#muszlim

[hicapacity]

A vallásoskodás veszélyei:

NÉPIRTÁS és más vallásúak kiirtásának elviselhetetlen vágya, és az ezt átélők fanatizálhatósága! 2...

[imagella-blog]

Imádkozó muszlim férfi, dayak művészet, precíz stílus

Iszlám Whatsapp Dp #MuszlimFérfi #AbsztraktMűvészet #NamazImádság #SzőnyegPunk #ÉlesStílus

[imagella-blog]

3D muzulmán lapos fehér háttérrel, elszigetelt clipart

Muzulmán Grafika #3Dművészet #muszlim #fotórealista stílus #fehérháttér #clipart #izolált #grafikatervezés #illusztráció #3Dmodellezés #Iszlám

[bagdyernoke]

Erdogan akkor is végigviszi a gazdasági vízióját, ha az ország belerokkan

Erdogan akkor is végigviszi a gazdasági vízióját, ha az ország belerokkan

Az elnök a fejébe vette, hogy akkor is csökkenteni kell a kamatot, ha 20 százalékos az infláció, és történelmi mélyponton van a török líra á

De Erdogannak ennél alapvetőbb, inkább erkölcsi, mint gazdaságpolitikai problémái is vannak az alapkamattal, többször hangoztatta mostanában, hogy az iszlám bűnnek tekinti és tiltja a kamatszedést. Úgyhogy a magas irányadó kamat is bűn.

A kamatcsökkentést annyira komolyan veszi, hogy októberben kirúgta a jegybank két alelnökét, akik a monetáris tanácsban nem támogatták az ötletét. Amit amúgy megszavazott a monetáris tanács.

A líra árfolyama ezután zuhant először történelmi mélypontra.A török valutával kereskedő befektetőket ugyanis megriasztotta először az, hogy a török központi bank teljesen ellentétesen reagál az inflációs nyomásra, mint gyakorlatilag bármelyik másik, másodszor az, hogy teljesen nyilvánvalóan nem a jegybank magasan képzett közgazdászai, hanem az elnök határozza meg, merre mennek a kamatok.

Erdogan december elején a pénzügyminisztert is lecserélte, Lütfi Elvant helyettese, Nureddin Nebati váltotta. A Wall Street Journal megfogalmazása szerint Elvan volt az utolsó Erdogan kabinetjében, aki az éppen mainstreamnek számító gazdaságpolitikai elveket vallotta, vagyis az ellenkezőjét annak, amit Erdogan szeretne. Nebati viszont igazi Erdogan-lojalista, aki feltehetőleg annak köszönheti az új állását, hogy sokszor és hangosan kiállt az elnök gazdaságpolitikai víziója mellett.

Vágtat a hintaló Erdogannal az unortodox úton

[timotheusrietbergen]

Orbán elárulta, mi lenne, ha az egyik gyereke meleg lenne vagy muszlimmal járna - 444

Német újságírók kérdeztek rá erre, de az MTI ezeket a részeket inkább kihagyta az összefoglalójából.

Szakadj szét te homofób belesgeci és dugd fel magadnak a hazugságaidat a nemlétező toleranciádról!

[1perciszlam]

Azt hagyományozta Yahya Suhaib bin Sinan (Jahja Szuhajb bin Szinán):

"Mily' csodálatos a hívő ember helyzete, hogy mindenben jó lakozik a számára. Ez nem történik mással, csak a hívővel. Ha jó éri őt, hálás, ami a javára válik, ha szenvedés éri, türelmes, és a javára válik."

Forrás:

Riyadhus-Salihin 27. hadísza a Kitabul-muqaddimat c. kötet 3., Türelem című fejezetéből, mely forrásként Muslimot adja meg.

Az eredeti hadísz nem pontosan ezzel a matnnel (szövegtörzzsel) Muslim Sahíh gyűjteményében az 55., Kitabuz-zuhd war-raqaiqu c. kötet A hívő helyzetének teljes jósága című fejezetben található. (Referenciaszámai: Sahih Muslim 2999, 55/82, USC-MSA 42/7138)

Eredeti poszt: https://www.facebook.com/113872980431367/posts/114850937000238/

[1perciszlam]

Az iszlám világ első könyvtárai

Az iszlám világban a papírgyártás művészete a perzsáknál jelent meg először, Indiába és Európába pedig a muszlimok vitték el először ezt az alapanyagot. Az iszlám világ legelső könyvtáraiban még papiruszt és pergament használtak, az iszlám civilizáció virágkorának nagy könyvtárai viszont az elsők között használtak papír alapú könyveket Bagdadban, Kairóban és Cordobában. Mivel a képi ábrázolás tilos volt, a díszes kalligráfiák sajátos elegáns stílust nyújtottak az iszlám világban megjelenő könyveknek.

Az iszlám világ közkönyvtárait különféle elnevezésekkel illették, mint pl. bayt al-hikmah és dar al-hikmah (a bölcsesség háza), khizanat al-hikmah (a bölcsesség tára), dar al-'ilm (a tudás háza), bayt al-kutub és dar al-kutub (könyvek háza) vagy khizanat al-kutub (könyvek tára) az arab világban, kitabkhana (könyvek háza) Iránban, kütüphane Törökországban. Megjelentek a madraszákhoz tartozó könyvtárak, illetve az állami és magánkönyvtárak, palotakönyvtárak, birodalmi könyvtárak és a kórházakhoz kapcsolódó könyvtárak.

Az első arab könyvtárat az első omajjád kalifa, Muawiyah ibn abi Sufiyan (602-680) alapította Damaszkuszban. A könyvipar nagy része a mecset körül forog. A kis könyvtárak többsége a mecsetek részét képezte, amelynek elsődleges célja a görög, pahlavi, szír és szanszkrit nyelvű könyvek másolása és fordítása volt arabra. A mai vallásos, tudományos és filozófiai kérdések széles körével kapcsolatos előadásokat és vitákat a mecsetekben tartották, melyek bíróságként is működtek. Ibn Battuta, a 14. századi legendás utazó (1368) szerint a damaszkuszi könyvkereskedők piaca az omajjád nagymecset közelében volt; a könyvek mellett az ottani kereskedők az íráshoz szükséges szerszámokat és eszközöket is árusítottak, a nádtollaktól és tintáktól kezdve, a bőrökön és kemény és finom papírokon túl a könyvragasztókig mindent. Mindemellett hagyomány szerint a muszlimok haláluk után könyvgyűjteményeiket mindig a mecsetek számára ajánlották fel.

A muszlimok három legnagyobb könyvtára Bagdadban (az abbászidák könyvtáraként), Kairóban (a fatimidák könyvtáraként) és Cordobában (omajjádok könyvtáraként) működött.

További olvasnivaló a témában - akár kutatási jelleggel is - az alábbi angol nyelvű cikkben, hivatkozási listájában és bibliográfiájában található:

https://muslimheritage.com/libraries-of-the-muslim-world-859-2000/#_ftn1

Al-Qarawiyyan, Fez, Marokkó, alapítás éve 859.

Baytul-hikmah, Bagdad, Irak. Alapítás ideje 8.sz.

A Mustansiriyya madrasza és könyvtára, Bagdad, Irak. Alapítás ideje 13.sz.

Tudósok egy abbászida könyvtárban, Maqamatul Hariri, festő : Yahyá Al-Wasiti, 1237.

A spanyolországi San Lorenzo de El Escorial-i királyi könyvtár, melyben az egyik legnagyobb méretű arab nyelvű kéziratállomány található, a könyvtárat 1563-ban alapították.

Az ősi mauritániai városban, Chinguettiben található könyvtár körülbelül 6000 ősi kéziratnak ad otthont.

Gustav Bauernfeid német festő (1848-1904) képe: az omajjád nagymecset kapuja Damaszkuszban.

Chinguetti város könyvtára Mauritániában a 13.századból

Eredeti poszt:

https://www.facebook.com/113872980431367/posts/114767363675262/

[diogenesz2020portugal]

Az összefogás szimbóluma lett a fotó az egyszerre imádkozó muszlim és zsidó mentőről

A két férfiról kollégájuk készített fényképet.