#ischler

[troger]

ischler 3.0

[lovasoklonelkul]

#783_21.01.27_Solymár

[girlintheforest]

Ízek, illatok és Én

Még el se mentem. Még vissza sem értem.De már nosztalgiázom. A Facebookon számtalan madeirai oldalt, céget, online úságot követek. Tudom, hogy vége a sárga jelzésnek. Tart még a karnevál, aminek ha minden igaz az utolsó napján sikerül részt vennünk.  2.1-es földrengés volt Camara Del Lobostól délre délelőtt 10 körül. Ma reggel kaptam egy videót Mattieről Taniától, akinél Mattie van mikor mi hazautazunk. Hiányzik már ő is. 

És hogy miért is ez a cím? Mindjárt leírom.

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én ízek, illatok alapján azonosítok be helyeket, embereket, így emlékezem minden fontosabb pillanatra. Mindenről eszembe jut valami.  Csak mondj egy illatot és máris mondom, hogy milyen emlék kötődik hozzá. A nehéz földi, párás, picit dohos de mégis bódító virágillatú Madeira, a száraz, füstös, almaillatú házam a hegyen. A pirított mogyoró illatú tappancsa Mattienek, ahogyan mellém bújik a kanapén. Tisztaságillat és Negro, az arab bouhor nehéz, bódító illata ahogyan a füstölőből száll, a Ritual új gránátalmás füstölőjének az illata, ami megcsap mihelyt kinyitom a ház ajtaját. Az óceán sós víz illata. A nap illata a karomon.  A nedves föld illata.  A magnólia kobus mennyei illata…. vasárnap esti porcukros baracklekváros fánk illata.. a zöld kávé illata ahogyan pörkölődik… Istenem, mennyi emlék….

Múlt héten mikor hazaérkeztünk, reggel automatikusan húztam ki a fiókot és nyúltam a kiskanálért, hogy a Davidoff kávéból tegyek két kanállal a bögrémbe. Szokatlanul könnyű és sima volt a kanál. Hát Igen, itthon. Ez nem Villeroy és Boch.  A lenti fürdő wc ülőkéjét játszi könnyedséggel hajtom le( csapom le) …nem úgy mint otthon ahol lassan, méltóságteljesen csukódik.  Az esőztető zuhanyfej helyett egy kettő az egyben zuhanyszett. Igaz, itt is felülről jön a víz, na de azért mégse olyan. Na és a vízkő!  Baj ez? Nem, kivéve a vízkövet, azt húú de utálom. Ez egy ilyen légies, könnyed ház. A madeirai egy cseppet férfias, masszívabb, komolyabb dolog. MInd a kettőt szeretem. Minden házat szeretek. Mindenben van valami szép. És meg is kell találni.

 Arra is rá kellett jönnöm, hogy soha nem leszek maximálisan boldog, valami vagy valaki mindig fog hiányozni. Bármennyire is próbálkoztam, próbálkozom soha nem fogom tudni megoldani ezt. Annak ellenére, hogy boldogtalanná teszek másokat ezzel, és néha talán magamat is, nem tudok erőt venni magamon, és muszáj jönnöm-mennem a világban. Azt hittem, hogy sikerült elszakadni Magyarországtól és max. látogatni fogok hazatérni. De nem.  És úgy néz ki, hogy az elkövetkező pár évben ha Isten is úgy akarja, akkor ez az ország lesz továbbra is az otthonunk.  Kicsit félek is. Mi lesz velem? Mi lesz velünk? Jó lesz itt nekünk? Itt fog felnőtté válni a fiam. Hogy fogom tudni elengedni, hogyan tud önálló lenni itt?

Madeira más. Őszintébb, emberibb, családcentrikusabb. Biztonságos, ahol én a kontrollmániás örökké aggódó anya elengedem a gyerekem a barátaival moziba, bevásárló központba és haza is egyedül jön gyalog. Ahol nem zárunk kulcsra semmit, ahol nincs riasztó a kocsiban, se a házban, ahol ott hagyhatom a táskám és  a telefonom a kávézó asztalán ha a mosdóba megyek. Ahol mindenki türelmes és nem siet sehová. És az idő! Többnyire csodálatos. A gyönyörű virágokról ne is beszéljünk.

Az is lehet, hogy csak azért vagyok ilyen aggodalmaskodó mert jelenleg itt fenn hideg van, fúj a szél és minden szürke és rozsdabarna. Még semmi se virágzik, olyan színtelen minden. Kicsit depis.

Szóval írtam egy listát. A jó és kevésbé jó dolgokról. Muszáj észérvekkel megmagyaráznom magamnak ezt a visszatérést.

Madeira +: örök tavasz, virágok, kertek, óceán, hullámok, nyugalom, kedvesség, könnyű élet,alma banán, mangó, sok sok mangó, hal, avokádó, anona minden mennyiségben. Minden friss, többnyire helyi, könnyű biogyümölcsre, zöldségekre szert tenni. Nincs dugó, legalábbis olyan mint ami itt van, seperc alatt elérek bárhová. Biztonság, mindenki természetes (mondtam már, hogy még soha nem láttam megcsinált mellű vagy szájú nőt még), eukaliptusz fa illata, a fenyőerdőn át az út, a sok hortenzia, az utcán árulják a fréziát, bolo de caco ( a nemzeti kenyerük), van egy mandula tejük ami tökéletesen habosodik a capuccsinóhoz, gyönyörű épületek, napfelkelte Pico do Arierion, a ködös babérerdő, sült krumpli a Ritzben ( annyira finom a krumplijuk a szigeten), a kellemes idő, az, hogy egész évben kint tudok reggel kávézni, decemberben mezítláb kertet locsolni…

Madeira - : Egy darab színházuk van ahol portugálul játszanak, kicsi a sziget, túl sok az idős turista, hihetetlen mennyiségű járókeretet és tolószéket látok, nincs tél, nincs rendes ősz, nincs ropogó tűz mellett ücsörgés (kivéve a Palheiro Golf Klubban), nincs fehérrépa, cérnametélt, túrórudi, negro,  olyan igazi itthoni túró. Nagyon összetartóak, nekem valahogyan nem nagyon sikerült igazi barátságokat kialakítani ( jó, nem is nagyon törtem magam), nehéz kórházban, egyéb helyeken megértetni magam, nagyon nehezen érthető az a portugál amit ők beszélnek. Nincs sok opciónk angol nyelvű iskolákkal, ezért is jövünk főleg haza.  A fiatalok nem akarnak ott maradni, aki teheti megy Lisszabonba vagy még tovább. Bár most rengetegen érkeznek vissza Venezuelából. Kicsit unalmas. Nehézkes a repülővel való közlekedés, mivel időjárás függvénye. Gyakran a szél miatt nem tudnak leszállni a gépek.

Mint látjátok nem tudok olyan sok negatívumot felhozni.

És hogy minek örülünk itthon? Az első nap úton fölfelé megálltunk a Szamos cukrászda előtt. Nem kérdeztek…szinte automatikusan csomagolták az eladók az Ischlert nekünk. 6 éven át szinte minden pénteken hazafelé betértünk hozzájuk. Még be se ültünk a kocsiba de már tömtük magunkba. Hát Igen, ilyen Madeirán nincs. Igazából semmi jó süti nincs. Vagy legalábbis mi nem szeretjük. Ígyhát mióta  hazajöttünk, ettünk sok-sok Ischlert, Eszterhazy tortát, Sachert, túrós pogácsát, sajtos pogácsát, túrórudit, mákos sütit. Ma éppen a minyonokat kóstoltuk, megállapítottuk, hogy a Hello Kittys a legfinomabb.

Van ropogó tűz a kályhámban. Itt van a hatalmas kertem. Vannak új terveim, kicsit tovább terjeszkedek, és a kert északi oldalát is szeretném meghódítani. Sőt, talán jobban beleásom magam ebbe a témába és akár az is lehetséges, hogy kerttervezésre adom a fejem. 

Mielőtt felrónátok nekem, igen, vannak barátok és persze a család. És lesz terem, magánszférám, hely ahol magamban lehetek, ahol gondolkodhatok, ahol én lehetek.

De újra egyedül leszek.  Kicsit félek. Mondtam?

[nonstopstrategy]

Luxurious Austrian Cookies

Cookies, I am going to present you today, have its origin in my new land of Austria. In the Upper Austria, there is a small spa town called Bad Ischl, in which The Bakery Zauner has its old traditions, listed to 1950’s. Back then, a famous pastry cook Richard Kruth invented a recipe called Ischler Törtchen.

There are, of course, plenty of versions of them. Upon request of my mom who loves them, I…

View On WordPress

[andraspapp]

Treat @szamosmarcipan #chocolate #ischler #cake #dinner #fromhome #hungary #athome #suisse #geneve #chenebougeries #switzerland #geneva (at Chêne-Bougeries, Switzerland)

[fullcravings]

The Ischler

[freesoulburninroads]

scary confectionery AKA nemHD ischlerrablás! 👀 🍪 👣