seen from United States
seen from Congo - Brazzaville
seen from Ireland
seen from United States
seen from Malaysia
seen from Malaysia
seen from United States
seen from Netherlands
seen from Japan
seen from United States
seen from United States
seen from Netherlands
seen from Belarus
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
Azthittem amikor újra találkozom veled a pillangók újra életre kelnek a hasamban. De nem így történt. Megöleltük egymást, beszélgettünk, és molyosogtunk egymásra mint két jó barát akiknek sok emléke van együtt. Akik sok mindent éltek már meg közösen. Csak álltunk egymás előtt. Nem úgy mint akik szerelmesek egymásba. Csak úgy mint két jó barát. De mégis ez volt a legjobb érzés a világon.
2019 November 28
𝔖𝔬𝔰𝔢𝔪 𝔣𝔬𝔤𝔩𝔞𝔨 𝔱𝔲𝔡𝔫𝔦 𝔢𝔩𝔣𝔢𝔩𝔢𝔧𝔱𝔢𝔫𝔦.
Sex with my ex
Hajnal
Együtt voltunk majdnem napfelkeltéig. A hajnal kihozta belőled az őszinteséget. Nem érdekelt, hogy néztél ki, majd kinek mondod el a problemaid vagy akármi más ami alapból érdekel és mindig hisztizel miatta.
De jött a világos. Ahogy múlt a sötét, úgy távolodtál el tőlem. Szépen lassan, majd mire tisztán láttam volna az arcod, eltüntél.
Már csak a búcsú ölelésre emlékszem. “Jóéjszakát, puszillak.”
Aztán jött a reggel.
A hangodra ébrettem, hisz 2 óra alvás után semmi másra nem voltam hajlandó bármiféle életjelet mutatni. Viszont ahogy meghallottam a hangod, ismét összezúztad a maradék szívem.
Mert ez már nem az az éned, aki akkor hajnalba ott volt.
Már világos van. A maszkod rajtad. A szokásos főnököt játszod.
De akkor hajnalba…
Talán sose fogok rád úgy tekinteni, mint ahogy elvárod. Hisz nem vagyunk annyira közel egymáshoz, hogy mint a barátaimmal pacsi puszi mivanveled.
De akkor hajnalba…
Talán nem is a barátod voltam aki simogat amikor sírsz.
Talán nem a tanítványod voltam aki rohan, hogy “de eletem tudod, hogy a mosolyodnál nincs értékesebb.”
Talán nem az voltam aki egy átlagos hétfőn szoktam lenni veled szembe.
De akkor hajnalba…
Egészen más voltam számodra.
Egy ember akinek a szíved kiöntötted. Engedted, hogy megtudjak olyan dolgokat rólad, amiről csak egy ember tudott, pedig vannak nálam fontosabbak is.
Egy ember, ki megérinthette a lelked minden pontját.
Egy ember, ki sírva is csodál.
Egy ember, akinek sose leszel már az.
De akkor hajnalba…
Összetörted a szívem.
Összetörted, mert elmentél.
Összetörted, mert amit kialakitottunk egy hajnalon, pár perc múlva már fel is dobtad azt.
Én nem haragszok rád, amiért félsz attól, hogy a szörnyeteget meglátom benned.
Én nem haragszok rád, amiért szívem lelkem abba ölöm, hogy sose lássalak szomorúnak.
Azt mondtad űr van benned. Amit szeretettel lehet betölteni.
De nem engeded. Csak annak, aki csak bántana. Bevallottad este manó. Tudom…
De azon a hajnalon…
Ahogy kimondtad ezt, a mondatot. Elkezdett esni az eső. Az ég is sírt.
Mert azon a hajnalon…
Mindenki szíve összetört, hogy a sajátod megmeneküljön.
De csak azon a hajnalon.
Csak egy percre is…
De ott akarok lenni azon a hajnalon, amikor bódulva öleltél meg, hogy megköszönhesd, hogy egész este a hisztit hallgattam.
Ez nem hiszti volt. Ez a lelked töredéke.
Gyönyörű lelked van.
Szeretlek
Mindig a kocsi rendszámát nézem meg először. Hátha Ő ül a sofőr ülésen.
Közben apádnak meg öcsédnek még csak eszébe sem jut hogy meglocsoljon..pedig még mondtad is nekik.
