#unideb

[nnennem]

Day 50/100: OHHH HALFWAY THERE!! 🎶 It’s been maybe a week since my last post, but don’t get it twisted, fam, I study everyday😉 The photos are form two different days of studying: the very first one was from last night when I was studying physiology at school; the last two are from last weekend I think when I was studying botany of medical plants!🌿🍃🍂🍀 Stay motivated and work hard! Happy studying, guys!!!🤗

[kaoszkutato]

“a szabadság fővárosa“

A Debreceni Egyetem előtti placc nem közterület, ezért a fenntartó alapítvány döntésének értelmében le kell onnan vonulniuk az oktatás szabadságáért  tüntetőknek.

Ezt a képet másfél éve készítettem, de a másodlagos mondanivalója ugyanúgy aktuális: Méltóságteljes, kivilágítva tündököl, de belül sötétség van...

[philyy]

[zerophobia-blog]

*Magyar verzió lejjebb*

Our visit to Medgyessy Ferenc High School in Debrecen was Zerophobia's last education workshop this semester. We owe a great thanks to our friend, Chuks Obinna for being our regular accompaniment on these visits. His personal account of experiencing prejudice, yet never giving up hope in people’s decency captivated the students’ attention. They were responsive and shared their views and thoughts on what solidarity, equality or diversity meant to them. Please check out our photos of the event for more details.

*A Medgyessy Ferenc Gimnáziumban tett látogatásával zárta e félévi középiskolai programsorozatát a Zérófóbia csoport. Hálás köszönetünk Chuks Obinnának, aki rendszeres kísérőnk volt ezeken a programokon. Figyelemfelkeltő előadásában személyes tapasztalatait osztotta meg a diákokkal az előítéletességről és hogy ennek ellenére nem adta fel a hitet az emberek tisztességében és jóindulatában. A diákok nyitottak voltak, szívesen osztották meg véleményüket és gondolataikat arról, hogy számukra mit jelent a szolidaritás, egyenlőség és a kulturális sokszínűség. Nézzétek meg a Medgyessyben készült képeinket!

[zerophobia-blog]

első vélemények-first impressions

Úgy gondolom, hogy a Zerophobia egy szép kezdeményezés, amely remélem, hogy minél több emberhez eljut. Nem lehet elég korán elkezdeni a gondolkodásra nevelést, hiszen egészen korai életszakaszban – valahol a nyelv elsajátításával párhuzamosan - megtanítják velünk azokat a sablonokat is, amelyek mentén szüleink, társadalmunk szerint biztonságosan lehet navigálni a világban. S vajon honnan jönnek ezek a sablonok? Valószínűleg az esetek többségében már nem is tudjuk honnan eredeztetni, egyszerűen így van, mert generációról generációra így volt. Nem is annyira szavakban kifejezhető ez az attitűd, mint inkább abban, ahogy zsigerből reagálunk bizonyos dolgokra. Sok ember nem érti, mi szükség van a Zerophobiához hasonló platformokra, mert az előítélet nem kézzelfogható és nincs törvénybe sem iktatva. De, ha valaki behatóan tanulmányoz, teszem azt, csak egyetlen másik kultúrát, plusz a sajátját, aztán megnézi, hogy maga körül mekkora méreteket ölt a más kultúráktól való félelem, idegenkedés, akkor elgondolkodik, hogy talán ezeket a dolgokat saját kézből kellene megtapasztalnia, nem kizárólag könyvekből, vagy pedig a környezetére hallgatva. Ehhez biztosít remek lehetőséget ez az új kezdeményezés, ahol a hangsúly a valódi tapasztalatokon van, amelyek által hidakat építhetünk falak helyett. Hiszen mindannyian emberek vagyunk.

 Orsi, 24, Magyar

I think Zerophobia is a nice initiative, and I hope it will reach many people. It is never too early to start undoing our conventional education to which we have been exposed to since a very early age – probably from the times we learn to formulate ideas in the mother tongue – because we learn those stereotypes as well, which our parents and our society deem necessary for safely navigating in life. But where do all these stereotypes come from? Probably, in most of the cases we cannot tell anymore. It is so because it has always been so, from generation to generation. This attitude cannot be expressed in words, rather, the way we react in certain situations reveals its presence. Many people don't understand why platforms such as Zerophobia are needed because prejudice is not a concept we can grab in concrete terms, neither something written in the law. But when a person studies only one culture other than her own and compares her findings to all the fright and xenophobia she sees around her, she starts to seek out opportunities to get first-hand experience instead of relying on books or on her environment exclusively. This is exactly what this new project provides space for: since the emphasis is on real experiences, which we can use to build bridges rather than walls. Because we are all humans.

 Orsi, 24, Hungarian