1 perc iszlám

2000-ben találkoztam először testközelben az iszlám világgal Izrael palesztinok által lakott területein. Még ebben az évben kezdtem meg tanulmányaimat arab bölcsészeti szakon a Pázmányon. Két évig voltam ösztöndíjas hallgató Kuvaitban, ahol egyetemi és alapítványi keretek között tanultam az arab nyelvészetet és az iszlám vallást. Doktori fokozatomat afrikai irodalom- és kultúratudományból szereztem. Szakterületeim közé tartozik továbbá a nyelvészet, a kommunikáció és a vallástudomány. Jelenleg az Óbudai Egyetemen kutatok. Egy éve indítottam útjára az 1 perc Afrika blogot a Magyar Afrika Társaság támogatásával. Mivel napjainkban az internet világában rengeteg információt kaphatunk az iszlámról, szükségesnek érzem, hogy ezek között minél több hiteles, szakmailag helytálló forrás is megjelenjen. Ehhez szükségesnek tartom a megfelelő nyelvtudást, fogalomhasználatot és tudományos módszertant, melyek segítik a tisztánlátást a politikai vagy vallási szubjektivitástól mentes információk átadásában. Célom, hogy a magyar nyelven olvasó közönség számára egy olyan tudásbázist hozzak létre, mely a tényeket mutatja be az iszlámról, az iszlám világról és az iszlám kultúráról - esetenként köznyelvi, másutt tudományos formában. Lehetőséget szeretnék nyújtani a szakdolgozatukat és disszertációjukat készítő kutatóknak egy-egy téma iránti érdeklődésük felkeltésében, hiszen nagy örömömre szolgál, hogy az elmúlt tíz évben tucatnyi kutató keresett meg az iszlámmal kapcsolatos dolgozataikhoz szükséges szakmai támogatás és eligazítás ügyében, mely megmutatta, hogy van igény az iszlámról való tudományos kommunikációra. Minden kedves olvasómnak köszönöm az érdeklődést! Kármán Marianna

[1perciszlam]

Azt hagyományozta Yahya Suhaib bin Sinan (Jahja Szuhajb bin Szinán):

"Mily' csodálatos a hívő ember helyzete, hogy mindenben jó lakozik a számára. Ez nem történik mással, csak a hívővel. Ha jó éri őt, hálás, ami a javára válik, ha szenvedés éri, türelmes, és a javára válik."

Forrás:

Riyadhus-Salihin 27. hadísza a Kitabul-muqaddimat c. kötet 3., Türelem című fejezetéből, mely forrásként Muslimot adja meg.

Az eredeti hadísz nem pontosan ezzel a matnnel (szövegtörzzsel) Muslim Sahíh gyűjteményében az 55., Kitabuz-zuhd war-raqaiqu c. kötet A hívő helyzetének teljes jósága című fejezetben található. (Referenciaszámai: Sahih Muslim 2999, 55/82, USC-MSA 42/7138)

Eredeti poszt: https://www.facebook.com/113872980431367/posts/114850937000238/

[1perciszlam]

Az iszlám világ első könyvtárai

Az iszlám világban a papírgyártás művészete a perzsáknál jelent meg először, Indiába és Európába pedig a muszlimok vitték el először ezt az alapanyagot. Az iszlám világ legelső könyvtáraiban még papiruszt és pergament használtak, az iszlám civilizáció virágkorának nagy könyvtárai viszont az elsők között használtak papír alapú könyveket Bagdadban, Kairóban és Cordobában. Mivel a képi ábrázolás tilos volt, a díszes kalligráfiák sajátos elegáns stílust nyújtottak az iszlám világban megjelenő könyveknek.

Az iszlám világ közkönyvtárait különféle elnevezésekkel illették, mint pl. bayt al-hikmah és dar al-hikmah (a bölcsesség háza), khizanat al-hikmah (a bölcsesség tára), dar al-'ilm (a tudás háza), bayt al-kutub és dar al-kutub (könyvek háza) vagy khizanat al-kutub (könyvek tára) az arab világban, kitabkhana (könyvek háza) Iránban, kütüphane Törökországban. Megjelentek a madraszákhoz tartozó könyvtárak, illetve az állami és magánkönyvtárak, palotakönyvtárak, birodalmi könyvtárak és a kórházakhoz kapcsolódó könyvtárak.

Az első arab könyvtárat az első omajjád kalifa, Muawiyah ibn abi Sufiyan (602-680) alapította Damaszkuszban. A könyvipar nagy része a mecset körül forog. A kis könyvtárak többsége a mecsetek részét képezte, amelynek elsődleges célja a görög, pahlavi, szír és szanszkrit nyelvű könyvek másolása és fordítása volt arabra. A mai vallásos, tudományos és filozófiai kérdések széles körével kapcsolatos előadásokat és vitákat a mecsetekben tartották, melyek bíróságként is működtek. Ibn Battuta, a 14. századi legendás utazó (1368) szerint a damaszkuszi könyvkereskedők piaca az omajjád nagymecset közelében volt; a könyvek mellett az ottani kereskedők az íráshoz szükséges szerszámokat és eszközöket is árusítottak, a nádtollaktól és tintáktól kezdve, a bőrökön és kemény és finom papírokon túl a könyvragasztókig mindent. Mindemellett hagyomány szerint a muszlimok haláluk után könyvgyűjteményeiket mindig a mecsetek számára ajánlották fel.

A muszlimok három legnagyobb könyvtára Bagdadban (az abbászidák könyvtáraként), Kairóban (a fatimidák könyvtáraként) és Cordobában (omajjádok könyvtáraként) működött.

További olvasnivaló a témában - akár kutatási jelleggel is - az alábbi angol nyelvű cikkben, hivatkozási listájában és bibliográfiájában található:

https://muslimheritage.com/libraries-of-the-muslim-world-859-2000/#_ftn1

Al-Qarawiyyan, Fez, Marokkó, alapítás éve 859.

Baytul-hikmah, Bagdad, Irak. Alapítás ideje 8.sz.

A Mustansiriyya madrasza és könyvtára, Bagdad, Irak. Alapítás ideje 13.sz.

Tudósok egy abbászida könyvtárban, Maqamatul Hariri, festő : Yahyá Al-Wasiti, 1237.

A spanyolországi San Lorenzo de El Escorial-i királyi könyvtár, melyben az egyik legnagyobb méretű arab nyelvű kéziratállomány található, a könyvtárat 1563-ban alapították.

Az ősi mauritániai városban, Chinguettiben található könyvtár körülbelül 6000 ősi kéziratnak ad otthont.

Gustav Bauernfeid német festő (1848-1904) képe: az omajjád nagymecset kapuja Damaszkuszban.

Chinguetti város könyvtára Mauritániában a 13.századból

Eredeti poszt:

https://www.facebook.com/113872980431367/posts/114767363675262/