Jobb kéz felől a homályban valami csillog. Olyan mintha víz lenne? Tó? Partján nádas? Zsombék. Süppedék. Az egyik tócsás részen valakinek a feje látszik. Szájáig a tóban van. Női fej. Ott áll mozdulatlanul, fejét mereven felfelé tartja, hogy lélegzethez jusson. Mi ez? A mézmocsár. Itt minden nedvesség méz. A növények mind édesek és illatosak. Szinte érezhető a méz illata. A nő ki akar mászni, de nem tud. A sűrű anyagban alig mozog. Nincs szüksége büntetésre. Elég büntetés az, ha mindenkit ott hagynak, ahol van. De az nem is akar mást - Ki akar jönni... A méz, minden órában kiszárad egy percre, s akkor kijöhet. Ki is jön, de egy perc múlva újra visszamászik - Miért? Mert a méz édes...
Hamvas Béla: Karnevál
















