Úgy érzem, hogy mióta itt hagytál minket teljesen szétesett ez a család.



#ao3#ao3 fanfic#writeblr#writing community#archive of our own

seen from Azerbaijan
seen from United States
seen from Germany

seen from United States
seen from Yemen
seen from Yemen

seen from United States
seen from United States
seen from Brazil

seen from United States
seen from United States

seen from Canada

seen from Italy
seen from Singapore

seen from Türkiye

seen from Germany
seen from Kazakhstan
seen from United States
seen from Germany

seen from Canada
Úgy érzem, hogy mióta itt hagytál minket teljesen szétesett ez a család.
- A nagyapád egy cukorkával kérte meg a kezemet. Nem volt semmink, féltérdre ereszkedett, és azt mondta nekem: ′′ Nekem most semmim sincs, csak egy szem cukorka, de ha akarod, együtt felépíthetjük az egészet."
- És te?
- Kibontottam a cukrot, kettéosztottam és megettük. Attól a pillanattól kezdve mindent megosztottunk. Elestünk, felálltunk és építettünk. Együtt. Átéltünk nehéz pillanatokat, sok-sok fáradtságot, de mindig ott voltunk egymásnak.
- Más idők voltak, nagymama.
- Az idő nem változtatja meg azt, ahogyan szeretünk. Ami megváltozott, az az, hogy már nincsenek követendő szép példák.
Most mindentől félnek. Azért nem házasodnak meg, mert félnek, hogy nem tudnak építkezni. Amint összevesznek, elhagyják egymást, mert azt hiszik, hogy találnak egy jobbat. Mindig a tökéletességet keresik, mintha az létezne. Hiányzik az apró dolgokban rejlő boldogság.
Csinálnak egy jó nagy show-t, több ezer pesót érő gyűrűket vesznek, csinálnak egy csicsás videót a lánykérésről, aztán hagyják elillanni a pillanatot. Az az intim dolog, ami csak két emberre kéne, hogy tartozzon, mindenkivel meg lesz osztva.
Ez az, ami hiányzik nekik. A bátorság, hogy úgy éljék az életet és a szeretetet, amilyenek, és nem úgy, ahogyan azt elképzelik. Csak ők, ketten. Egy cukorka és 71 együtt töltött év.
Eduardo López
Inkább lennék újra kisgyerek, és átélném megint azt a sok szörnyűséget, amit velem tettek, viszont legalább velem lennének azok, akik legjobban hiányoznak..
A nagyapám tanításai
Egyedül a megszerzett tudást nem veheti el tőled senki. Ez az egyetlen dolog, ami veled van életed végéig és amibe mindig kapaszkodhatsz.
Rietta Hoffen
Már egy éve,hogy elmentél. Sokan azt mondanák megszoktam azt,hogy nem vagy itt, de csak rosszabb lett. Azt az űrt amit magad mögött hagytál senki és semmi nem pótolja. Nincs olyan nap hogy ne gondolnék rád, rosszabb napokon még el is sírom magam mert megint belém hasad a tudat,hogy nem láthatlak többé. Nincs több ölelés tőled, nem fogsz ott várni a kapunál, nem hallom a hangod, nem mosolyogsz rám. Ennyi volt. Nem tudom és nem akarom feldolgozni. Hiányzik a hangod, a jelenléted. Hihetetlen hogy 1 év mire képes. Rettegek,hogy az egyik pillanatról a másikra elfelejtelek. Nem hallom már a nevetésed,amiért mindent megtennék csak hogy még egyszer halljam, vagy hogy egyszer utoljára megölelhesselek,de tudom nem lehet. És ez az ami miatt nap mint nap megszakad a szívem. A tudat,hogy hiába szeretnélek látni nem tudlak. És ez egyre csak rosszabb lesz. Nem szeretnélek elfelejteni, hisz iszonyatosan fontos voltál nekem. Szeretlek papa 🖤 akárhol is légy, remélem lenézel rám és egy nap büszke leszel arra aki leszek. Lehet nem vagy itt testileg, de érzem mindig velem vagy 🖤 hiányzol 💔 és ígérem nem felejtelek el🖤
-Én: Papa, este miért nem alszol? Aludnod kéne mert így nem lesz jó...
-Papa: Nem merek aludni.
-Én: Miért? Mitől félsz?
-Papa: Hát tudod drága unokám én attól félek, hogy el alszom este és reggel már nem kelek fel.
- Én: itt vagyok vigyázok rád.
Sajnálom Papa, hogy nem tudtam rád eléggé vigyázni... remélem jobb mist neked. 😭💔
olyan jól helyettesítetted azt amim soha nem volt úgy igazán, és talán nem érezted úgy, de nem voltam elég hálás neked
minden apró kis becézgetésedért,
a reggeli kakaós csigákért,
vagy azért hogy vigyáztál a kutyára mikor nem voltam itthon.
azért hogy mindig kedvesen szóltál hozzám,
hogy kíváncsi voltál hogy megy a suli,
és hogy hegedülnék-e neked egy kicsit,
vagy hogy akkor is titkon figyeltél rám mikor észre se vettem.
hiányzol nagyapa. olyan ember voltál akiről csak jót lehet mondani.
Nagyapa
Aggódom érted! Tudom nem vagy jól és mama mellett méginkább idegroncs vagy.
Bátran mondhatom, hogy a legnagyobb mesterem és példaképem vagy!
Te mutattad meg nekem hogyan érdemes élni. Lefogok diplomázni és méltó férfi akarok lenni ahhoz a névhez, amit te jelentesz sokunk számára.
Minden nyálasság nélkül kimondom, hogy szeretlek és szükségem van még itt rád.
Jót tenne neked egy kis távollét valamelyik haverodnál, hogy egészséged és a kedved javuljon egy keveset.
Nem szégyen ha egy kis viagra után adnál magadnak élményt egy csinos nővel.
Rád férne egy kiadós éjszaka.
Ha vevő lennél rá, szereznék morfiumot csak jobban legyél! Bár tudom megveted az ilyesmit, meg a keleti orvoslást.
Nagyon szépen kérlek ameddig csak tudsz és benned van ez a hatalmas életerő maradj velünk és tegyél meg mindent azért, hogy minél tovább maradhass!
Ha ma elveszítelek életem végéig bánni fogom, hogy este nem öleltelek meg mikor felém lendült a karod.