“Hiába minden szó, ha hazugság a vége. Hiába húz hozzád a szívem ellökted. Mindazt mit éreztem, mit veled átélhettem, Eldobtad a semmiért, mond miért tetted? / Ártottál magunknak, nézd mivé lett minden, Ami szép volt egykor, most minden szörnyű lett. Sötét és elborult, elhidegült a táj, Még mindig hiányzol, bár meghallanád, bárcsak hallanád. / Meghasad a szívem, És annyira fáj, Bár megértenéd ezt, Hogy mi az, hogy mi az, hogy mi az, ami bánt. / Falakat húztál magad köré, bezártad a lelked, Én kinyitnám, de elrejted, hazugságod mérgez. Hamis szavaid a lelkemben, mély nyomot hagytak, Bárcsak őszinte lennél és az lennél, akinek, látni akartalak. / Mért mutattál mást, mért hagytad, hogy megmérgezzen? A tisztaságot besároztad, hagytad, hogy a félelmed, Megölje mindazt, amit megszerettem benned, Megmenteném, de már nem lehet, mert megöltél mindent, ami volt, megöltél mindent, ami volt, Mond miért tetted?”
— Revival - Bárcsak hallanád
