Mindent. Egy olyan ember mellett szeretnék lenni, aki mellett önmagam lehetek. Nem kell, megmagyarázzam az érzéseimet, és nem érezném azt mellette, hogy egyedül vagyok. Tudom fontos, hogy egyedül is megtaláljuk a boldogságot. De… már olyan régóta egyedül vagyok. Mindenki azt mondja, hogy kell a szünet. Miért? Persze jól megvagyok egyedül, de ennyi elég is volt. Van munkám… olyan amilyen, de van. Eljárok mozogni, és végre az étkezésre is odafigyelek. Talán még sosem voltam ennyire jóban önmagammal, és mégis most érzem azt, hogy a legmagányosabb vagyok. Nem tudlak téged sem olyan könnyedén elengedni. Próbálkozok, de valahogy mindig az eszembe jutsz. Fájdalmas dolog volt rájönni, hogy TE meg ÉN, sohasem leszünk MI többé. Vajon túljutok valaha ezen? Vagy lesz ez még sokkal rosszabb? Azt mondják akkor fogunk túllépni valakin, ha jön egy olyan ember, aki mellett olyan érzéseket tapasztalunk meg, amilyeneket még soha. Kezdek aggódni… mert nekem te voltál ez az ember.
