Ikarosz árnyéka/The Shadow of Icarus, Balkán expressz/Balkan Express
Ikarosz árnyéka
Látja saját árnyékát ezüst legelők fölött átsuhanni, fekete, széttárt esőkabátja nő egyre az olajjal leöntött dombokon, és zihál szárnyai között a hideg cseresznye, fuldoklik, maga körül mindent éjszakába döntve, boldog, és az égbe zuhan.
The Shadow of Icarus
Catches a glimpse of his own shadow as he glides above silver meadows, his black opened raincoat expands on the hills that are covered with oil cold cherries gasp among his wings, He is suffocating as all turns into night around him He is happy and He falls into the sky.
-
Balkán expressz
Távolabb vagyok most tőled, mint óceánjáró a kukoricaföldeken. A száguldó villanypóznák, fekete árbocok. Távolabb vagyok, semhogy győztes vitorlaként szétszakadjak, még távolabb leszek, ha megérkezem.
Itt szomjúság van és mélyből jövő, fájdalmas hang. Csak álom az egész - suttogom ihlettel. Itt tegnap lezuhant egy angyal.
Most mindenki naplót ír, és szaporítja a történelmet. Az ajtóban hattyú és gépfegyver ölelkezik. A mozdonyvezető egy hamuszín, üres szemgödrű ember.
Egyre távolabb tőled, ahogy feléd közeledem, egy veréb ütődik az ablaküveghez. Hatalmas, fekete kályhacsövek üvöltenek fel bennem, hol vagy? Itt sötét van és döbbenet. Ha ez a történelem, hát nem érintelek meg, ne várj rám, amikor megérkezem.
Balkan Express
I'm further away from you than the ocean liner on the cornfields. The hurtling electric poles are black masts. I'm at such a great distance, that a winning sailboat can't reach me to tear me apart. I'll be even further away when I arrive.
Here only thirst is present, and an aching voice from the abyss. It's only a dream--I whisper, inspired. An angel tumbled down on this place yesterday.
Now everybody is a dairy writer, multiplying history. In the doorway a swan embraces a shotgun. The engineer is an ash colored old man with an empty eye-socket.
I'm getting further away as I'm approaching you, a sparrow clashes with the window. Giant black stove pipes are roaring inside me, where are you? It's dark in here, it's horrible. If this is history, then I won't touch you, don't wait for me when I arrive.
Katalin Ladik
Translated from Hungarian by Emöke Z. B’Racz (Ikarosz árnyéka) and Michael Castro and Gabor G. Gyukics (Balkán expressz)
Cover of phonopoetica, a vinyl record of the author’s readings and performances
