A szép lányok
Talán az elejére írom, hogy az esetek nagy részében nincs bennem semmi irigység (alaposan elgondolkodtam ezen) és sosem hőbörgök azon, hogy dehát szilikon, dehát festék, műterem, világítás kérdése. Szép és kész. Jó ránézni. Az esztétikai megállapításon túl nem keletkeznek vágyaim a szép nők láttán, még olyan látens homoszexualitást hordozók se, hogy szívesen beszélgetnék vele. De el tudom képzelni, hogy egy férfi szívesen nézegetné őt maga mellett, mert gyakran azt gondolom, hogy az adott nő minden élethelyzetben szép lehet. És itt jön igazán ami foglalkoztatott. Hogy nézem az idősebb nőket az utcán (nem nagyon időseket, csak úgy harminc feletttől) és azt látom, hogy a kor előrehaladtával rohamosan pusztulnak le. Hogy tramplisodnak. Az öltözködésük vagy a csakaboltbajóleszez vagy a másik a valamiféle kényszeredett összepassztása a dolgoknak (nehéz ezt elmagyarázni. összeillenek, de összességében béna az egész). Nincs tartásuk, nincs egyéniségük. Nem leszólni akarom az idősebb nőtársaimat, csak azon gondolkodtam, hogy mi lesz azokkal a gyönyörű lányokkal? Tényleg mi lesz velük? Van olyan ismerősöm, aki a válás után forrta ki magát és fiatalkorában nem gondoltam, hogy ilyen fantasztikus gondolkodású és megjelenésű nyugdíjas lesz majd belőle. De ez ritka. Amúgy én is jobban nézek ki amióta egyedül vagyok és jut magamra idő. Mert azért a férfiak hajlamosak leszólni a nőket azért mert fodrászhoz, kozmetikushoz, vagy tornára járnak. És a nő magára fordítható idejét többnyire a gyerekre, a háztartásra fordítja – ami egy szar stratégia, de elég gyakori, és lássuk be társadalmilag is inkább ez elvárt. Aztán a nő meg talál valakit, aki értékeli a fodrásznál kozmetikusnál, edzésen elért eredményt. Aztán majd az a pasi se értékeli már amikor neki nem áll rendelkezésére a nő a fodrász kozmetikus edzés miatt vagy az ő pénze bánja. Szóval, néha az utcán járva az jut eszembe, hogy ez a sok trampli, ez valamikor gyönyörű fiatal nő volt és a férfiaknak csorgott a nyáluk. És akikre most csorog, ők is ilyen leharcolt tramplik lesznek, ne legyenek illúzióink. Aki nem szerez idejében párt magának és nem sikerül megszerettetni magát (a szeretet elképesztően megváltoztatja a megítélést), az bajba kerül. Később már nincs az “ígéret”, hogy sírnivalóan gyönyörű leszek egész életemben és örökké dugunk majd... Már csak az van, hogy tudsz-e hinni benne, hogy velem többször leszel boldog mint nélkülem. És annak függvényében, hogy kinek milyen bajai voltak a korábbi kapcsolatában, esetleg rábólint. Elhiszem. És még szépnek is tarthat. Megfelelő megvilágításban. :D Viccet félre. Van ebben az egészben valami nagyon hazug, ami miatt foglalkoztat engem. Talán a tiszteletlenség a nők iránt akiket a férjük elhasznált és ugyanaz az ember most új kocsi és új nő után sóvárog, és mi rámondjuk, hogy ez természetes, ilyenek a férfiak. Mivel sosem hallok olyat férfiaktól, hogy 20-30 éve házasok, de még mindig szépnek találja a feleségét, ezért azt hiszem ritka dolog lehet. De az is lehet, hogy az egészben az a hazugság, hogy a lányok után lihegés valamiféle “férfiasság megtartása” játék, egy póz a világ felé, hogy az adott férfi még potens. Lehet, hogy nem is. Vagy ilyenek és kész. Tényleg ilyenek, ez a normális működése a világnak, ami nem az idősödő nőknek lejt. Vagy a nők, miután megszerezték a pasit és trónra kerülnek, kieresztik a pocit és nem gondolják, hogy bármit is tenniük kéne. Vagy az egész csak a szépségre fókuszáló média hatása? megmondják nekünk, hogy mi szép. valami biztos nem kerek, mert a szépségideálok változnak, szóval nem egy egzakt dolog ez. Na, jól elkalandoztam. Amúgy voltam fodrásznál, kozmetikusnál, de a tegnapi edzést elaludtam. Talán ezért nincs pasim. :D
