mindenelmulik

[alenyegtelen]

“Attól, hogy valakit szeretsz a szokásait nem vagy köteles szeretni!”

- a minden napi emlékeztetőm, hogy ne szakadjon meg a szívem

[alenyegtelen]

Azt mondják, hogy engedd el, találsz majd mást. Azt mondják, hogy nem Ő számodra az Igazi.

De nem értik meg, hogy nem tudom elfogadni azt, hogy el kell engednem. Nem tudom elfogadni azt, hogy számomra nem Ő az igazi. Nem tudom elfogadni azt, hogy nem Mellette élem le az életem.

Még a gondolattól is hányingerem van, hogy más érinti meg a testem.

A gondolattól is összetörik a szívem és görcsbe rándul a gyomrom, hogy Ő másba fog beleszeretni.

[alenyegtelen]

Tudod én nem tudtam, hogy ez ilyen nehéz lesz, de rájöttem, hogy életem végéig inkább harcolnék veled, csak ne kelljen még egy napot eltöltenem nélküled.

[alenyegtelen]

Összetörted a szívem és szerinted ez rendben van.

[gabortob43]

A csend a nő leghangosabb sírása. Ha hallgat, azt jelenti, lelke fáradt a szavakhoz. Szíve bezár, megkeményedik. Falat húz maga elé, és tartósan csendben marad. Úgy érzi elfogyott a beszéd..

[alenyegtelen]

Hogyan lehet egy emberre ennyire összezavarodva?

Annyira, de annyira kuszák a gondolataim. Egyik pillanatban mennék, menekülnék minél messzebb tőled, míg a másik pillanatban csak arra vágyom, hogy ölelj át minél szorosabban.

Talán mindez abból adódik, hogy nem tudom te hogyan is állsz velem.

Vágyom arra, hogy mutasd meg nekem mennyire vagyok fontos számodra.

Talán ez akkor fog eljönni, amikor már késő lesz. Amikor már olyan messzire menekültem előled, hogy soha nem fogsz utolérni.

[alenyegtelen]

Azért kellek neked, hogy ne légy egyedül.

[scorpiohoeex]

Addig úgy sem fogod felfogni, hogy valaki milyen elbaszott módon bánt veled, amíg el nem meséled valakinek

[alenyegtelen]

Hiányzik, hogy beszéljünk.

[boriidezetek]

Nem tudom hogyan kell valaki olyanhoz viszonyulni aki nem csak kihasználni akar.

[alenyegtelen]

.....

[alenyegtelen]

4 év telt el, de te azóta is benne vagy minden egyes kis mozdulatomban.

Azt hiszem kezdek belehalni.

[probalokjobblenni]

2022.04.02.

Hogy jellemezném magamat?

Régen azt mondtam volna; vihar

De most, fogalmam sincs

Olyan dolgokat dolgozok fel, amiket soha nem kellett volna átélnem

Tanulom szeretni önmagamat

Gyógyulok

És ez bőven elég jelenleg

[egyszertalan]

“Aki engem szeret, az tudja, hogy engem nagyon kell szeretni, mert különben olyanná válok, mint egy ridegen tartott kis állat, aki elszokott az emberi érintéstől, és én rúgok, harapok, elfordulok, és beleveszek önmagam bonyolult, makacs csillagrendszerébe. “

Te nem tudtál engem szeretni…

[alenyegtelen]

Attól függetlenül, hogy köztünk minden véget ért. Én mégis minden este leírom Neked, hogy szeretlek.

Azóta 25 el nem küldött üzenet pihen a telefonomban...

[alenyegtelen]

Istenem bárcsak elmondhatnám neked, mi mindenen mentem keresztül mióta elengedted a kezem. Undorító dolgokat tettem, melyeket szégyellek. Olyan karokba menekültem, melyekbe nem kellett volna.

Azt hittem elmúltal, elmentél és elvittél magaddal mindent. De itt vagy, bennem élsz. Minden mondatomban és mozdulatomban benne vagy azóta is.

Mindenkiben téged kereslek, meg ennyi idő után is.

Szóval nem lett igazad, nem felejtettelek el pikk-pakk.

[alenyegtelen]

"Ismét elérkezett az este, ilyenkor veled lehetek.. legalább az álmaimban."

[alenyegtelen]

Várni, várni, várni és várni. Nem tudom vajon van-e értelme. Nem tudom, hogy vajon jelentettem-e számodra valamit a többinél. Nem tudom a választ a kérdéseimre, mert ahelyett, hogy válaszokat adtál volna, szimplán csak kisétáltál az életemből, egyik pillanatról a másikra.

Nem volt olyan komoly köztünk a dolog, de nekem annak tűnt. Számomra nagyon sokat jelentett, úgy ahogyan te is.

Nem értem még most sem, hogy mi történt pontosan. Vajon tényleg csak egy játék voltam a számodra? Esetleg annál több, de megijedtél?

Nem tudom mi történt, mert nem értem. Válaszok nélkül, pedig nehezebb ez az egész. Valahogy az elengedésed folyamata nem megy nekem. Napközben elvagyok, elterelem a figyelmem, lekötöm magam, viszont az esték nehezebbek számomra. Az estéket ezek ellenére is szeretem, olyankor veled vagyok, igaz csak képzeletben, de mellettem vagy, velem vagy és még szeretsz is.

Fogalmam sincs, hogy olvasod-e ezeket a sorokat. Ha esetleg igen, megkérnélek arra, hogy adj válaszokat. Tudni szeretném miért alakult ez így. Valamint szeretném, ha tudnád, hogy szeretlek téged. Én teljesen és igazán szerelmes vagyok beléd.

Üdvözlettel, a miklósi Tutyi