Tegnap elindultam az ekszereszhez, ami a varos masik vegen van kb, hogy a csaladi aranybol megcsinaltassam a szulinapi-karacsonyi-mindenis gyurumet. Kezdodott azzal, hogy a bebiszitter csaj reggel lemondta, mert beteg lett, de oke nem gond, anyuval mentem volna ugyis, akkor helyette eljon a gyerekhez o en meg megyek egyedul. Persze a legnagyobb csucsban sikerult elindulnom, mar a troli is lepesben haladt, azt hittem megbasz az ideg mire leszalltam, raadasul a BKK se mutatott dugot, ugyhogy mindenki elmehet a picsaba. De nem baj, gondoltam, most mar a vilin vagyok, ami egyenesen a bolt elott rak le, csak kb husz perc alatt er oda. Erre 6 megallo utan bemondja a sofor, hogy baleset. Ok. 5 ora elmult. Ket auto all keresztbe a sinen a korut kozepen. Leszallnak az emberek, elindulnak gyalog az Arpad hid fele, potlobusz sehol, senki nem mond semmit. Mas jarmu nem jar a koruton, ok. Varok egy ideig, egyre tobb az ember, busz sehol, de ha lenne se fernek fol, elindulok gyalog a hideg szelben, atkozok mindent es mindenkit, hogy bazmeg egyszer indulok el, es meg ez se jon ossze. 6ig van nyitva az ekszeresz. Futolepesben megyek, gondolom, meg talan oda is erhetek, ha elcsipek egy vilit az arpad hid metrotol, ahonnan mar jar a vili azt mondjak. De amikor meglatom a tomeget a megalloban, gyanus lesz, hogy nincs semmilyen villamos semerre. Szo szerint. Lassitok, konstatalom, hogy ezt a csatat csunyan elvesztettem. Probalom visszatartani a konnyeimet. Hogy a jo kurva elet bassza meg. Veszek egy vigasz pogacsat, kozben nagyon sajnalom magam. Jo akkor hazamegyek. De nem olyan egyszeru az sem, mivel semmi nem jar. Szo szerint semmi. A 32es busz megallojaban all a fel varos, gondolom masok is ugy gondolkoztak, ahogy en, hogy akkor a hatso ut fele kerulnek. Ha jonne ugye. Vegul megjon a busz, tomegnyomor, dugo, mindenki uvoltve telefonal, en meg probalok tulelni, kozben nezek kifele az ablakon, sok minden eszembe jut, peldaul az Isten, nem tudom, miert. Nem tudom, hogyan lett ez igy, hogy mitol vagyok en ennyire nagyon szomoru, hogy nyelem egesz uton a konnyeimet.