Évek teltek el és én még mindig.
Color Me Curious

Origami Around
macklin celebrini has autism

Love Begins

oozey mess

ellievsbear
Claire Keane

@theartofmadeline
"I'm Dorothy Gale from Kansas"
taylor price

blake kathryn
art blog(derogatory)

titsay
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
Game of Thrones Daily
official daine visual archive
ojovivo
No title available
Phantogram Three
Monterey Bay Aquarium
seen from Russia

seen from United States

seen from Türkiye
seen from Argentina
seen from Brazil

seen from T1

seen from China
seen from India

seen from Malaysia
seen from United States

seen from United States
seen from Azerbaijan
seen from Italy
seen from Argentina
seen from Netherlands
seen from United States
seen from Türkiye

seen from United Kingdom

seen from Germany

seen from Türkiye
@survive-the-fall-18
Évek teltek el és én még mindig.
Ha már senkid sincs, akkor tulajdonképpen beszélhetsz a magány-életedről?
*rendkívül motiváló és lélekemelő furfangos idézet képzeletbeli helye*
Minden van, csak éppen motiváció nincs.
Nem az fáj, hogy már nem szerettél. Az fáj, hogy hónapokig azt hazudtad, hogy igen.
- színésznek kellett volna menned, nem informatikusnak. Mondjuk a színészek legalább olvasnak verseket...
Annyira szerettem. Jobban szerettem, mint saját magamat. Jobban szerettem, mint magát az életet.
Szóval hagytam, hogy felemésszen, mert nem tudtam elfogadni a tényt, hogy ő már régen feladta a harcot értem.
Amikor elment, olyan érzés volt mint az utolsó lélegzet amit fulladás előtt veszel.
Esténként mikor felébred a nagyváros alattam, kiülök az ablakba.
Sok időbe telik mire rájövök, hogy mindig abba az irányba tekintek, ahonnan várlak téged.
Most hogy vége, azt kell mondanom:
Megérdemelsz valakit, aki hajlandó harcolni érted.
Megérdemelsz valakit, aki ugyanannyit belead mint te.
Megérdemelsz valakit, akinek nem akadály megtenni a minimumot érted.
Megérdemelsz valakit, aki tudja mit veszít ha elenged téged.
És végül.
Ha valaki azt mondja, nem biztos abban hogy érez irántad, tegyél egy szívességet magadnak, és hagyd ott.
Megérdemled, hogy tisztában legyél a saját értékeddel és ne hagyj senkit veled szórakozni.
Függő vagyok, te pedig a szer. Beléd akarok fulladni most, mindig, még egyszer.
Ha megteszem meghalok, ha nem teszem meghalok. Függő vagyok.
Ősszel
Maradj még, leheltem a szélnek mert az illatod tova akart szállni
Maradj még, súgtam a csöndbe mert a hangod kezdtem feledni
Maradj még, kérleltem az őszi égboltot, mert a szemed színét idézi
Maradj még, sírtam a ködben, mert el kell téged hagyni
Maradj még, maradj még, maradj még
Soha, ismétlem, soha ne ringasd magad abba a tévhitbe, hogy valaki maradni fog csak azért, mert eddig maradt.
Mert az emberek dönthetnek úgy, hogy már nem vagy elég jó nekik vagy már nincs helyed az életükben. És ezt el kell fogadnod, mert néha nem számít hogy jó vagy rossz a szándékod, hogy jó vagy rossz ember vagy. Az ő sztorijukban lehetsz szörnyeteg úgy, hogy észre sem veszed. És hagynod kell őket elmenni. Mert a saját jólétüket tartják szem előtt és ezt tiszteletben kell tartanod, még akkor is ha fáj, mert ellenkező esetben te is megértésre vágynál.
Azokat a barátokat tartsd meg, akik azt mondják: "Tudom hogy ez van, és tudom hogy mit akarsz hallani. Remélem hogy a vége jó lesz, de nem akarlak álltatni."
Egy rövid tragédia
Nekem te.
Neki is te.
De neked ki?
És annyira tud fájni, amikor csalódnom kell benned.
Az idő kemény ellenfél, és néha nem érzem elég erősnek magam ehhez a harchoz. Az elengedés viszont nem opció. Veled nem.
És ne haragudj rám, ha meggondolatlanul cselekszem. Az agyam kikapcsol, amikor a közelemben vagy.
Hogyan mondod el valakinek, hogy jobban szereted mint magát az életet?