29 | nő | Pécs | foodie | ♎︎ Élményeim az életmódváltás rögös újtán. Mesélek, elmélkedek, és nyomonkövetem újévi fogadalmaimat, kedvenc pillanataimat a moziból, a könyvesboltból vagy épp a fürdőszobából, és persze a bánataimat, ha valami nem sikerült elsőre. Mert másodszorra már tutira fog, ugye?
Pénteken lesz az utolsó nap. Az eddigi állás: 64.5kg-ról 60.5kg-ra mentem le. A rekord 59.8kg volt, sajnos ez most elillant és 60 felett vagyok.
A látvány jobb, vékonyabb lettem, beleférek a 36-os nadrágomba!
Az elégedettségem mégsem felhőtlen.
1. Nagyon szerettem volna tartósan 60 alá menni, bár talán túl ambíciózus vagy csak türelmetlen voltam.
2. Sajnos csokit is megint eszek, igaz csak napi 1-1 kockát engedek meg magamnak és abból a készletből, amit még Karácsonyra kaptunk, újat nem vettem! Részemről ez komoly siker és motivált vagyok, hogy így is maradjon, plusz ha elfogytak a csokikák, nem tervezek a boltban újat venni, mégis mérgelődöm. A hormonok miatt kívánom a csokit, magamra vagyok mérges, hogy erősebb nálam, ha nem most jönne meg, nem akarnék csokit enni.
3. Az étkezésem is sajnos felborult, bár bőven betartom a napi 1200-1500 kcal-os étkezést, nem tartom be a reggeli-ebéd-uzsonna-vacsora ritmust. Sokáig éhezem, aztán benyomom vacsira a 690kcal tortillatekercsemet és zsuppsz, megoldottam magam mára. Ezen kívül volt még kb. 90kcal csokika, sok víz, üres tea, 3 db cukormentes keksz reggelire, kb. 120kcal értékben. Turmixot meg nem ettem, mert már herótom van tőle. Így összességében űgy 1000kcalt vittem be, amiből 300 szemét volt. Nem örülök, megpróbálok valamit kezdeni vele. Lehet, hogy le kéne nyomni még gy 30 napos kúrát? Fene tudja.
A hónap utolsó napja van, vagyis ideje áttekinteni a januárra kitűzött céljaimat.
elolvasni legalább egy könyvet
90 százalékban sikerült, tehát nemsokára befejezem az első könyvet idén. Februárban igyekezni fogok, hogy 100%-ban kiolvassam a választottam. Nincs kifogás, de közrejátszott, hogy rengeteg újságot kidobtam, amiket előtte át is olvastam, ezért a könyvem kicsit háttérbe szorult. Viszont - mostantól kizárólag a könyvekre kell fókuszálnom, ugyanis megszabadatultam minden évek alatt felhalmozott magazintól!!
elkezdeni a 30 napos diétát
Pénteken érek a végére, és azt lehet mondani, hogy sikerrel megszabadultam 4kg-tól! (Sajnos úgy látom, kéne még egy kúra, hogy 56kg körül legyek.)
meglátogatni 1 új éttermet
Az évfordulónkat az Il Terzo Cerchio nevű budapesti étteremben ünnepeltük, ahol nagyon finomat ettünk.
nem rendelni házhoz
Egyszer sem szegtük meg! És imádok főzni, igyekszem, hogy ez a következő hónapban se változzon.
megspórolni legalább 3X összeget
Ez is sikerült, bár voltak kiadásaink, amiket nem terveztünk, bevételt is tudtunk generálni, így megmaradt az egyensúly. Ennek ellenére a februárt szeretném átláthatóbban kezelni.
5-ből 4 cél tehát 100%-os lett. Csak így tovább, előre.
Lassan a második hét végéhez érünk. Némiképp lelassult a folyamat, egyelőre nem tudok 62 kilóról elmozdulni, ez elszomorít. Uzsonnát továbbra sem eszem (nem kívánom), viszont minden mást betartok és követek.
Hétvégén vidéken jártunk, és bár izgultam, nagyon jól bírtam a hatórás kelést, a reggeli turmixom kitartott tíz, tizenegy óráig. Ebédelni csak kettő körül sikerült, de nagyon jól esett, itt már éhes voltam (kevés rizs, csirkemell, cékla). Uzsonnára ettem még egy kicsi grillezett tortillatekercset a benzinkúton, ezt elfogadhatónak ítéltem az egész napos pakolás után.
Összességében minden oké, de hiányzik a valódi étel. A reggeli turmixot imádom, de a vacsorát elég fogcsikorgatva iszogatom.
Pozitívum viszont, hogy nagyon jókat főzőcskézek abból, amit itthon találok, így sok maradékot, elfeledett raktárkészletet tudok megmenteni (plusz spórolok is). Ezenkívül determinált vagyok, hogy hasonlóan egyszerű és egészséges dolgokat főzzek akkor is, amikor majd elfogynak a porok. Jó arra gondolni, hogy ha kedvem támad, süthetek majd palacsintát, mert a többi napon rendesen és jól étkezem.
Tudom, hogy nagy fegyelmet fog kívánni, hogy ne engedjek a durva zsíroknak (bacon) és cukroknak (csokikák), amikor majd nem lesz megkötve a kezem, de optimista vagyok, hogy képes leszek rá.
A diéta lassú mederben csordogál, eddig ellenálltam mindeféle kísértésnek. Még 1 szeletke szaláminak sem engedtem uzsonnára. Ez nevetségesen hangozhat, ám nagy erőfeszítésekbe került.
A hetedik napon megméredzkettem. Itt-ott, mintha lement volna 1-2 mm, de hogy őszinte legyek, ezt pokoli nehéz megállapítani. Szerintem volt, ahol simán csak picivel lentebb vagy fentebb vettem méretet, mint legelső nap (pl. derék).
Tüneteim nincsenek, időnként a fejfájás előjön, de a vízivás megoldja.
Tegnap volt egy mélypontom, az első negyed végén elkezdtem megkérdőjelezni, hogy van-e ennek értelme, lesz-e eredménye? A bizonytalanságomtól függetlenül, nem adom fel.
A mérleg ma reggel 61.5 kg-ot mutatott, ez némiképp bíztató (64-ről indultunk), de a szkeptikus énem azt mondja, ez csak azért van, mert folyton shake-et iszom és üresek a beleim. Szóval lehetséges, hogy igazából mindig is 62kg voltam. Paff.
Igyekszem a fogadalmaimat engedéssel és nem tiltással kezelni, és végülis eredményes vagyok, önmagamhoz képest, de korántsem vagyok elégedett.
Bár nem jelentettem ki, hogy nem vásárolok idén könyvet, nem is titkolom, hogy szeretnék sokkal kevesebb fizikai példányt venni, mint tavaly. Főleg év végén, amikor másoknak vásároltam ajándékba, nagyon elszaladt velem a ló.
Tegnap pontosan két hét kihagyás után ismét rám tört a FOMO és megrendeltem Rowling új mesekönyvét, miután a fülembe jutott, hogy mennyire jó és majdnem mindenhonnan elfogyott Karácsony előtt. Feltúrtam a netet és találtam pár webshopot, ahol még elérhető volt, így az egyikből, amelyik még le is akciózta épp, megrendeltem.
Ahogy a Páromtól tanultam: hiánymarketing. Legyűrt. Utálom a helyzetet (mivel biztosan utánnyomják), de közben jobb most megvenni egy könyvet, mint több hét, hónap fogcsikorgató sanyargatás, tiltás, önmarcangolás után beszabadulni a boltba és sebtében elkölteni ott egy fizetést.
Tavaly valami ilyesmi történt. Egész évben jól tartottam magam, aztán az őszi szülinapom, majd a Karácsonyi láz elragadtak, és mindent megvettem két hónapon belül, amitől évközben távol tartottam magam. Bah. Szerencsétlen helyzet.
Azért odafigyelek és igyekszem óvatos, türelmes, megfontolt lenni. Nem hosszabbítottam meg erre az évre a könyvtári kártyámat sem, ezzel is segítve, hogy a saját olvasatlan könyveimre fókuszáljak.
Ha valami nem jön be, feltett szándékom félbe hagyni, megválni tőle, és nem erőltetni az olvasását, elvégre, ha nem tetszik, csak időpazarlás a részemről. Olvassa el olyan, akinek a fogára való.
A 'havonta minimum 1 könyv'-es célom felé tehát töretlenül haladok, és biztosan tudom, hogy lesznek hónapok, amikor sikerül majd több könyvvel is végeznem.
Például akkor, amikor az összes újságtól megszabadultam már a pecóban. Nem is gondolnám, hogy bár imádom, tiszetelem, és sokáig űztem is az újsgolvasást, rendkívül időigényes és drága lett (főleg, ha az ember emellett filmezni, sorozatozni, olvasni, alkotni, mindent is akar csinálni.) Ezért döntöttem úgy, hogy ezt a csapot elzárom, és nem vásárolok többet színes-szagos magazinokat és receptfüzeteket (amiknek a nagy része amúgyis is hirdetés). :(
Remekül érzem magam, nincs éhségérzetem. Észre vettem, hogy a diéta szigorú szabályai rendezettebbé teszik a napjaimat is. A hétvégén volt időm kreatívkodni, lelassultam kicsit, élveztem a pihenést.
Az első ebédem édes-savanyú mártásos csirke volt köretnek rizzsel és brokkolival. A diétás receptkönyv alapján főztem, némi módosítással (mert én minden receptbe belenyúlok, ha úgy tetszik :-).
Lassan főztem, kényelmesen, az egész folyamat kellemes volt, még sosem lazultam így le főzés közben. Ezt az új szokásomat meg kellene őriznem!
Törekedni fogok arra, hogy idén ne vásároljak nyomtatott sajtót (újságok, magazinok, bookazine-ok), kivéve a Nők Lapja Adventi különszámát, amit nagyon szeretek.
Emlékeztetőül: annyi receptet gyűjtöttem így is össze (és nem próbáltam még ki), amennyiből 2049-ig főzhetnék úgy, hogy sosem ennénk kétszer ugyanazt.
Az igazság az, hogy hónapok óta pakolgatom őket a könyvespolc, a dohányzóasztal, meg a mit tudom én mik között. Akkor rágtam be, amikor a barátom belerúgott a kupacba a földön. Minek raktam oda? Egyáltalán hova tehetném? És legfőképpen mikor fogom elolvasni őket?
És akkor itt arra gondoltam, mit mondott Fumio Sasaki a könyvében, amit éppen olvasok: "...a felesleges tárgyaink az energiánkat, időnket és a figyelmünket igénylik."
Ekkor szántam rá magam, hogy felszámolom őket. Persze néhány receptet kivagdosgattam. Van még hova fejlődni, de legalább az útra léptem.
Ezt a napot nagyon jól viseltem. Ma csak egy antioxidáns kapszulát ettem (hasznos, de sajnos rém büdös, ezért úgy voltam vele, hogy elég a reggeli).
Nem tapasztaltam mellékhatásokat, de egy kis fejfájás megint volt, inkább estefelé (vagyis később, mint tegnap). Néhány csésze gyömbértea és víz megoldotta.
Komoly sikerként könyvelem el, hogy ma elhagytam az uzsonnát, mert egyszerűen nem voltam éhes. És még mindig lelkes vagyok és izgatottan várom a holnapot, amikor végre jöhet egy 600 kalóriás ebéd! Édes-savanyú csirkét fogok készíteni egy kevés rizzsel, sok répával, és második köretként párolt brokkolival.
A második napom könnyebben indult, megvolt a két antioxidáns kapszula, a reggeli, az ebéd, és még mindig nem voltam éhes koradélután. Azt hittem már elhagyhatom az uzsonnát, de végül "meg kellett innom", nem bírtam volna ki vacsoráig.
Mondhatom, hogy a "mélypont" az uzsonna környékén érkezett el, de miután megittam a turmixot, rendbe jöttem.
Mellékhatásokat nem tapasztaltam, viszont fontos megemlíteni, hogy délelőtt fájdogált a fejem. Ekkor jöttem rá, hogy még alig ittam. Mivel egész nap a kis shake-eket szürcsölgetem, hajlamos vagyok elfelejteni, mennyire fontos a fokozott folyadékbevitel. 2 pohár víz és a fejfájásom is megoldódott, utána pedig odafigyeltem, hogy estig rendesen igyak vizet és teákat is.
Szóval kvázi megvan az első napom. Tegnap este méreteket vettem, felírtam mindent, előkészültem. Ebédszünetben olvasgattam a receptkönyvet is, amiben van egy hasznos kis bevezető.
Regelli: Az első turmix rendben volt, egy antioxidáns kapszulával fogyasztottam el.
Ebéd: Valamikor 12 óra körül nem volt minden kellemes. Kezdtem éhes lenni, és kicsit a cukrom is ingadozott. Szerintem én hibáztam, mert rizsitalt nem ajánljanak a diétához a magas szénhidtráttartalma miatt, én pedig olyan kókusztejet ittam, amiben volt rizs is. Szerencsére túlvagyunk rajta, este vettem zabitalt és kókuszt, hozzáadott cukormenteset. Ha ezek is rakoncátlankodnak, higítani fogom vízzel a shakemet.
Uzsonna: Lassan iszogattam, szerintem 15-18 óra között folyamatosan a kezemben volt a félliteres shaker (közben azért megjártam a boltot).
Vacsora: 19:30 körül kezdem el inni, ehhez jön majd a második antioxidáns kapszulám is.
Összességében könnyen vettem a napot, azt hittem nehezebb lesz. Persze ez nem jelenti, hogy nem vágyom egy kis kosár Mekis sajtburgerre, haha. A 3. nap vége most nem tűnik olyan távolinak, de ami utána jön (három shake és egy 600 kcal ebéd másfél hétig), na az szerintem meg fog próbálni.