Anyone else just feel like disappearing
$LAYYYTER

ellievsbear

tannertan36
Lint Roller? I Barely Know Her

❣ Chile in a Photography ❣
Doug Jones
RMH
tumblr dot com
No title available

titsay
cherry valley forever

No title available
Noah Kahan

roma★
untitled
ojovivo

Product Placement
Cookie Run:Kingdom Official!
todays bird
Misplaced Lens Cap

seen from Pakistan

seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States
seen from United States

seen from Pakistan

seen from United States
seen from United States
seen from United States

seen from Türkiye
seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States

seen from United States

seen from Malaysia
@fuchsiaflore
Anyone else just feel like disappearing
Everyone
Babiczky Tibor: Arcok
Két arcunk van. Az egyik arc a múlt. A múlt nevet. Másik arcunk a jövőbe mered. Ezen csak a bánat hagy nyomot. A kettőből egy talán már sohasem lehet. Boldog se vagyok. Szomorú se vagyok.
Vajon megérjük-e a holnapot? És szemünket nyitni lesz-e még erőnk? Vagy csak fekszünk, mint akit az álom elhagyott, fekszünk, mint rönkök közt a rönk?
Amit megkaphatunk s amit elveszíthetünk: valódi részünk nem lehet. A szeretet nem ismeri önmagát. S az igazság nem tudja, merre megy.
stocking up for a special 1 year anniversary event this weekend! More info tomorrow 💕
NATURAL BEAUTY - photography: Alexandre Bailhache - text: Mario López-Cordero - Veranda June/July 2016
“A Belgian garden by Jacque, Martin, and Peter Wirtz uses boxwood in playful contrast to vegetable beds, topiaries, and a lush vineyard beyond.”
I N S P O D I O R
The free soul is rare, but you know it when you see it - basically because you feel good, very good, when you are near or with them.
Charles Bukowski, Tales of Ordinary Madness (via what-strange-lives-we-live)
Tóth Árpád: Szeretnék örökké így ülni...
Szeretnék örökké így ülni, veled, A kezed fogni és alkonyi ég Opál borongásán tünődni, Mit se várva.
Lelkem, az árva régi hárfa
Kiterítem mezítlen lelkem, Hadd járja holdfény, anda szél, Zengjen, mint árva aeol-hárfa, Amely az éjféllel beszél.
Meghaltam én, vagy nem is éltem
Szabó Lőrinc: Mérget! Revolvert!
Nyiszáld ketté recsegő gégédet, őrült! – Nézz szét: valaki kilopja szemedet a homlokod alól, friss vágyaidat hintója elé fogja paripának, meleg szivedet feltalpalja a cipője alá s nyomorodból arany palotát épit magának – – Nézd: százezrek, milliók sorvadnak sirba, nyomorult barmok, testvéreid, akik valaha, mint te, hittek, akartak – – Óh nyisd hát ki boldogtalan szemedet, te szegény, frissenjött fiatalember, te naiv, te őrült, és menj haza, állj tükröd elé, borotvád tedd a nyakadra – – – aztán rohanj végig az esti körúton és levágott fejed üvöltő bombáját csapd be az első boldog ember ablakán!
ofc
látásgyakorlat
Haragudnál egy almafára, amiért nem terem körtét?
Agnieszka Osiecka: Belehalni a szerelembe
Legalább egyszer érdemes belehalni a szerelembe. Legalább egyszer. Már csak azért is, hogy később eldicsekedhessünk, hogy van ilyesmi. Hogy létezik …Belehalni. Valaki fiókja mélyén feküdni más levélhullák és emlékhullák mellett és szenvedni… Oly istenien, oly pátosszal szenvedni, mint Tosca vagy Witos. … És már nem törődni senkivel, és nem haragudni senkire. És csak kérni Istent, hogy egyszer, legalább még egyszer belehalhassunk a szerelembe.
Dabi István