A Mandiner csatlakozik az újra erőre kapó magyarországi oknyomozási hullámhoz. Leleplezzük szerkesztőségünk burzsoá elemeit, liberális elhajlásait és sorosista kapcsolatrendszerét az AKG-tól a kortárs művészkedésen és nyugati zenék hallgatásán át a drága borok fogyasztásáig.
Az Origo történelmi jelentőségű friss oknyomozásának hatására a Mandiner is úgy érzi, itt az ideje leleplezni a szerkesztőségben rejtőzködő Soros-ügynököket és lappangó liberálisokat.
Szerkesztőségünk az Astorián székel, és elődlapjainkkal együtt sem tanyáztunk soha a Nagykörúton kívül, így alapból mindig is gyanúsak voltunk egymásnak. Ügyeletes munkatársaink egymást vallatták a nap folyamán, a vallomások most napvilágra is kerülnek!
Migráns gyökerű AKG-s
Rögtön kiderült: a Mandiner főmunkatársa, Stumpf András az SZDSZ-es Horn Gábor Sorossal jó kapcsolatokat ápoló testvére által vezetett Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba járt. A korai interkontinentális migrációs gyökerű blues rajongójaként Stumpf a minap a feminista provokatőr Tereskova zenekarában gitározott. Neve is mutatja: tutajos migráns, felmenői csak 1750-ben léptek magyar földre. A kapcsolat nem is szakadt meg: Stumpf az általános felső tagozatát a budapesti német iskolában abszolválta. Tandíjas iskolában. Miközben panelben felnőtt nép gyermekének állítja be magát: vajon miből? Budán lakik, tehát dúsgazdag.
Pszichobirkózó
Partos Bence az önmagában is dekadens Sigmond Freud elméletein szárba szökkenő pszichológia tudományának hallgatója. Nehéz besorolni a formálódó identitású fiatalembert: vidéki birkózóként a hazafias értékeket kirakatba helyező Dorogi Nehézatlétikai Club oszlopos tagja, de egyúttal köztársasági ösztöndíjas hallgató a szeptemberben genderképzést indító ELTE-n. A birkózó-pszichológus Mindset néven szaklapot is elindított, amivel gyaníthatóan a mindent és mindenkit elfogadó pszichológiai nézetek terjesztése a célja – innen csak egy lépés az EZO TV. Arról se feledkezzünk meg, hogy a mindset szó magyarul annyit tesz: gondolkodásmód. De vajon miről akarnak gondolkodni?! Sorostól ugyan nem, de a Magyar Köztársaságtól kapott ösztöndíjat, tehát dúsgazdag.
Újlipóciai művész
Terján Nóra menthetetlen: a Radnótiba járt és Újlipótvárosban él. Aktívan részt vett a slam poetry-mozgalomban, zsidókkal és cigányokkal egy színpadon visszhangzott urbánus szólamokat. Szereti a free jazzt, jógázik és tesz a tekintélyelvűségre, hiszen még a kutyáját is képes felengedni a kanapéra. Franciául olvas Boris Viant és Sartre-ot, miközben harmadik generációs festőként művészkedik. Vitorlázik, lovagol és még iPhone-ja is van, tehát dúsgazdag.
Balatoni konzlibi
A lap főszerkesztője az a Rajcsányi Gellért, aki annak a Balatonnak a partján tölthette élete első 18 évét, ahová egy átlagos magyar csak drága nyaralás révén juthat el. Emellett kedvenc oldalai közé tartozik a Soros György finanszírozta Nyílt Társadalom Alapítvány munkatársai által létrehozott Fortepan történelmi fotóoldal. Rajcsányi különös módon németül érettségizett világtörténelemből és matematikából. Egyik kedvenc költője a genderfluid szexuális identitású Faludy György, egyik kedvenc írója pedig az anarchista baloldali szervezkedéséről és pesszimista-defetista hangvételű 1984 című regényéről elhíresült George Orwell. Rajcsányi ráadásul járt egyszer Oxfordban is. Jelent meg cikke a Soros által finanszírozott Magyar Narancsban. A CEU-ra is betette már a lábát, állítása szerint csak fiatal komolyzenészek koncertjének meghallgatása céljából. Középiskolás korában a liberális demokrácia, a jogállamiság és az európai közösségi gondolat mételyét népszerűsítő Polgár az Európai Demokráciában nevű tanulmányi versenyen vett részt több alkalommal, később itt ismerte meg Bukovics Martint is. Vitorlázott már a Balatonon, tehát dúsgazdag.
Dekadens félnémet
Papírjai szerint a multikulturális Józsefvárosban él a német anyanyelvű, de neve alapján délszláv felmenőkkel is rendelkező Bukovics Martin, aki a migránsokat beengedő Angela Merkel vezette Németország állampolgáraként rendre a magyar parlamentben húz ki információkat kormánypárti politikusokból, ráadásul nem egy - álcázásként magyar nyelven közölt - cikkében fennhéjázó kritikával illeti a magyar emberek gasztronómiai ízlését. A magát most éppen újságírónak tituláló zsúrpubi gyakran jár Németországban is. Lapunk értesülései szerint a számos no-go zónával rendelkező Berlin, valamint a megszorítás-központú pénzpolitika szimbólumának, az Európai Központi Bank székhelyének helyt adó Frankfurt a két kedvenc ottani tartózkodási helye. Vajon miért épp ezek, és miből finanszírozza mindezt Bukovics, aki kipróbált, lojális sajtóbeli forrásaink szerint a romboláshoz ért csak? Nem véletlen, hogy már a győri, Révai Miklósról elnevezett elitgimnáziumban megalapította az Alternatíva c. iskolaújság-ellenlapot, amiért aztán később a mai napig norvég tulajdonban álló, multinacionális Telenor egymillió forintos díjjal is kitüntette, példaképként a magyar fiatalság elé állítva a már akkor sem éppen keresztény periodikát szerkesztő Bukovicsot. A Mandiner úgy tudja: ivott már drága bort is, tehát dúsgazdag.
Iphone-ista alföldista
Bukovics szomszédságában él a nemzetgyalázó rendezéseiről elhíresült Alföldi Róbertet a kedvenc rendezői között tudó Kiss Brigitta, aki számos liberális, Soros György-féle finanszírozású, külföldi érdekeket szolgáló álcivil szervezet mellett lájkolja a 444-et is a Facebookon, időnként pedig meg is osztja annak cikkeit. Kiss egyik közeli barátja pedig nem máshol, mint a Soros György által alapított CEU-n tanul, ráadásul annak is gender studies szakán, aminek tartalma szemben áll mindazzal, amit kormányunk értékvilága az emberről vall. Kissnek továbbá csoporttársa volt a Momentum egyik elnökségi tagja, és még az is előfordult, hogy egymás mellett ültek az egyetemen. Neki is iPhone-ja van, tehát dúsgazdag.
Melyik hollywoodi színész játszhatná nemzetünk legjobbjait a napjaink Magyarországáról szóló filmben?
Képzeletbeli filmünk egyszerre lenne mély, emberi dráma és fekete komédia - stílusában valahol a House of Cards, a The Thick of It és A bukás - Hitler utolsó napjai között lavírozna. Az amerikai közönség természetesen rendkívül fel lenne háborodva, amiért csak fehér férfiak szerepelnek benne, ezért a Filmakadémia megígérné, hogy jövőre minden máshogy lesz. (Nem.)
Nézzük, milyen szereposztást találnának ki a filmstúdiók iparmágnásai, ha csak a sztárok által bevonzott extraprofitot tartanák szem előtt!
Áder János - Tom Selleck
Áder János karakterének megformálásához legalább egy olyan markáns bajuszt viselő embert kell castingolni, mint maga Tom Selleck. Felbukkanásai a filmben inkább csak ún. cameo-k lennének, ahol Áder mond valamit, aminek a cselekmény szempontjából semmi következménye nincs, majd eltűnik, és fogalmunk sincs, mit csinál a maradék játékidőben.
Kövér László - Nick Offerman
A másik bajuszos honatyánk, Kövér László szerepét egyértelműen a Parks and Recreation üdvöskéjére, Nick Offerman-re szabták. Ahogy a valóságban, úgy a filmben is csak morgolódna a bajsza alatt, mindent utálna, betiltana dolgokat, és olyan ügyekbe szólna bele, amihez igazából semmi köze.
Habony Árpád - Josh Brolin
A forgatókönyvírók nehezen jutottak konszenzusra, hogy Habony Árpád a valóságban mit is keresett egyáltalán a Nemzeti Együttműködés Rendszerében - trónörökös volt, vagy tényleg egy profi kommunikációs szakember? Végül az utóbbinál maradtak, ezért választották Josh Brolint a Sicario-ban megszemélyesített karaktere miatt: professzionális, hidegvérű, sármos és mindenhez is ért.
Kovács Zoltán - Stanley Tucci
Filmünk tételmondata lehetne a Kovács Zoltán kormányszóvívó száját elhagyó “De sikerült?” visszakérdezés. Az ominózus jelenet az Official Trailer legvégén is hallható lesz, nyitva hagyva a kérdést a nézők számára.
Szijjártó Péter - Jim Carrey
Kevés színész tudna megbirkózni egy olyan komplex figurával, mint Szijjártó Péter. Ezért is tökéletes választás a szerepre Jim Carrey - számos hasonlóan összetett karaktert alakított már korábbi filmjeiben (Ace Ventura, Dumb és Dumber), na meg a haja is nagyon menő tud lenni, akárcsak Petié. Végre megtudhatjuk, hogy megéri-e egy 170 milliós házért Dunakeszin hülyét csinálni magunkból az egész világ előtt!
Rogán Antal - Steve Buschemi
Steve Buschemi arcbőrét egy különleges CGI trükk segítségével úgy fiatalítják meg, hogy Rogán Antalra hasonlítson, azonban a szemei ugyanolyan táskásak lesznek majd. Csodálatos ez a mai technika!
Lázár János - Jon Hamm
A miniszterelnökséget vezető miniszter szerepéért csak úgy harcoltak egymással a magas, jóképű férfiak - mígnem Jon Hamm kapta meg a lehetőséget, hogy eljátszhassa a tökéletes politikust.
Mészáros Lőrinc - Mike Myers
Jutalomjáték ez az átváltozóművész Mike Myers-nek, aki volt már Shrek, emberméretű macska és brit titkosügynök is. Most végre egy igazi népmesei hőst alakíthat, aki meggazdagodását csupán a szorgos munkának köszönheti. Meg a szerencsének. Meg annak, hogy Orbán Viktor jó barátja.
Orbán Viktor - Kevin Spacey
A House of Cards-ban nyújtott kimagasló színészi munkájáért Golden Globe díjjal jutalmazott Kevin Spacey már bizonyított a hatalommániás, elhivatott politikus szerepében. A kritikusok kíváncsiak várják, mit hoz ki egy kelet-európai, autokrata, valóságtól teljesen elrugaszkodott miniszterelnök történetéből.
+1 - Soros György - Michael Douglas
Soros György karaktere csupán kapitalista rémálomszerű jelenetekben bukkan majd fel a filmben, amelyekből felriadva Orbán Viktor meghozza impulzusszerű döntéseit. Megformálója Michael Doug lesz.
Önnek is elege van a télből? Örüljön velünk Báró érkezésének: a mindig korán elinduló, jeladós fehér gólya megkezdte évi rendes migrációját Izraelből Magyarországra.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közölte: a jeladóval megjelölt fehér gólyáik közül a hagyományosan korán elinduló, Báró nevű gólya elindult téli izraeli szálláshelyéről a Közel-Keleten és Törökországon keresztül Magyarország felé.
Az egylet szerint Báró nagyon érdekesen viselkedik: a magyarországi gólyaállomány fő téli szállásterülete Szudán és Csád (míg van két gólya, aki egészen Dél-Afrikáig és Mozambikig ment most telelni); de velük szemben Báró nem erőlteti meg magát és megelégszik a jóval közelebbi Izraellel, és hamar vissza is indul a Kárpát-medencébe.
Báró egyébként a nógrádi, Balassagyarmat melletti Őrhalom faluból indult el interkontinentális útjára tavaly. Hollókőnél délnek fordult, Szolnok térségén át keresztülrepülte az Alföldet, majd Battonyánál átlépett a román légtérbe. A Kárpátokat Orsovánál és a Vaskapunál repülte át, majd Bulgárián és Isztambul térségén át elért Kis-Ázsiába. A Földközi-tenger keleti partvidéke mentén végül eljutott az izraeli Akkóba, ahol téli hónapjait töltötte.
Hát közöttük ül a programozónk, aki nélkül egy betűt nem tudnánk írni az internetekre; meg ott áll a kollegina, aki teljes lelki nyugalommal tudja sarokba szorítani Kósa Lajost vagy épp Kövér Lászlót.
Ó, a hentestábla csak hagyján, de van a szobában originál Kádár János temetési meghívó, rozsdás SZDSZ pártiroda-tábla Tolna városából, retró kínai Mao-szobor amerikai zászlóval, meg Schmitt Pált főpolgármesternek! plakát 2002-ből. Gyűjtjük a relikviákat.
Hát közöttük ül a programozónk, aki nélkül egy betűt nem tudnánk írni az internetekre; meg ott áll a kollegina, aki teljes lelki nyugalommal tudja sarokba szorítani Kósa Lajost vagy épp Kövér Lászlót.
Sokan jövendölik manapság a feslett nyugati liberalizmus végét. Meguntuk talán a békében éldegélést? Átgondoltuk, mivel is járna a világrend felbomlása?
Térjünk rá az emberi természetre, a szenvedélyre, ami talán tényleg kiköveteli a rendszerek radikalizálódását, a kemény szabályokat, a lánglelkű harcokat, amiben meghalhatunk hitünkért.
A Történelem tényleg erre utal.
Csak hát.
Egyfelől ami a vért és a háborút illeti, azért az is mindenhol látszik a Történelemben, hogy ezt legtöbbször olyankor szerettük, amikor máshol volt. Még ha részt is akartunk venni benne, lehetőleg úgy, hogy sokkal erősebbként valahol valakiket letámadunk, és oda se a mi gyerekeink mennek, ha lehet. A kiegyenlített háborút saját földön mindig rühellték az abban résztvevők. Kivéve persze, amikor szükség volt rá egy elviselhetetlen elnyomottság lerázására; de az nem öncélú szenvedély, hanem szimplán a fenti jobb életre való igényből fakad.
Ami a hitet és lángolást illeti, az tényleg fontos igény. Tényleg alaptermészete az embernek, hogy ha már kaja, odú megvan, hirtelen nő is kell; s ha az is megvan, kell még valami, amiért lelkesedni lehet. Valami magasabb rendű, amiért értelmesnek érezzük életünket, fontosnak, amit hozzátesz a világhoz.
Csakhogy.
Egyrészt ha ennek egy részét egy vallásban találjuk meg, nem árt, ha nem nyírnak ki minket, csak mert pont rossz helyen hiszünk pont abban az istenben. Hogy ilyen esetben se nyírjon ki senki, az pedig pont a liberális társadalom sajátja. És persze lehetne az is egy működő rend, hogy mindenki abban higgyen, amiben a körülötte élő többség. Csak hát a hit részben szenvedély, így nem mindig tudunk pont abban hinni, amit először tanítottak nekünk, másrészt meg minek? Ha hitünk nem kimondottan destruktív, ami a közösséget rombolja, akkor a társadalomnak kimondottan hasznos, ha az egyedét lelkileg egészségben tartva segíti őt síkképernyős tévét termelni.
Másrészt hinni sok mindenben lehet, és e téren inkább a lelkesedést, életcélt érezném az igény pontosabb megfelelőjének. És persze a nem vallásos hit is irányulhat olyan lelkesítő dolgokra, ami tűzzel és vérrel jár. De eleve már a tűz is lehet belső tűz, ami nem éget el házakat, mégis lelkesít; másrészt lehet bármi, amit hasznos alkotásnak érzünk.
És azt hiszem, a kulcs valahol itt van. Sokszor megénekelt tény, hogy a mai világban nincsenek lelkesítő célok, az emberek magányosak (a közösséghez tartozás is egy durván erős igény ám!), és így még jólétben, ám lelki tunyaságban élő fiatalokat is be tudnak lelkesíteni gonosz, ám lelkesítően hangzó eszmék, és az ebben egy szívre dobbanó közösség.
Az Iszlám Állam terroristái között nyugtalanítóan sok a hófehér bőrű, telivér, jól táplált európai fiatal − vajon miért? Nem alapvetően gonoszak, csak olyan életkorban vannak, amikor lelkesítő célok kellenek, meg közösség, amely minket is értékesnek tart − és az kevés, hogy ha jól tanulsz, lehetsz könyvelő s számokat terelő excel-juhász, mint kopaszodó apukád. Aztán persze rájönnek és kiábrándulnak, de nyilván jobb, ha eleve inkább egy sakk-, fizika-, foci- vagy túrakörben találják meg e célokat − ezekben a túlélési ráta is magasabb.
Nem létszükséglet a vér: „elég”, ha a társadalom nagy része hisz valamiben, és lelkesedik valamiért.
Amire meg leginkább az alkalmas, amit ma itt kis hazánkban lenézően civil társadalomnak hívunk. Lenézően, mert a politika tartja játékszerként, így ismert tagjai tényleg pártok úttörőszervezeteinek tűnnek. A többi meg vagy magától belefullad a pénzhiányba, vagy agyonnyomják fentről, mert sanda szándékúnak minősítik, hogy működésével felhívja a figyelmet, hogy olyan feladatot lát el, amit az államnak kéne, de nem teszi.
A civilek tevékenysége jelenleg kimerül abban, hogy próbálják ellátni az állam helyett annak szociális feladatait, és arra nemigen jut már, hogy klasszikus fenti feladatukat ellássák: értelmes célokra szervezzenek közösségeket, ahol fiatalok (és öregek) kiélhetik lelkesítő célok iránti igényüket, az alkotás örömét.
*
Nem, azt hiszem, a szenvedély nem feltétlen igényli se a vért, se az önostorozó, szigorú szabályokat. Csak az eddigi Történelem mindig túl sok ilyet kínált. És nem éltünk még eleget csendes békességben ahhoz, hogy megtanuljunk békében alkotva lelkesedni.
Nem állítom, hogy most előbb tanuljuk meg a békében élést, mint hogy elsodorna minket egy újabb tűzvihar. S hogy így ne teljesednének be az írásom elején idézett mandineres cikk jóslatai. Mert persze mindig van olyan, aki nem a saját faszát lógatja a tűzbe, így érdeke azt felszítani.
Csak azt állítom, hogy e halódó Nyugat keretein belül is van módja a legtöbbünknek a legélhetőbb utat megtalálni, hogy a rendszer utánigazítással élhetőre javítható, és jobban járunk a javítással, mint ha tűzre vetjük a világot, amiben élünk.
Mert ha van is pár jóbeszédű nepper, aki ránk sózná, a most rendelhető új cuccra mind rábaszunk, ha otthonunkba engedjük.
A Facebook meg az Instagram azzal hitegetnek, hogy ragyogóvá és tisztává szerkeszthetjük általuk az életünket, kirostálva a fájdalmat és a félelmet.
Sokan dohognak amiatt, hogy a Facebookon mennyi magánjellegű tartalom van odazúdítva az idegen tekintetek elé, hogy a titkok megszűntek titkok lenni, hogy úgy élünk, mint Jacques Tati Playtime-jában a kirakatüveg mögött lakó polgárok.
Én pont fordítva látom a dolgot: teljesen világos, hogy a közösségi oldalak mindenekelőtt az elrejtés eszközei. Egy Facebook-profil valójában annyit se árul el rólunk, mint a személyigazolvány-számunk: az éttermi vacsorák, a parti-előkészületek, a nyaralások gondos dokumentációja nem szolgál másra, mint hogy kitakarja a változhatatlanul kétes lényeget.
A Facebook meg az Instagram azzal hitegetnek, hogy ragyogóvá és tisztává szerkeszthetjük általuk az életünket, kirostálva az előnytelen beállításokat, a kényelmetlen ismeretségeket, a krónikus fájdalmakat, a görcsöket és a félelmeket. Minél sűrűbben hömpölyögnek azonban az üzenőfalon a meghitt, kanonizált pillanatok, annál nagyobb jelentőséget nyernek az apokrif történések és érzelmek; azok, amelyekről nem készülnek diszkréten fenszi fotók; azok, amelyek mellé nem pötyögünk be hangulatjeleket és földrajzi meghatározást; azok, amelyekhez senkinek se volna kedve betagelnie magát, más szóval a kihagyott jelenetek, a tétovaságok, a tökéletlenségek, a piszkosságok.
The latest Tweets from Donaeld The Unready (@donaeldunready). The best early medieval King out there. I'm just great. I'm the bretwalda. The bestwalda. I've got great swords, everyone says so. Make Mercia Great Again. Lichfield
Trumpizmusok ó-angolszász modorban. Nevetni fogsz, ha érted.
Olyan ez, mint a friss tengeri szellő egy áporodott szobában. Mint egy hűvös vízpermet a tikkadt arcunkba. Mint egy kilátó, amiből a Föld túloldalára látsz − onnan meg vissza.
Fa Nándor 93 nap alatt a saját tervezésű és építésű, Spirit of Hungary nevű hajóján megkerülte a Földet az extrém Vendée Globe vitorlásversenyen, nyolcadikként érve a célba.
Óriási teljesítmény és siker, egy igazi hőstől és példaképtől.
És egy tükör is, Magyarország valósága elé tartva.
Gyerekkoromból emlékszem a Szent Jupát útjára, Fa Nándor és Gál József kalandjára, első világ körüli vitorlázásukra. A Kádár-korszak végén egy új, jövendő korszakot testesítettek meg, és ebből valamit még gyerekként is felfogtam. Egy olyan korszakot, amikor a magyar emberek szabadok lehetnek fizikailag és szellemileg is; amikor emberfölötti, embert próbáló, életre szóló célokat fogalmazhatnak meg, és amikor a céljaikat kellő kitartással és teljesítménnyel meg is valósíthatják.
Fa Nándor a magyar glóbusz közepéből egyszer kitekintett, majd elindult és megcsinálta azt, amit akart. Egyszer, aztán többször is. És most, 63 évesen még egyszer.
A Vendée Globe egy egyszerre iszonyatos és felemelő verseny. A szabályai szerint egyedül, egy 60 lábas (18 méter) hajóval, kikötés és külső segítség nélkül kell körbehajózni a Földet. A mostani versenyen huszonkilencen indultak el, de eddig tizenegyen feladták.
A Földet felfedeztük, a műholdak bolygónk minden négyzetméterét (és ha kell, a lakóit is) pásztázzák. Nem maradtak már vakfoltok a térképen, csak a tengerek legmélyén. A nagy földrajzi felfedezések kora rég véget ért. De saját magunknak, kedvtelésből, elszánásból, rögeszméből még mindig felfedezhetjük a bolygónkat. És önmagunk határait. Meg ami még azokon is túl van.
Erről szól többek között a Vendée Globe: ugyan a legmodernebb eszközökkel és ufótechnológiával felszerelt vitorlásokkal, de még mindig az egyéni kitartásra, felkészültségre, rátermettségre alapozva lehet teljesíteni a versenyt. És aki elakad útközben, aki egy hirtelen baleset vagy más probléma miatt kénytelen feladni a versenyt, szintén megérdemli a mély tiszteletet.
Hát még az, aki teljesíteni is tudja! Főleg, ha nem vitorlás dinasztiába született tengerparti emberként, hanem szárazföldi magyarként, éltesebb korban tudja ezt véghez vinni.
Fa Nándor a magyar férfiak, fiatalabbak és idősebbek példaképe is lehet. Sok magyar hatvanas férfi élete autós bevásárlásokkal, lottózó- vagy kocsmalátogatásokkal és otthoni tévébambulással írható le, esetleg alkohol-problémával, súlyos elhízással vagy más betegségekkel megspékelve. Fa Nándor egy különleges példa arra, hogy mire lehet képes egy férfi ennyi idősen is.
De Fa Nándor nem csak az éltesebb férfiak, hanem általában a magyarok példaképe lehetne. Még mindig egy jövendő Magyarország jelképe ő.
Ahol kitűzhetjük a legmerészebb céljainkat és ahol a céljainkat tűzön-vízen keresztül megvalósíthatjuk. Ahol a teljesítmény mérhető és tiszteletet keltő, s ahol a verseny szigorú szabályai működnek. Ahol a fejet nem lefelé kell hajtani, hanem előre és fölfelé kell nézni, mert ott van a jelen és a jövő, amit meg kell nyerni magunknak, társainknak és nemzetünknek, minden másodpercben. Ahol a gyávaság és megrettenés helyett a bátorság és merészség az alap. Ahol szabadok lehetünk szellemünkben és tetteinkben. És ahol, ha akarjuk, koravén lötyögés, általános közöny, kiégés és hervadás helyett akár körbehajózhatjuk a világ tengereit. Akár a valóságban, de minimum az álmainkban. Milyen csoda is lenne, ha tízmillió Fa Nándor országa lehetnénk.
Fa Nándor a példa, mire lehetünk mi, magyarok képesek, ha igazán elszánjuk magunkat. Itt hát az ideje az elszánásnak.
Láttam Putyint. Az Andrássyn ragadtam, mert nem engedtek már át a túloldalra. Nem volt egyébként nagy a konvoj - 2006-ban az Üllőin láttam W. Bush menetét, az jóval nagyobb volt, benne több tök egyforma és teljesen elsötétített limóval. Itt csak egy nagy volt, és meglepő módon átlátszó üveggel, ott üldögélt magányosan a jobb hátsó sarokban minden oroszok elnöke, még a maroknyi Putyin-párti, orosz zászlós tüntetőre sem nézett ki. :I
” Peti első aranyköpése, avagy a férfiúi öntudat korai megnyilvánulása:
Peti és Apa a játékmalacokon vizsgálják a nemek közötti különbségeket, Apa magyarázza:
- Látod, ez a fiú, mert ennek van fütyköse. Az csak a fiúknak van. Szóval kinek van még?
- Petinek.
- Igen! És még?
- Apának.
- Úgy van. És Anyának van?
- Nincs.
- És ha Anyának nincs akkor ő micsoda?
Erre Peti (nyilván büszkeségtől sugárzó arccal, merthogy tudja a helyes választ): - Béna!“
konzervatívanarchista. @konzervativanarchista - Tumblr Blog | Tumgag
yousharknotpass
ellievsbear
dailybridgerton
jbbartram-illu
prguitarman
baratheonpilled
