Gyönyörű vagy

[pinguhh]

Egyre azt veszem észre, hogy tele van a fejem kimondatlan hazugságokkal. Olyan tervekkel melyekkel menekülni próbáltam, de utóbb őket szükségtelennek láttam. Hazugságok ellenére még mindig ott élnek fejemben. Helyet nekik sosem adtam, ugyan létezésük oly hevesen sem tagadtam. Részemmé nem váltak, remélem sose válnak de... Néha elébük állok s megkérdem: ugyan mi szükség volt rátok? Felelni nem felelnek hisz szűkszavúvá teremtettem őket, nehogy eljárjon a szájuk. Valójukhoz hűen maradván csak mosolyognak szépen s illedelmes bólintások közepette odébb állnak. Nyugtatván magam, hogy sosem kellettek szívem szerint tépném ki őket innen. Mégis mikor megszülettek nélkülük béke nem létezett soha bennem. Ma furcsa dolog történt. Elébem állt az egyik. Szólni nem szólt, hisz e jog sosem adatott meg neki. S mivel a jelnyelv híján voltunk mindketten, máshogy értettünk a szóból nehezen. Ígyhát barkóbáztunk. Messziről kezdtem, messze hol megszülettem. S elmeséltem neki az életem. Vártam hogy bólint e rám, de addig nem tette míg szemem nem emeltem rá. S ahogy a mához értem kezét felém emelte, s ruhám zsebénél megállt reszketve. Egy kulcsot húztam elő, cifrát, díszeset de, hogy mit nyit nem tudtuk, hát odadtam kezeibe. Elegem lett a némaságból ígyhát eljöttem. S egyre egyre úgy tűnik ők is elmentek. Nem romboltak, nem hagytak sok mindent hátra. Csak az emléküket, hogy voltak s egy jelet, hogy tisztán lássak.

[haazlehetnek]

Olyan ez az érzés, amit mással kapcsolatban nem érzel. Mintha a világon senki sem számítana, ha vele vagy, csak ő. Mintha ti ketten... lennétek egyvalami. És bárhogy is csesszen ki veled a világ, túléled, mert ő melletted áll.

[importantpics]

[kezenani]

@sutiverzum figyu, szoknyásgólya *-*

[szoritsesneengedj-blog]

-És ha józanul?

-Nem hiszem, hogy leszek józan.

[wiii222]

Die Anyway

[az-ordog-tanitvanya]

Hozzánk nem jöhetett senki Mert apa már megint vedel Rettegtünk attól, hogy éppen Milyen állapotban leszel Az egekben voltál, de mindenről lemondtál A világ legboldogabb boldogtalan embere te voltál

bongor - APA

[butterfly412]

4:40 Sírva keltem fel. Rosszat álmodtam. Nem voltál itt, hogy megnyugtass. Haza kell jutnom, de nem lehet.

[glmbs-bglrk]

Mikor szükséged lenne valakire, aki megnyugtat, de senki nincs ott. Nincs ki átöleljen, és azt súgja: “Semmi baj, jobb lesz, ígérem. “ Szembe ülsz önmagaddal a sötét szobában, és ez a legijesztőbb az egészben.

[egy-lany-blogja]

A párkapcsolatban nem lehetsz mindig boldog!

Ma, amikor mást sem látunk a Facebook-on, az Instagrammon, csak azt, hogy mindenki karcsú, boldog és egymást ölelve élik a napokat, joggal érzed úgy, hogy baj van a párkapcsolatodban. Mert azt látod, hogy a férfi öleli a nőt, éppen ebédelnek egy szuper étteremben, jön a szelfi a csókról, az egymásba fonódó kezekről, Te pedig épp azt látod, ahogy a hites párod épp szakadt papucsban, foltos gatyában bénázik a konyhaszekrény fiókjával, érthető, hogy felmerül benned az igény a jóra.

És persze ott a nő, a csaj a gyönyörű, aki a profilképen is illatos, akinek minden posztján csillog a haja és azt látod épp lefotózták, ahogy nyitja a sört a kedvesnek, joggal érzed, valami nem stimmel, mert tegnap voltál épp részeg disznó, amikor a Bélával megittad a feles barackot, és persze érzed, hogy az asszony sem mindig illatos, leginkább pörkölt szaft a szaga, mert főz és közben morog, mert a por meg a szemét, amit majd megint neki kell kivinni, és joggal érzed, hogy Bözsi az illatos mennyivel jobb lehetne.

Mert azt érzed, mindenki élete maga a szirup, a negédes szerelem, csak neked jutott más...

Majd amikor szürke az élet, amikor beköszönt az életszagú valóság, amikor zuhanni kezd a világ, akkor érzed, hogy ott van valaki, aki megfogja a kezed és fenntart, mert lesúlyt és ezerszer fordul ki sarkából a világ. Ott, a foltos gatyában, vagy épp konyha szaggal telten, de könnyes szemmel tart életben, mert tudja és te is jól tudod, vele, és neki veled szép a világ.

És akkor megérted, hogy tiéd volt a szirup, a rózsaszín, a sokszor gyűlölt szürke, a kéz a kézben gyötrelem gyönyörű valósága. A társ, a pár, aki könnyein át is csak erőt adva arra kér, ne menj. Maradj még. Tovább.

Todorovits Rea

[redbird112]

..hát igen,mindenkinek arra van ideje,amire időt akar szánni..

A többi csak kifogás

[invisiblelinesblog]

Èletem előre megírt könyvében most kezdődne el egy új fejezet. Olvashatnànk benne új emberekről, régi barátságokról, rengeteg át nevetett éjszakáról, számtalan üres borosüvegről, de legfőképp egy sebtapaszokkal teli húszas évei elején járó lányról. A sebtapaszok rejtenek gyerekkori traumákat, bántalmazó szavakat, hazug barátokat, fájdalmas szakításokat, ès számtalan önostorozást. A sebtapaszok ideiglenesen szépen takarnak, mègis elkerülhetetlen a tény, hogy sosem gyógyítanak. Ès ez a legszebb bennük. Felnőni ès megtanulni letépni azt a rengeteg lestrapált, elkopott flastromot amit életünk során magunkra tapasztunk, a legnagyobb szabadság amivel rendelkezhetsz. Egy nap pedig jönni fog valaki, aki nem retten el felhalmozódott hegeidtől, ápolni ès vigyázni fog rájuk, majd tökéletlenül tökèletesen tud szeretni. Ès te boldog leszel hogy ott ès akkor nem adtad fel. Boldog leszel, mert nem zártad el a szíved. Boldog leszel, mert szeretted magad annyira, hogy elfogadd ès meg mutasd a hibáid. Megmutatni őket nem azt jelenti, hogy sebezhető vagy. Nem jelenti, hogy mindenki bántani fog. Vannak ès lesznek emberek, akik mindent megfognak tenni érted. Akik mindig úgy fognak elfogadni, ahogy vagy. A megfelelő emberek mindig maradni fognak.

-M

[egy-lany-blogja]

[butterfly412]

Erős vagyok, ki bírom.

Csak anyira geci nehéz

[butterfly412]

A családi távollét átka, hogy mindig akkor vannak a legnehezebb napok mikor nem lehetek melletted.

[butterfly412]

Szeretném elmondani mi a baj, de nincs olyan ember akinek elmondhatnám.

[banatostenger]

Átsírni egy éjszakát…na az a nem mind1.

[egy-lany-blogja]

Becsüljétek meg az őszinte „jó reggelt”-et,

mielőtt száraz „szia” lesz belőle.

Becsüljétek meg a „veled akár a világ végére is” mondatot,

mielőtt „nincs kedvem”-mé silányul.

Becsüljétek meg a kedves „rendben van”-t,

mielőtt hideg „oké”-vá válik.

Becsüljétek meg a támogató szavakat,

mielőtt egyetlen „megesik” marad helyettük.

Becsüljétek meg a pillanatot, amikor azt látjátok: „ír…”,

mielőtt „tegnap látta”-ra vált.

Becsüljétek meg az aggódó „mi történt?”-et,

mielőtt egy üres „jó” marad.

Becsüljétek meg az őszinte „nem vagyok jól”-t,

mielőtt kényszeredett „jól vagyok” lép a helyére.

Becsüljétek meg —

mielőtt túl késő lesz.

Életfája