Heartlessgirl1

Are you death or paradise?

[heartlessgirl1]

Drága Kiskutyám!

Alig egy napja hagytál itt minket. Hiányod fájdalma enyhíthetetlen. Borzasztóan hiányzol mindannyiunknak. Ferdi egész éjszaka ugatott, vonyított és keresett téged. Ez volt az első éjszakája egyedül, mivel pici kora óta vigyáztál rá. Most egyedül maradt. Ahogy én is nélküled. Tudom nem voltam mindig a legjobb gazdi, volt hogy elfelejtettem enni adni, volt hogy mérges voltam rád, de csak rámnéztél a nagy barna szemeiddel, melyeknek világát már lassan két éve elvesztetted, és egyből megbékéltem. Te voltál a mi első kiskutyánk és egy hatalmas űrt hagytál magad után.

Remélem ott ahol vagy már nem fáj semmi és boldog vagy, hisz minden kutya a mennybe kerül.

Köszönjük, hogy voltál nekünk és ilyen sok jót adtál.

Szeretünk Pami!

[heartlessgirl1]

R❤️

[heartlessgirl1]

Tudod van az amikor túl boldog vagy és túl jó minden, majd hirtelen valami beüt. A körülötted lévő dolgok ugyanúgy tökéletesek, de benned valami megtörik. Olyan mitha belefáradnál valamibe. Érzed hogy fáj valami és nem jó, de nem tudod elmondani. Bár megérteném mitől van ez. Talán egyes embereknek igaza van azzal az állítással, hogy akinek jók a tanulmányi eredményei azok a magánéletbe nincsenek rendben...

[heartlessgirl1]

Végre megtaláltam benned a másik felem. Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy megismerhettelek. Mindig azt mondod, hogy te egy zárkózott ember vagy, de előttem mégis megnyiltál, viszonylag gyorsan. Nem tudom mit találhattál bennem ami miatt ennyire megbízol bennem, de én vagyok a legboldogabb, hogy ez bennem van. Köszönöm, hogy elfogadsz úgy ahogy vagyok és minden hibámmal együtt szeretsz.❤️

[heartlessgirl1]

Tudjátok kicsit szar érzés amikor az embert hátba szúrják azok a barátai akikért a tűzbe tette volna a kezét. Kicsit úgy a világ összedől benne, amikor ezek a barátai bántják.

[heartlessgirl1]

Mindig is a lelkitársat kerestem másokban. Azt az embert kerestem aki egy szó nélkül megért, csak egy nézésből vagy valahonnan megérzi hogy mi van velem. Amióta velem vagy egyre biztosabb vagyok benne hogy te vagy az az ember aki mindig meg fog érteni. Őszintén szólva furcsa érzés, hogy van egy olyan ember aki anélkül tud rólam dolgokat hogy bármit is mondanék, de mégis jó érzés, hogy tényleg nem vagyok egyedül és nem én vagyok a rossz mert senki se értett meg. Szeretlek és köszönöm, hogy vagy nekem.

[recaption]

[heartlessgirl1]

Tudod vannak azok a pillanatok amikben megszűnni egyszerűbb lenne vagy csak úgy egyszerűen élni sincs kedved. Nah ez most jött el. Ülök csendben bámulok magam elé. A telefonomon jönnek a messenger értesítések. A barátaim üzennek. Keresnek hogy hol vagyok mert nem szoktam ilyen lenni. Mostanában nem. Régen, valamikor nagyon régen volt ilyen, sokan akkor még nem is ismertek. Az a helyzet hogy azt érzem, hogy ez a sötétség el fog nyelni. Ez nagyobb dolog mint amivel én meg tudok küzdeni.

[heartlessgirl1]

[heartlessgirl1]

Fucsa, hogy már nevetve és barátokként beszélünk a múltról. Őszintén szóval örülök ennek, hogy így oldottuk meg. Bár egy kicsit lehetett volna kevesebb a fájdalom, de már nem számít. Jó haverok vagyunk és ez a lényeg.

[heartlessgirl1]

Tudod nagyon sokat változtam. Néha még magamnak is borzasztó furcsa vagyok, nemhogy a szüleimnek. Nem azt mondom, hogy zárkózott lettem csak éppen néhány esetben teljes ellentéte vagyok önmagamnak. És ha azt nézzük miattad változtam meg. Nem érted, egyszerűen miattad, a tetteid miattm. Egy csomó dolgot megtanultam az élettől mostanában. Igen, vannak emberek akik kihasználnak és rosszat tesznek veled, előtte hiába mondták, hogy fontos vagy nekik. De olyanok is vannak akik mindig, minden körülmény között ott vannak neked. Akkor is ha egy vagy több rossz emlék köt hozzájuk, nekik akkor is fontos vagy. Akkor is ha nem mondják, hiszen ez az egész nem azon múlik, hogy valaki mondja-e, hogy fontos vagy neki. A tettein múlik. Egy egyszerű gesztuson. Azon, hogy csak úgy rád ír-e, hogy hogy vagy, vagy tudja hogy versenyen voltál vagy dogát írtál és megkérdezi mégis hogyan sikerült, akkor is ha nagyon ritkán beszéltek. Apró dolgok, de mégis tudhatod, hogy ezeknek az embereknek valahol mélyen fontos vagy. Rájuk mindig számíthatsz. Köszönöm azoknak akikre bármilyen helyzetben számíthatok. Köszönöm, hogy ti itt vagytok velem mindig.

[heartlessgirl1]

Nem bírtam nélküled lenni. Nem ment. Egyszerűen minden este sírva aludtam el, mert tudtam, hogy te mással vagy boldog. Nem tudtam elfogadni, hogy boldog vagy nélkülem. Én szomorú voltam. De neked miért is volt több jogod boldognak lenni, mint nekem? Miért hittem ezt? Én miért sírtam utánad? Nem tudom. Már boldog vagyok. Persze egy kicsit még mindig szar látni, hogy mással vagy, de ez ilyen. Lehet neked is szar lesz látni majd, csak te nem fogod kimondani. De boldog vagyok, mert tudom, hogy nem vagyok egyedül. Sose vagyunk egyedül. Akkor se ha azt érezzük.

[heartlessgirl1]

Karantén

Olyan mint egy szobafogság. Igazából egészen jól viselem, bár a barátok már nagyon hiányoznak. Hogy megöleljem őket, hülyéskedjünk suli után és edzésen is. Hiányoznak nagyon. Ehelyett itthon kell ülni. Nem jártam el sok helyre ez előtt, de ezután fogok. Teljesen átértékeltem a dolgokat. Sok új emléket szeretnék szerezni és elérni az új és a régi céljaimat. Szóval összességében nekem ez az időszak egy felkészülés az akadályokkal teli és fárasztó, de remélhetőleg sikeres jövőmre. Egy nagy pihenés előtte, hogy tényleg megállíthatatlan legyek.

[heartlessgirl1]

Ha egyedül érzem magam egy társaságban vagy tényleg egyedül, akkor zenét hallgatok. Nem azért, hogy felhívjam magamra a figyelmet. Egyszerűen csak azért mert a zene megment saját magamtól és másoktól is.

[heartlessgirl1]

Megnéztem a régi telefonomat. Amikor azt használtam még együtt voltunk. A kódom még mindig az a dátum amikor összejöttünk és még a hátterem is te vagy. Belenéztem a galériába és tele volt közös képekkel. Néztem és csak nevettem, majd megláttam egy decemberi képet és végig gördült az arcomon egy könnycsepp. Az az egy kép. Borzasztóan fájt. Nem tudom pontosan megmondani mi. De fájt, valami felszakadt akkor bennem. Azt hittem ez elmúlt. Ezek szerint néha még visszajön ez az érzés. De már nagyon ritkán. Olyankor eszembe jut, hogy helyre lehetett volna hozni. Vagy esetleg most. Meg egy nagy lófaszt. Nekem ennyi fájdalomra újra nincs szükségem köszönöm szépen.

[heartlessgirl1]

3:33- Gondolatok

A gondolkodás vált a legnagyobb ellenségemmé az utóbbi időben, ha egyedül maradok és elkezdek gondolkodni akkor végem van. Előjön minden fájdalom amit eltemettem. Az ami miatt folyamatosan terelni kell a figyelmem, hogy ne jussak ide. Ilyen későn már nincs ki lekösse a figyelmem...csak az emlékek, hogy milyen boldog voltam. Most is boldog vagyok, nagyon is, de ez sokkal másabb, mint az volt. El kell fogandom, hogy a dolgok változnak, te is változol, én is változom, mindenki változik. Vannak változások amik összehozzák az embereket és vannak olyanok amik eltaszítják egymástól őket. Egyik sem rossz, lehet fáj, de okkal történik mindkettő. Lehet később visszatalálnak egymáshoz, mivel két szerelmes szív mindig egymásra talál. Lehet, hogy soha többé nem látják egymást. Mindennek megvan az oka, csak most még nem értjük. Idővel rá fogunk jönni, hogy mi miért történt a múltban és ezekből tanulva építhetjük a jövőnket. De akkor sem szabad folyton a múlton töprengni, mert egy idő után felemészt az egész. Mindig előre kell nézni, akkor is ha a múltat szebbnek vagy jobbnak találod, ne felejtsd el, nem véletlen az ha valami/valaki a múltad és nem a jeled.

[heartlessgirl1]

Nagy mosoly, ennyi a lényeg. Mindig nagy mosoly, akkor is ha fáj.