A rajt után nem tolakodtam, a balos kanyar után még egy darabig a mezőny végével haladtam, aztán néhány száz méter után megkezdtem a felzárkózást az elől menőkre. Különösebb tervem nem volt az első mászásra nézve, továbbá a mezőny egy darabig nagyon együtt haladt, nem kapkodtam. Egy enyhe balos kanyar és pár méter hosszú köves árok után láttam, hogy megindult a mezőny, próbáltam tartani a tempót. Egészen jól ment, egészen szépen haladtam előre, két „tüskét” leszámítva a pulzusom sem szállt el. Ennyi még belefér, szerencsére jól, különösebb savasodás nélkül bírom a 175-180-as tartományt is. Gyakorlatilag mire az első mászás végére értünk, a Master egyes mezőny második helyén haladtam, sőt, a távolban még Bogár Gabit is láttam egy pillanatra az egyik fordulóban. Aztán az első lefelén nagyon óvatosan mentem, mégis csak merev villám van és nem csillapított, ezzel nem szabad virgonckodni, elég egy hiba és büntet!
Az első frissítőnél nem álltam meg, haladtam tovább, nem sokkal mögöttem a nyomomban egy jó 4-5 bringásból álló boly haladt. A Bél-kő utáni mászást még megnyomtam, aztán kicsit visszavettem a tempóból, hogy spóroljak az erőmmel. Valahol ezen a részen fogadott egy lezárt sorompó, elsőre azt hittem, eltévedtem, pillanatra megálltam, aztán gondoltam, lesz ami lesz, tovább mentem. Mint kiderült jól tettem, de azért jó pár másodpercet vesztettem itt, nem sokkal később a többiek is beértek. Azt hiszem, talán itt, ezután lehetett valahol egy hangulatos, köves, meredek felfelé, benne egy tolós szakasszal, nagyon tetszett! A csurgói erdészháznál gyors frissítés és irány a lefelé. A kövesebb, meredek részen szépen félre álltam és elengedtem azokat, akik beértek, itt sem kockáztattam. Bán-völgyig a lefelé nincsen már meg az emlékeimben, milyen volt, egészen kiesett valahogy, de szépen megfogtak és elmentek mellettem a többiek. Az egyik rövidebb mászáson visszaelőztem őket és a nagy sietségben, csőlátásom lett és egyenesen nekivertem egy meredek mászásnak a bicajomat, a többiek kiabáltak mögöttem, hogy Zsolti, ne arra, erre – ezúton is köszönet érte, jól esett! Persze itt össze is szedtem 20-30 mp hátrányt a kis eltévedésemmel, újra elmentek mellettem a többiek. Az ördögoldal felé aztán újból látótávolságba kerültek, csak próbáltam tartani a távolságot, hogy ne nőjön köztünk, spóroltam az erőmmel. Itt jöttem rá, hogy gyakorlatilag 1.5 órája nem ettem – ajjaj! Gyorsan egy zselé és ittam egy keveset rá. Az ördögoldalt most is kitekertem, annak ellenére, hogy nem mentem igazán tempót rajta, még javítottam is a Szilvásvárad maratonos időmön és még be is értem a többieket, együtt álltam meg velük frissíteni. Kértem izót a kulacsomba, de nem tudták visszacsavarni rá a tetejét, közben jól lehagytak ismét az éppen csak beért bolyozók. Hereg-rét után a lefelén aztán Naszódi Zsolti is elment mellettem, végül őt már csak a célban láttam viszont, Felsőtárkány előtti DH-kon nagyon komoly előnyt gyűjtött össze előttem. Itt a lefelében volt pár rövidebb mászás is, volt egy kis eléhezés érzésem, itt jött elő a böjtje, hogy nem ettem ott, ahol terveztem, sőt, csak jó 1 órával később. Sebaj, tudtam, hogy rendbe fogok jönni gyorsan, és nagyjából így is lett! Közben a Garminom is vacakolt és le-lefagyott a képernyő, vakon mentem, gőzöm sem volt, milyen pulzussal megyek, szerintem itt pár 10 másodperc hátrányt sikerült begyűjtenem azzal, hogy nem tudtam, milyen pulzust tartok. Itt elég rosszkor jött, hogy a Watt-mérőm is vacakolt, két lefagyása is volt, egy 24 perces és egy kb. 40 perces szakasz Watt-adatai hiányoznak, a második lefagyás pont ezen a részen történt.
Felsőtárkányba érkezve, a célterület mezején, a szalagos labirintusban a rövid távosokat értem be és fura érzésem támadt. Azt hittem, eltévedtem és azt gondoltam, hogy ennyi, vége, valahol elronthattam egy kanyart! Ennek megfelelően nem is igazán nyomtam sajnos, újabb értékes másodperceket veszthettem. A célegyenesben aztán a táblát látva, hogy Közép és Hosszú táv balra megy, megnyugodtam, hogy rendben van minden, nem tévedtem el. Annyira lehiggadtam, hogy a frissítőpont mellett is elsprinteltem, ahol párom várt egy tele cserekulaccsal, ami pedig életmentő lett volna…
Sebaj, aszfaltról felcsaptam a bicajt a rövid, meredek kaptatón, megtoltam rendesen és kitekertem szépen az egyébként egészen hangulatos kis single tracket. Egy octokopteres, kamerás ember szerintem felfigyelt erre, hogy kitekertem és levideózott, megvárta, míg elhaladok mellette és még egy darabig követett a spéci kamerával – remélem, valahol láthatjuk majd a videót! :)
Itt még tartott az eléhezett állapotom, de éreztem, hogy nem lesz itt baj, szépen kezd visszatérni az erőm. A „kis” mászás után egy rövid lejtőzés, majd a Völgyfőház mászást már intenzívebbre vehettem, szépen be is értem a többieket, akik lefelé elmentek mellettem. Sass Józsival, Zsivity Zoránnal és még egy harmadik sráccal mentem együtt egy rövid szakaszon, aztán elmentem mellettük. Kaptam is az ívet a srácoktól, hogy „na ne már, ez milyen demotiváló”, meg hogy „hétfőn ha belépek az SAP-ba, eszembe jutsz” :D, mikor egymás után kétszer is elmentem mellettük – sorry srácok, maradtam volna még beszélgetni, de éreztem, hogy menni kell! ;) Egyikük utánam is eredt, már-már sprintelve és vissza próbált előzni (sajnos nem tudom, ki lehetett), ránéztem a Garmin kütyümre és láttam, hogy „csak” 320 Watton megyek, szóval tudom tartani a tempót még bőven, aztán szép lassan sikerült egy kis előnyre szert tennem. Kellett is, mert a lefelén begyűjtött hátrányt bizony felfelé kell kompenzálnom. ;-)
Itt már jó sok középtávost értünk be, egész szépen elengedett mindenki, mikor mondtam, honnan jövök, csak 1-2 kivétel akadt, aki nem volt hajlandó lehúzódni, de hát ez benne van. A lefelében a köves részen lassan mentem, ismét nem kockáztattam. Ahogy a sodrós, köves részen túl voltam, a döngölt földes ösvényen már küldtem neki rendesen. Előttem egy fully-s középtávos haladt, szerencsére elég jó tempóban, úgy éreztem, nem mennék úgysem gyorsabban így beálltam mögé. Aztán az utolsó, single track előtt elmentem mellette, a merev villám ellenére kezdtem gyorsabb lenni, mint ő. Beértem egy közepest aztán, akinek vagy 5x mondtam, hogy pálya, meg honnan jövök és nem húzódott le; a végén (eddig először) rá is szóltam, hogy „légy szíves, engedj, dobogóért megyek”, na ekkor végre lassított és elnézést is kért, mondtam neki, semmi gond, megköszöntem és eresztettem lefelé ezerrel. :) Nagyon jó kis élvezetes volt ez az utolsó DH-s szakasz, tetszett!
Felsőtárkányba érve az aszfalton is, a mezőn is egész jó tempót mentem, ilyen 300+ Wattokkal. Meg is állapítottam, hogy nekem a legalább 85-90 km környéki, de leginkább az afölötti versenyek fekszenek igazán, mert nagyon sokáig marad energiám tempót menni – már ha nincs előtte vírusfertőzésem gyomorproblémákkal és hasonlóak. :)
A célba érés előtt a kommentátor hangja fogadott, aki szerint akkor indultam volna ki a 2. körre. Na persze, az kéne még csak! :) Párom, Móni fogadott a célban, nagyon jól esett a támogatása, ezúton is köszönetem érte! Szóval, jobbra befordultam és láttam, hogy Bogár Gabi és Naszódi Zsolti is még a bringával. Móni mondta, hogy szerinte harmadik vagyok, de nézzük meg. Kértem egy kulacs ISO-t és megnéztem, valóban 3. lettem, sőt, összetettben 6. hely!
Az adatokat visszanézve, ez volt az idei legkeményebb tempójú maratonom, 4 óra 1 perces menetidő, kerek 22.0 km/h-s átlagsebességgel a 2400 méter mászás mellett. Wattokat nézve az NP-m (Normalized Power - by Garmin) magasabb volt még a Szilvásvárad maratonon mért értéknél is, kereken 300 Watt! A 2. helyről csak 59 mp-cel maradtam le, Bogár Gabi is kevesebb, mint 3 és fél percen belül volt. Kellett már egy ilyen nagyon a balul sikerült és rosszemlékű Duna Maraton után. Viszont, legközelebb a verseny közbeni étkezésre kicsit jobban kell figyelnem, a 2. és a 3. óra közt súlyos 10-20 másodpercek úsztak el a mászásokon a kis étkezéses malőröm miatt – persze gondolom nem kell írnom, hogy maximálisan elégedett vagyok. :) Gratulálok mindenkinek, helyezetteknek ugyanúgy, mint akik kikapcsolódásképp végig tekerték a versenyt!
A pálya, a szervezés és az verseny közbeni étkeztetés egyaránt nagyon tetszett, de legközelebb azért felnyithatnák a szervezők azt a lezárt sorompót! ;-)
gamechangershow
s-u-f-j-a-n-s-t-e-v-e-n-s
jimmyeatworldofficial