[anonimousgirlsposts]

Lehet néha elviselhetetlen, hisztis és túl érzékeny vagyok, de hidd el ettől függetlenül mindennél jobban szeretlek!

[anonimousgirlsposts]

Távkapcsolat

az amikor reménykedsz, hogy majd egyszer együtt lesztek egy helyen, egy országban és egy lakásban, együtt, közösen, ezáltal tervezgetitek a közös jövőtöket...

az amikor alig látod a szerelmed (javarészt csak képeken).. havonta, két havonta vagy akár több hónap is, de mégis kitartasz mellette...

az, amikor alig várod, hogy újra találkozzatok, készülsz is rá sok mindennel, de mégis eszetekbe jut, hogy nemsokára megint elmegy a másik...

az amikor alig látod, de mégis mintha már ezer éve ismernéd, hiába nem tudsz róla még mindent, hisz ehhez egy rendes kapcsolatban is több év kell...

az amikor telefonon át mindent megosztotok egymással, a történéseket, gondokat..

az amikor egy kisebb vita nagyobbá válhat, hisz nem vagytok egymás mellett, hogy megnyugtassátok egymást (de más probléma esetén nagyon jó az a megnyugtató hang)...

az amikor minden egyes búcsú sírásba torkollik...

az amikor mindegyikötöknek van egy célja abban az országban, ahol jelenleg vagytok, ami egykor majd a jövőtöket ápolja majd

Szar egy dolog ez és k@rvára hiányzol minden egyes pillanatban..

[anonimousgirlsposts]

Az érzés, amikor a legelső esélyt elb@szta, majd az idő múlásával újra megjelenik, hogy ő sajnálja, majd te hiszékeny újra adsz neki esélyt, azonban félsz az eltűnésétől,csalódástól.. leírhatatlan.

Bele szeretnéd élni magad, azonban nem megy..

~de mire bele élném, lehet már késő lenne~

[anonimousgirlsposts]

Szerelem és szerelem közt is van különbség:

aki olyan erősen megfog, hogy azóta se tudod teljsen kiverni a fejedből, gondolsz rá, rá tekintesz, megnézed oldalát és képeit hiába "léptél" túl rajta és van más, de teljesen a túl lépés nem történt meg és teljesen nem is fog.. talán ez volt a szín tiszta és valódi szerelem..

és van akivel együtt vagy, szereted de az a fajta mély kötődés, szerelem nem alakul ki, bárhogy is erőlködsz/szeretnéd.. ezt nem mi befolyásoljuk és nem is tudjuk irányítani, szóval nem is mi tehetünk erről, hanem az érzelmek/érzések vagy akár emlékek. Ekkor van az, hogy egy film láttán megfogalmazódik bennünk, hogy "bárcsak én is ilyen szerelmes lennék" vagy "bárcsak én is ilyet éreznék".. szeretni szereted a másik felet és jó vele de mégse teljes..

Túl léptünk, de a szívünk egy darabja ott marad/mindig is az övé lesz... talán ezt nevezzük szerelemnek.

[anonimousgirlsposts]

Azért remélem néha eszedbe jutok, hogy milyen is volt együtt..

[lonelysoul235]

Hiányzik amik voltunk..

[anonimousgirlsposts]

Ha a valóságban nem is, de legalább az álmomban velem vagy...

[anonimousgirlsposts]

Miért van az, hogy még mindig felkavarsz?

[szivem-teged-var]

tartozom magamnak egy bocsánatkéréssel, mert hagytam, hogy olyan dolgok történjenek velem, amiket nem érdemeltem meg

[liveyourlifebetter]

A legnagyobb lecke amit idén megtanultam, hogy ne erőltessek semmit: beszélgetéseket, barátságokat, kapcsolatokat, figyelmet, szeretetet.

Bármi ami erőltetett, nem éri meg küzdeni érte.

[anonimousgirlsposts]

Akinek fontos vagy az úgy is keresni fog, legyen szó családról, barátról vagy akár szerelemről...

[anonimousgirlsposts]

Mert az irántad érzett szeretetem/szerelmem, az egy olyan érzés volt, amit soha senki iránt nem éreztem addig és szerintem nem is fogok...

[anonimousgirlsposts]

Megvan az az érzés, amikor szereted, de már nem bírsz mellette maradni a faszságai miatt..

[50-shades-ofme]

Annyira boldog vagyok veled, kérlek ne törj össze.

@50-shades-ofme

[anonimousgirlsposts]

M❤

[gondolataimitt]

Majd ha rájöttél, hogy ez mire volt jó, kérlek írj rám.

[anonimousgirlsposts]

[anonimousgirlsposts]

Most azt hiszed, hogy én vagyok a világ legszarabb embere..

De majd rájössz, hogy pont én voltam veled szemben a legjobb.