Töredéke vagyok a végtelennek

mindig azt mondtad, hogy a rossz dolgok akkor történnek, a sötétben, de ha én magam vagyok a sötétség, akkor egy rossz dolog vagyok, anya?

[monamertume]

Sziasztok. Valaki van még itt 2023-ban? :)

[monamertume]

kérdezd meg hogy most szeretlek-e még, és hallgasd a lépteim után visszhangzó ürességet amit a betonházak falai vernek vissza

[monamertume]

Néha jó rád emlékezni

néha jó rád emlékezni, csak egy kis ideig,

amíg eszembe nem jut

hogy hányszor ültem

kint miattad

a hidegben

a cigimet szívva

és hányszor sírtam közben

mert keringett bennem

az elviselhetetlen hiányod

meg az illatod

amit egyszerűen nem tudtam nem érezni

vagy a hangod, amit nem tudtam kitörölni a fejemből.

néha jó rád emlékezni, csak egy kis ideig,

amíg eszembe nem jut minden,

és most megállok

kicsit

hogy az egészet

kitöröljem.

[monamertume]

Nem?

olvassunk vissza mindent, ami ennyi év alatt felgyülemlett. néha jó a nosztalgia, a saját verseimnél is, mikor elolvasom őket újra és újra, és tudom hogy most rohadtul nem azt érzem amit akkor. de talán jobb is így, nem?

[monamertume]

Máshol idilli

sokszor szép verseken gondolkodom

veled kapcsolatban

sokszor meg csak szimplán a kurva anyád

mert még annyit se érsz hogy írjak rólad

[monamertume]

Fehér

te azt akarod, hogy megváltozzak,

úgy akarsz formálni, ahogy neked jó.

ellöklek. nem kell ez.

de talán néha még most is hiányzol,

vagy inkább csak a képek a fejemben,

meg a meghitt pillanataink,

amiket folyton folyvást újra álmodok.

[monamertume]

Katt

még korán van. rákéne gyújtanom.

szorít valami a mellkasomban,

régen írtam és most ez is furcsa,

hogy az érzelmeket szavakba formáljam át.

kattan a zár a panelban.

az egyik szomszéd épp hústklopfol

a másiknál ugat a kutya

lent az utcán gyerekzsivaly

de én mégse hallok semmit.

teljesen csönd van, csak az ajtó csapódását hallom

meg a lépteidet.

a fejemben jársz,

mert ez mind csak a képzeletem,

de nem akarok kilépni belőle,

mert egy ideig még érezni akarom,

amit akkor éreztem,

és nézni akarlak az előszobában ácsorogva

ahogy bámulod az ágy szélén görnyedő

tehetetlen testemet.

[monamertume]

Ahogy nekem kellett volna

nem fogok többé senki után futni

utánad sem, hiába voltál más

inkább maradok egyedül

mint ahogy eddig voltam

csak néha belepusztulok a saját világomba

a képzeleteimbe, hogy majd más fogja a kezed

más ölel, csókol meg

más ér hozzád úgy, ahogy nekem kéne

vagy ahogy nekem kellett volna

[monamertume]

Fekete

még érzem a szád ízén

maradt nikotint.

még érzem a szám ízén a tiedét,

de egyre inkább elhalványul,

gyere és frissítsd fel.

[monamertume]

tartanálak

két karjaim közt

csak félek

hogy beleroppanok

utána keringő

hiányodba

[monamertume]

"nem tudom miért

de érzem hogy passzolsz mellém"

[monamertume]

- honnan tudod hogy most jól vagy?

- ma 0 xanax!

[monamertume]

csak az van

hogy kurva üresnek érzem már a szavakat

és nem látom értelmét írnom többé

[monamertume]

azért vicces

hogy a pszichiátrián a legerősebb

nyugtatókat is felírják

a depresszió miatt

és ha megakarsz halni

hozzád dobnak egy csomag xanaxot.

kezeld halálra magad,

segítőkészek.

[monamertume]

most már tényleg semmi nem tart vissza attól

hogy szétszívjam az agyam

a lehető legrosszabb dolgokat műveljem magammal ,

hogy hánytassam, gyógyszerezzem magam

mert már nem vagy

nem akarsz többé

és így nincs értelme léteznem

[monamertume]

Fényt a sötétben

régebben is szerettem a gyertyákat

de mostanában egyre többet gyújtok

mert fényt teremtenek a sötétségben

a sötétségemben, ahol tapogatózok

és ha körbevesz egy tucat gyertya

bennem van az érzés hogy

ha rosszul mozdulok

akár meg is éghetek

és ez nyugalommal tölt el

[monamertume]

Megfagyott csók

jéghideg vagyok,

hullafehér,

rideg.

néha úgy érzem, hogy csak egy test vagyok

lélek nélkül,

unottan

a sok ember közt bolyongok,

egy út után keresgélek –

itt ülök, és nézlek.

vágyakozom utánad,

de nem engedhetem meg, hogy szeresselek.

– „hozd vissza belém az életet”