Hanim Sultan maybe ws the same as Hatice Sultan but there was a Şehzade Sultan who was surely alive during Süleyman I’s late reign between 1555 November and 1556 November, since she is mentioned in Old Palace regiter with a daily stipend of 200 apsers. The same register also mentions her daughter, Ayşe with a daily stipend of 100 aspers.
The same register mentions an Esmehan with the same 100 asprs stipend, so she probably was one of Süleyman’s neices, probably the daughter of Şah-i Huban.
Turkey's main opposition leader told a huge protest rally on Sunday that the country was living under dictatorship and pledged to keep challenging the crackdown launched by the authorities after last year's failed military coup.
Media reports vary between tens and hundreds of thousand that went on the streets to protest against President Recep Tayyip Erdogan.
Portrait of Ibrahim I's daughters/I. Ibrahim lányainak portréja
Gevherhan Sultan
Ibrahim's children started to be born in 1642, the exact order not always obvious. His first son Mehmed IV was born in January 1642, his mother Turhan Hatice was given the rank of first Haseki. The second Haseki was Hatice Muazzez, although her son followed the third Haseki's (Saliha Dilaşub) son, about a year later. This suggest that Muazzez may have given birth to a girl in 1642 between January and April. Gevherhan Sultan was born in 1642, but we do not know the exact month. Anyway, on the basis of the indirect information, we cannot rule out that Gevherhan's mother was Hatice Muazzez.
Gevherhan was married as a child to Cafer Pasha on November 23, 1646, but the wedding was only nominal. Some say it wasn't even this princess who was given to Cafer Pasha as a wife. Gevherhan’s marriages are surrounded by general chaos. Her husbands were Çavuşzade Mehmed Pasha and Helvacı Yusuf Pasha, but the dates are completely chaotic. Her first husband was Çavuşzade Mehmed Pasa, whom she married in 1647 (or 1653). Her next marriage with Helvacı Yusuf Pasha took place either in 1692 or as early as 1652.
We don’t know much about Gevherhan’s life, which is well illustrated by her marriages also. According to some, in 1672, along with several members of the harem, she also accompanied her brother Mehmed IV to his campaign. During her life she accumulated a huge debt, in which she was helped by Ahmed II's Haseki - the last Haseki - Rabia Sultan. At least that's what a post-death harem register suggests.
Gevherhan's health began to deteriorate gradually in 1693, and in the autumn of 1694, she died in Edirne. From there, her body was transported to the capital and eventually buried in the Şehzade Mosque complex.
Fatma Sultan
Fatma was born in September 1642, which makes it abundantly clear that her mother was not Turhan Hatice. Turhan gave birth to her son in January 1642, so it was mathematically impossible for her to gave birth to a healthy, viable child in September of the same year. Fatma was raised by Ibrahim I’s sister, Burnaz Atike Sultan, with the help of Turhan Hatice, suggesting that her mother passed away shortly after giving birth.
Her first marriage took place in 1645, Musahip (Silahdar) Yusuf Pasha was the husband, but the marriage proved short-lived because Ibrahim executed the man in January 1646. Barely a month later, Ibrahim remarried her, this time to Musahib Fazlı Pasha, who was also expelled a few months later.
Fatma died in 1657 and was buried in Turhan Hatice's complex. After her death, Turhan did a lot of charity on her behalf and organized prayers for her soul. Many therefore assume that Fatma was the daughter of Turhan, but this is utterly impossible if she was actually born in September 1642.
Beyhan Sultan
Beyhan was born in 1645. Some believe Turhan Hatice was her mother, but that’s not certain. The relationship between Turhan and Ibrahim has so far seriously deteriorated, so it does not seem logical that a child would be born into the relationship in that year. True that Ibrahim was famous for his illogical actions... Furthermore, it makes unlikely that Turhan would be her mother, that Ibrahim handed Beyhan to one of his favorites, the wife of Hazerpare Ahmed Pasha, to be raised. This suggests that Beyhan’s mother was already dead or fell out of Ibrahim’s favor and was exiled.
Beyhan was married in 1646 to Küçük Hasan Pasha, who died the following year. Her new husband was chosen in 1647. This time she married Hezarpare Şehri Ahmed Pasha, whose former wife became Ibrahim's favourite. In exchange for his ex-wife, Ibrahim offered one of his daughters. This covenant did not prove to be long-lived either, as the pasha was executed in 1648, and Beyhan was widowed for the third time at just 3 years old. Her next husband was Uzun Ibrahim Pasa, presumably, he was the first classic husband of the sultana. They lived together until 1683 when the pasha died. Beyhan lived as a widow for a few years, but in 1689 she was remarried to Bıyıklı Mustafa Pasha, with whom they lived together for ten years. Some say she her only child, Sultanazde Hüseyin Bey, was born from her second or third marriage; others say she had no children at all.
In 1672, Beyhan along with her sister, Gevherhan, and several other members of the harem accompanied her brother, Mehmed IV to his campaign. Based on this, we can assume that she was close to the sultan. In September 1700, Beyhan died and was buried in the tomb of Suleiman I. Others say she died in March 1701, during Ramadan.
Atike Sultan
The date of birth is unknown. She was probably the child of Turhan Hatice, for according to contemporary sources, Atike was Mehmed IV's own (full) sister. In addition, her name clearly refers to this also. Turhan Hatice was raised by Ibrahim's sister, Burnaz Atike, and then was gifted to Ibrahim by her. The two women maintained a close relationship for the rest of their lives. That is why it makes sense for Turhan to name her daughter after Atike. Assuming that the relationship between Ibrahim and Turhan was indeed troubled around 1645, Atike may have been born before that.
There are many question marks about Atike’s marriages. She may was confused with her aunt, Burnaz Atike in some cases. She had her first marriage in 1648 and married Sarı Kenan Pasha. The pasha was alive until 1659, so it is possible that it was not only a nominal marriage but over time it became a real marriage. After the death of the pasha, she married Mostarlı İsmail Pasha in 1659.
Not knowing exactly when Atike died, all we know is that she died at a young age, during her brother, Mehmed IV's reign.
Ayşe Sultan
Ayşe was born around 1646, the identity of her mother is unknown. Her first marriage took place late (compared to her sisters), in 1655. Her husband Ibşir Mustafa Pasha died in the same year. We don't know when Ayşe died.
Kaya Sultan
Neither the date of her birth nor the time of her death are known. She was married to Haydarağazade Mehmed Pasha in 1649. Her husband died in 1661, but since Ayşe was not remarried after that, it is possible that she died during their marriage.
Ümmügülsüm Sultan
The date of birth is unknown. The only thing we know about her is that in 1653 she was married to Mirahur Abaza Ahmed Pasha and shortly after the marriage the sultana passed away. So she died as a young child.
Two anonymous sultanas
One of the sultans is said to have been born in 1640, but that date is strange, given Ibrahim’s attitude to sexual intercourse. She married a man named Baki Bey, who was the son of Grand Vizier Hezarpare Ahmed Pasha. By the way, Hazerpare Ahmed Pasha married another daughter of Ibrahim, Beyhan. Baki Bey's supposed mother - Hazerpare Ahmed Pasa's first wife - was Ibrahim's favorite and governess of Beyhan Sultan.
The other anonymous sultana was to marry Kuloğlu Mustafa Pasha, but the man rejected the covenant. Thus, in January 1666, Cerrah Kasım Pasha finally became the husband of the anonymous sultana. It is not known when she was born and when she died, all that is certain is that in 1666 she was still alive.
Used sources: A. D. Alderson - The Structure of the Ottoman Dynasty; L. Peirce - The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire; N. Sakaoğlu - Bu Mülkün Kadın Sultanları; M. Ç. Uluçay - Padişahların Kadınları ve Kızları; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; G. Börekçi - Factions and favourites at the courts of Sultan Ahmed I (r. 1603-17) and his immediate predecessors; S. Faroqhi - The Ottoman Empire and the World; C. Imber - The Ottoman Empire 1300-1650; G. Piterberg - An Ottoman Tragedy, History and Historiography at Play; F. Suraiya - The Cambridge History of Turkey, The Later Ottoman Empire, 1603–1839; Howard - A History of the Ottoman Empire; Öztuna - Devletler ve Hanedanlar; F. Davis - The Palace of Topkapi in Istanbul; Y. Öztuna - Genç Osman ve IV. Murad; G. Junne - The black eunuchs of the Ottoman Empire; R. Dankoff - An Ottoman Mentality: The World of Evliya Çelebi; R. Murphey - ‘The Functioning of the Ottoman Army under Murad IV (1623–1639/1032–1049):Key to Understanding of the Relationship Between Center and Periphery; M. Özgüleş - The women who built the Ottoman Empire: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gülnüş Sultan
* * *
Gevherhan Sultan
Ibrahim gyermekei 1642-ben kezdtek el születni, a pontos sorrend nem minden esetben nyilvánvaló. Első fia IV. Mehmed 1642 januárjában született, édesanyja Turhan Hatice kapta meg az első Haszeki rangot. A második Haszeki Hatice Muazzez volt, pedig fia nagyjából egy évvel később követte a harmadik Haszeki, Saliha Dilaşub fiának születését. Ez arra utalhat, hogy Muazzez talán életet adott egy leánynak 1642-ben január és április között. Gevherhan szultána 1642-ben született, ám hónap nem áll rendelkezésünkre. Mindenesetre a közvetett információk alapján nem zárhatjuk ki, hogy Gevherhan édesanyja Hatice Muazzez volt.
Gevherhant már gyermekkorában férjhez adták 1646 november 23-án Cafer Pasához, ám a nász csak névleges volt. Egyesek szerint nem is ő volt a hercegnő, akit Cafer Pasához adtak nőül. Gevherhan házasságait általános káosz övezi. Férjei között listázzák Çavuşzade Mehmed Pasát és Helvacı Yusuf Pasát, azonban a dátumok teljesen kaotikusak. Első férje Çavuşzade Mehmed Pasa volt, akihez talán 1647-ben (vagy 1653-ban) ment hozzá. Következő házasságára, Helvacı Yusuf Pasával vagy 1692-ben került sor, vagy már 1652-ben.
Gevherhan életéről nem tudunk sokat, ami házasságaiból is jól kirajzolódik. Egyesek szerint 1672-ben a hárem több tagjával együtt ő is elkísérte bátyját IV. Mehmedet annak hadjáratára. Élete során hatalmas adósságot halmozott fel, melyben II. Ahmed Haszekije - az utolsó Haszeki - Rabia szultána segítette ki. Legalábbis erre utal egy halála utáni hárem bejegyzés.
Gevherhan egészsége 1693-ban fokozatosan romlani kezdett, majd 1694. őszén Edirnében hunyt el. Innen a fővárosba szállították testét és végül a Şehzade mecset komplexumban temették el.
Fatma Sultan
Fatma 1642 szeptemberében született, ami teljesen egyértelművé teszi, hogy édesanyja nem Turhan Hatice volt. Turhan ugyanis 1642 januárjában adott életet fiának, IV. Mehmednek, így matematikailag lehetetlen, hogy ugyanezen év szeptemberében életet adott volna egy egészséges, életképes gyermeknek. Fatmát I. Ibrahim nővére, Burnaz Atike szultána nevelte fel Turhan Hatice segítségével, ami arra utal, hogy édesanyja nemsokkal a szülés után elhunyt.
Első házasságára 1645-ben került sor, Musahip (Silahdar) Yusuf Pasa volt a férj, a házasság azonban rövidéletűnek bizonyult, mert Ibrahim 1646 januárjában kivégeztette a férfit. Alig egy hónappal később Ibrahim újból férjhez adta, ezúttal Musahib Fazlı Pasa volt a férj, aki azonban szintén néhány hónappal később menesztve lett.
Fatma 1657-ben halt meg és Turhan Hatice komplexumában temették el. Halála után Turhan rengeteget jótékonykodott nevében és lelkiüdvéért hosszasan mondatott imákat. Sokan emiatt feltételezik, hogy Fatma Turhan lánya volt, ám ez teljességgel lehetetlen, ha valóban 1642 szeptemberében született.
Beyhan Sultan
Beyhan 1645-ben született. Egyesek úgy vélik Turhan Hatice volt az édesanyja, ám ez nem biztos. Turhan és Ibrahim kapcsolata eddigre már komolyan megromlott, így nem tűnik logikusnak, hogy közös gyermekük született volna. Tény azonban, hogy Ibrahim nem logikus cselekedeteiről volt híres. Tovább valószínűsítleníti, hogy Turhan lenne az anyja, az, hogy Ibrahim Beyhant átadta egyik kegyeltjének, Hazerpare Ahmed Pasa feleségének, hogy ő nevelje. Ez arra utal, hogy Beyhan édesanyja nem élt vagy kiesett Ibrahim kegyeiből és száműzték.
Beyhant 1646-ben adták férjhez, Küçük Hasan Pasához, aki következő évben elhunyt. Új férjét 1647-ben jelölték ki számára, ekkor ment feleségül Hezarpare Şehri Ahmed Pasához, akinek korábbi feleségét Ibrahim saját kegyeltjévé tette. A volt feleségért cserébe pedig Ibrahim felajánlotta egyik lányát. Ez a frigy sem bizonyult hosszú életűnek, ugyanis a pasát 1648-ben kivégezték, Beyhan pedig alig 3 évesen harmadjára özvegyült meg. Következő férje Uzun Ibrahim Pasa volt, feltehetőleg ő volt az első klasszikus férje a szultánának. 1683-ig éltek együtt, mikoris a pasa elhalálozott. Beyhan néhány évig özvegyként élt, ám 1689-ben újból férjhez adták Bıyıklı Mustafa Pasához, akivel tíz évig éltek együtt. Házasságaiból egyesek szerint egyetlen fia született, Sultanazde Hüseyin Bey, mások szerint egyáltalán nem született gyermeke.
Beyhan 1672-ben testvérével, Gevherhannal és a hárem több tagjával együtt elkísérte IV. Mehmedet hadjáratra. Ez alapján feltételezhetjük, hogy közel állt a szultánhoz. 1700 szeptemberében Beyhan elhunyt és I. Szulejmán türbéjében temették el. Mások szerint a szultána 1701 márciusában, a Ramadán alatt halt meg.
Atike Sultan
Születési ideje nem ismert. Valószínűleg Turhan Hatice gyermeke volt, ugyanis a korabeli források szerint Atike IV. Mehmed édestestvére volt. Emellett a neve is egyértelműen erre utal. Turhan Haticét, Ibrahim nővére, Burnaz Atike nevelte majd ajándékozta Ibrahimnak és élete végéig szoros kapcsolatot ápolt egymással a két nő. Épp emiatt logikus, hogy Turhan, lányát Atike után nevezze el. Ha feltételezzük, hogy Ibrahim és Turhan kapcsolata valóban megszakadt 1645 környékén, Atike valószínűleg ez előtt születhetett.
Atike házasságaival kapcsolatban sok a kérdőjel. Előfordulhat, hogy nagynénjével, Burnaz Atikével keverik össze bizonyos esetekben. Első házasságát 1648-ban kötötte, Sarı Kenan Pasához ment hozzá. A pasa 1659-ig életben volt, így lehetséges, hogy ez nem csak névleges házasság volt, hanem idővel valódi házasság lett belőle. A pasa halála után Mostarlı İsmail Pasához ment nőül 1659-ben.
Nem tudni, hogy Atike pontosan mikor hunyt el, csak annyit tudunk, hogy fiatalon, bátyja, IV. Mehmed uralkodása alatt halt meg.
Ayşe Sultan
Ayşe 1646 körül született, édesanyja kiléte nem ismert. Első házasságára testvéreihez képest későn, 1655-ben került sor. A férj Ibşir Mustafa Pasa ugyanabban az évben elhalálozott. Nem tudjuk, hogy Ayşe mikor halt meg.
Kaya Sultan
Sem születési ideje, sem halálának ideje nem ismert. Haydarağazade Mehmed Pasához adták férjhez 1649-ben. A férje 1661-ben halt meg, ám mivel ezután Ayşe nem lett újra kiházasítva lehetséges, hogy házasságuk során hunyt el.
Ümmügülsüm Sultan
Születési ideje nem ismert. Az egyetlen amit tudunk róla, hogy 1653-ban hozzáadták Mirahur Abaza Ahmed Pasához és nemsokkal a házasságkötés után a szultána elhunyt.
Két névtelen szultána
Az egyik szultánáról azt állítják, hogy 1640-ben született, ám ez a dátum furcsa, ismerve Ibrahim szexhez való hozzáállását. A szultána egy Baki Bey nevű férfihoz ment hozzá, aki a nagyvezír Hezarpare Ahmed Pasa fia volt. Hazerpare Ahmed Pasa mellesleg Ibrahim egy másik lányát vette nőül. Baki Bey feltételezett anyja - Hazerpare Ahmed Pasa első felesége - pedig Ibrahim kegyence volt és Beyhan szultána nevelője.
A másik névtelen szultánát Kuloğlu Mustafa Pasához akarták feleségül adni, ám a férfi elutasította a frigyet. Így végül 1666 januárjában Cerrah Kasım Pasa lett a névtelen szultána férje. Nem tudni, hogy mikor született és mikor halt meg a szultána, csak annyi bizonyos, hogy 1666-ban még életben volt.
Felhasznált források: A. D. Alderson - The Structure of the Ottoman Dynasty; L. Peirce - The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire; N. Sakaoğlu - Bu Mülkün Kadın Sultanları; M. Ç. Uluçay - Padişahların Kadınları ve Kızları; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; G. Börekçi - Factions and favourites at the courts of Sultan Ahmed I (r. 1603-17) and his immediate predecessors; S. Faroqhi - The Ottoman Empire and the World; C. Imber - The Ottoman Empire 1300-1650; G. Piterberg - An Ottoman Tragedy, History and Historiography at Play; F. Suraiya - The Cambridge History of Turkey, The Later Ottoman Empire, 1603–1839; Howard - A History of the Ottoman Empire; Öztuna - Devletler ve Hanedanlar; F. Davis - The Palace of Topkapi in Istanbul; Y. Öztuna - Genç Osman ve IV. Murad; G. Junne - The black eunuchs of the Ottoman Empire; R. Dankoff - An Ottoman Mentality: The World of Evliya Çelebi; R. Murphey - ‘The Functioning of the Ottoman Army under Murad IV (1623–1639/1032–1049):Key to Understanding of the Relationship Between Center and Periphery; M. Özgüleş - The women who built the Ottoman Empire: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gülnüş Sultan
