#buskerbus

[michallesniczak]

International Festival of Street Art BuskerBus 2016 Zielona Góra - Ariane Oechsner

[lapapaverdeoficial]

#Buskerbus 2015 in #wroclaw

#Buskerbus 2015 in #wroclaw

Hello, here we will post and inform you everything about our Journey to Poland, at which Time and at which Place we will play!

Saturday 22.08.2015 Wroclaw Spot 6 at 14-16 h!!!

View On WordPress

[lasbombasshow]

#Buskerbus 2015 in #wroclaw

#Buskerbus 2015 in #wroclaw

Hello, here we will post and inform you everything about our Journey to Poland, at which Time and at which Place we will play!

Saturday 22.08.2015 Wroclaw Spot 6 at 14-16 h!!!

View On WordPress

[changoleonoficial]

#Buskerbus 2015 in #wroclaw

#Buskerbus 2015 in #wroclaw

Hello, here we will post and inform you everything about our Journey to Poland, at which Time and at which Place we will play! Saturday 22.08.2015 Wroclaw Spot 6 at 14-16 h!!!

View On WordPress

[nieetycznakronikatowarzyska]

Najprawdziwiej z głębi, lekko i niewymuszenie, czy to możliwe tylko międzynarodowo? Raz na parę chwil do myślenia da jakiś importowany impuls.  

Czym obciążona jest nasza nacja, że musi być obciążająco i przygnębiająco, w tedy dość mądrze, albo durnie, płytko bez polotu, chciałoby się rzec prowincjonalnie (choć wieś niczemu winna) i ponoć śmiesznie? Co radość ma tak dla polaków degradująco nieosiągalnego, że nie potrafimy ambitnie równolegle z pozytywnie, bez krytki radosnej lekkości bytu? 

[cirkusz-ka]

Hajónapló 2013 Ősz /// Cirkusz-KA Log Book 2013 Autumn

Két hosszú-hétvége Bécsben. Egy kommersz és egy underground fesztivál, közben stúdió és egy elmaradt budapesti koncert. Vegyes élmének, mozgalmas napok után megint úton.

2013 október 4. Utazás

Puha fények, bársonyos élek. A nyár végi megfáradt zöldek közt már rézszínbe forduló foltok az őszi fák. Elindultunk, harmadik éve a Titkos város felé, hátha szépítünk valamit azon, hogy idén nyáron nem kerestünk a télre. A legtöbbet a lemezzel törődtünk, a zenével.

                    2013. október 5. Ljubljana

Még a Titkos város előtt két nap Ljubljana. Vincent-el, régi utcazenész barátunkkal váratlanul futunk össze, nemrég, hogy Lengyelországban elbúcsúztunk. Egész nap kint a hidegben, a korán érkezett télért zenével vigasztaljuk magunkat, és a néhány lézengő vájtfülűt, beburkolt fagyos hallgatóinkat.

Éjjel havas-eső. Két éve, csak 100 kilométerre innen, így október elején a tengerben úszkáltunk, napon sütkéreztünk.

Akkor nem is panaszkodtam, mint most az októberi télre.

2013. október 6.

Szép napos telünk van..

A Cirque du Soleil válogatását tartják koradélután a főtéren, bohócokkal, cirkusszal teli az utca, ismerős díszletek között otthonos hangulatban utcazenélünk.

Szieszta a törzshelyünkön, az első angol nyelvű  Cirkusz-KA dalszöveget javítjuk finom bor mellet. Majd zene és az erre okot adó szép találkozások után, szemerkélő esőben indulása Isola-ba.

Két napja nem is reméltük, hogy kedves Seattle-i világutazó barátaink visszatelepednek Szlovéniába. Edward még csak két napja lakik az új lakásában, és máris vendégeket fogad...

2013 október 7. Isola, Szlovénia

Reggel az erdőszélen, a természet hangjait füleljük a kies tájon. De a madarak ma nem nekünk énekelnek, ahogy mi sem, ők sincsenek elragadtatva az erős széltől.

Érkezés a tengerparti kis városba. Baráti viszontlátás, úti-beszámolók, sligovica a cserépkályha melegében.

2013. október 8. Isola, Szlovénia

Egész nap eső. Estére tisztul, séta a tengernél, inspiráció, feltöltődés a sós levegőn.

2013. október 9. Trieste, Olaszország

Isola-tól autóval nem messze van Trieste. Még mindig tartogathat meglepetést az időjárás, a Titkos Város előtt,a barátok biztonságot nyújtó közelségében, ma itt próbálunk szerencsét.

Egyik kedvenc városom, karakteres, élő, élhető. Vitorlás-klubos jól öltözött gazdag uraival, csinos hangos, illatos olasz hölgyeivel. Expresso, gelato…olasz csivitelés.

Még zenélni sem kezdünk, máris megjelennek az érdeklődő kedélyes triesztiek, és duma, duma, ömlik a szó kifelé

a kifogyhatatlan a tématárból.

2013. október 10. Titkos Város

Hajnalban keltünk, hogy időben érkezzünk a Titkos Városba. Aztán zene, zene, zene, míg el nem romlik az idő.

Az este kedélyes Isolán, új és régi barátokkal.

2013. október 11. Isola

Koradélután Edward felesége, Kerry érkezik meg Franciaországból. Majd három hónapja él Párizs mellett, megszerezni a francia tartózkodási engedélyt…”a szabad” világban.

2013. október 12. Titkos Város

Eső, alvás, eső, eső… Csak az lép ki az utcára, akinek nagyon muszáj. Idén nincs szerencsénk, még a Titkos Városban sem vár ránk az aranyeső. Délután jut egy kis játék, hangulatjavító, és nagy elismerés, cigányzenész dicsérő szavai, hosszan, hosszan.

Este a helyi zenészek összegyűlnek, egymásután hét zenekar zenél majd, balkáni, jazz, tarantella, kasztanyetta, tangó és beat. Mi nem fogadjuk el a nagyképű társaság meghívását.

2013. október 13. Titkos Város

Utolsó napunk, csodás korareggel Isolán. Utolsó reményünk a telet megkönnyítő kis bevételhez jutni. Csodás idő, az emberek nagyon boldogok a zenénkkel. De a tegnapi társaság egy része ma már koradélután kipiszkál minket. Nem fogunk harcolni azért, hogy zenélhessünk, de hiábavaló is volna.

2013. október 14. Úton

Tenger mellett vesszük ki a pihenőnapunkat. Kavics- és kagylógyűjtés, új- és régi dalok csiszolódnak a kies tengeri tájban. Várt elmélyülés a dalokban, tervekben.

http://youtu.be/VzRiNdxxkmY

                       2013. október 15. Ljubljana

Az éjszaka már a városhoz közeli bogárénektől élő erdőben. Napközben lusta kávézgatás, délután egy kis utcazene, reklám és főpróba az esti koncerthez. Fogy a lemez is, de sebaj.

Este a világzenei klubban a Cirkusz-KA, ezúttal duó, megtelik a kis téli koncerttér. Nyolc vagy tíz új hallgató is, a délutáni röpke utcakoncert hozta őket. Az összes ljubljanai barátunk, ismerős is összegyűlik a koncert alkalmából. Edward és Kerry Isoláról utaztak ide, s most meghatottan hallgatnak minket az otthonos kis klubban. Éjszakába nyúló beszélgetés, aztán újra úton.

2013. október 16. Bécs

Csak egy fotó az eszményi erdőszélen. Őszi fák a fáradt napsütésben, rézszín és vörös, sárga és zöld a ragyogó türkiz éggel. Az idilli hangulatból lassú az ébredés. Az enyhe lejtő és sár kombinációjában vesztegel a hangszerrel, erősítővel megpakolt járgány. Vontatókötéllel autós-társak bizalmát megnyerni a kis erdei út mellett, nem sok jót ígér.

Ágak és murva a kerék alá, nyers erő, majd elméletek, trükkös manőverek, nem segít semmi… Végül egy kaladvágyó nagyranőtt-cserkésznek megesik rajtam a szíve. Terepjárójával kihúzza szekerünket a csávából.

Irány Bécs, talán még odaérünk az esti interjúra.

...

Kedves, lelkes fiatal rádiósok. Kellemes élményeket hagy bennünk a műsor apropóján folytatott beszélgetés.

2013. október 17. Bécs

Finom őszi délután. Séta a Schönnbrunn-i kastély parkjában. Töltekezés színekkel, hangokkal, illatokkal.

        Este, a kellemes bécsi másfél nap után, egy kellemetlen helyen találjuk magunkat.

Az esti koncert a belváros szívében, barátságtalan dohányfüstös kricsmi. Nem sok jót ígér és nem sok jót hoz.

Nem figyel, hangosan beszélget a már kellemesen részeg, otromba közönség. Négy dal után, látva a helyzet menthetetlenségét, és az előttünk álló utazás fáradalmait, összepakolunk, és irány Budapest.

Ezzel kurtán-furcsán lett vége az idei szezonnak.

Lehet, még lesz jó idő, és nyarat idéző hosszúlépések a belvárosban, de nekem ezzel itt a tél. Örülök, hogy nem kell sokat várnom, hogy kiderüljön, milyen szezont hoz a jövő tavasz, hogy milyen tájakra, milyen új színpadokra visz majd el az új lemez, az annak kapcsán szépen beérett ZENE.

[cirkusz-ka]

Hajónapló 2013 nyár /// Cirkusz-KA Log Book 2013 Summer

2013 Utazásai

2013.07.17. Ljubljana, Slovenia

Koradélután érkeztünk meg Ljubjanába. Ha nem messze visz az út, mindig erre kanyarodunk. Sokszor megfordultunk már a városban, kicsit mintha haza jönnénk. Ljubljana a legszebb arcát mutatja, telis-teli emberekkel, lustán sétálgatnak, esznek-isznak, élvezik az életet. Utcazene a hídon, az első játék még csak bemelegítés, apránként verődik az utca emberéből az értő közönség.

Az este végére csatlakoznak a barátok, esküvőjére készülő lengyel barátnénkkal, újdonsült vőlegényével és Jure-val vörösbort kortyolgatva csatlakozunk a léha népséghez.

2013.07.18. Trieste, Italy

Zenélés előtt Triesztnél még tengerben is megfürdünk. A városlakók a meleg elől a parton, mintegy fókacsorda zsúfolódnak, törölközőtől törölközőig. Szelíd olasz csivitelés hallatszik, a klasszikus kókuszos napolaj illat teszi teljessé az élményt.

Egy óra múlva már utcazene a városban. Első impresszió, fiatal pár zenél a templom előtt. Gyönyörű tiszta, kétszólamú ének, egyszerű szép dallamok. Tökéletes klíma, lassú délután az utcán, de a kedvenc kis terünk sajnos foglalt. Cigányzenészek hangszereikkel a kezükben, kiöltözve söröznek és cigiznek a padon. Már ismerjük őket, itt sosem játszanak. Magukat puccbavágva kiülnek ide, hangszertok előttük a földön nyitva. Bosszankodtunk sokat, hogy a legjobb helyet foglalják, és még csak nem is zenélnek, míg egyszer megértettük, mi folyik itt. Innen hívják őket, ha eljön az este, a talpalávalót húzni hajnalig. Őrültség is volna magukat már a délután utcazenéléssel aprópénzért elfárasztaniuk. Este az italozó népség papírpénzt dobál majd a kalapba, ők pedig szolgáltatják a jóféle talpalávalót. Koncertszervezés internet telefon és naptár nélkül.

A hegyen, amin át az út visz minket a következő koncert felé, egymást érik a színes méhkaptárak. Döngicsélés mellett készül a híresen finom szlovén erdei méz.

Este érkezés a fesztiválra. Isztriai-félszigeten kis szlovén falu mellette erdő, benne zenészek, táncosok, jógik, bábosok, színészek, mindenféle furcsa szerzet, új élményekre, művészetre nyitott fiatalok és idősek. Épp, ahogy szeretem, párszáz ember, gyönyörű helyen, beszélget, táncol, játszik, zenél és zenét hallgat. Gyerekek és kutyák, az ünnepi hangulathoz elengedhetetlen színes díszletek között. Gyönyörű fából ácsolt félgömb színpad, szép hangzás, emberi hangerő, mindenből nem kevesebb és nem több, amennyi elég.

Érkezésünk örömére bort nyitunk, végre meghallgatom a chilei Nano Stern Band-et. Táncolnivaló latin ritmusok, a közönség gátlásait felszabadító profi előadás. Koncert után esőbotokból készített óriáskereket forgatunk Nano-val, akinek a nagypapája a rosszéletű Dezső Stern elhagyta a családot. Mégis szeretettel gondol rá tehetséges zenész ivadéka.

Sátrat verni már esélyem sincs a sötétben, nemes egyszerűség, alvás a hálózsákban, ahol ér a pillanat.

2013.07.19. Gračišče, Slovenia

Nehézkesen indul a nap a meseerdőben. A gyomorbántalmaimért a higiéniai viszonyokat okolom. Minden öko-bio, mosogatás hamuval, víztisztítás helyben satöbbi. Egy bizonyos embertömeg felett már nehéz megtartani fegyelmet, amit megkövetel a rendszer…vagy ha mégis, a bor, mit sem változtat semmin. Elgyengülök egy délelőtt erejéig. Égdörgés, időnként csepergő eső ijesztget, nem hiába forgattuk az esőbot óriáskereket. Készülés az estére, zenélés, találkozások az egész napot kiteszik.

Délután derül ki, hogy koncertünket a nagyszínpadra tették át, legjobb időpont a miénk. Naplemente, gyönyörű színek, fények. Koncert után gratuláció, mégtöbb, mégjobb, koncertek ígérete. Aztán sietős pakolás és megint úton. Holnap este Németország nyugati csücskében folytatjuk.

2013.07.20. Dolomit Út, érkezés Reutlingen, Germany

Dolomit út, Die Dolomiten, idén először. Drága és unalmas autópályák és alagutak helyett többezer méter magasan kanyargó szerpentinen, zöldellő domboldalak, fenyőerdők, azúrkék hegyi tavak, vízesések között. Napokat is eltöltenék itt, de már jókora késésben vagyunk.

Az utazás hosszú órái nem először szülnek dalt, dalszöveget. Tanul Hazudni a 2011-es első lemezünkről, Berlin felé, Városi Mese tavaly Triesztből hazafelé, most pedig Kacsa csa-csa.

A szárazon billegek ide-oda

Nekem a víz, de nem a partja,

Ügyetlen tipegek, ez a kacsa csa-csa.

Dúdolom, ez a dal a Kacsa csa-csa.

Kacsatalpamra nem illik tánccipő,

Kint a szárazon a mozgás oly kimerítő.

Kavicson csattog a talp, ritmusa csa-csa-csa,

Szól a dal a Kacsa csa-csa

Tollaim fényesek, nem kell a sok dísz, se a csicsamicsa,

Sem a sok csecsebecs, csak a kacsa csa-csa.

Szól a dal, ez a Kacsa csa-csa.

Ka-csa-csa-csa!

Egésznapos utazás, kavargás után a szállásunkon, a háztetőről csodáljuk meg a naplementét. Majd egy kis ügyetlenkedés után az új arcok, barátunk barátai a város széli kertek felé vezetnek minket.

Már sűrű szürkületben a kertek alatt, még mindig nem tudni, hová csöppenünk. Fák alatt, alattunk a város fényei, gyönyörű. Újdonsült házigazdánk születésnapját üljük. Művészek és műkedvelők, három generáció élvezik a zenénket a tűz körül. Öreg beatnik, hatvanöt éves színházi ember zavarbaejtő tisztánlátással beszél a művész létről, varázslókról és varázslatról, amik nélkül olyan nagyon sivár volna ez az élet.

Ki gondolta volna, egy éve adtunk koncertet a közeli városban, és most újra itt vagyunk, immár ismerősök, barátok körében.

2013.07.21. Reutlingen, Germany

Jó nagy pihenés, majd utcazene a szomszéd városban. Kezd alakulni a hallgatóság, mikor elküldenek. Sejtettük, hogy tilosban járunk, most már tudjuk.

A lakóközösség, ahol helyünk lesz az elkövetkező napokban, szimpatikus fiatalok, egyetemisták szociális munkán és művészek. Csupa naplopó azok szemében, akik az értéket pénzben mérik.

2013.07.22. Reutlingen, Germany

Ismerkedés a várossal, hétfő, evés-ivás, hosszú idő után kivesszük első szabadnapunkat.

A gyönyörű padlásműteremben íródnak tovább a dalok.

2013.07.23. Reutlingen, Germany

Közös kávék, főzés és evés, üldögélés a tetőn, bodzaszörpös olcsó prosecco, gyakorlás a padláson nevetés az asztal körül hajnalig, felbukkanó barátok, gondtalan nyár. Minket is fenyeget a boldog naplopóvá-válás veszélye, de talán nem árt a pihenés. Az elmúlt hónapok megfeszített munkája után megtettünk másfélezer kilométert és közben mindennap játszottunk, koncert vagy utcazene. Házigazdánk ma leszervezett még két koncertet helyben, így csütörtök, péntek szombat és vasárnap egymás után megint négy nap fellépés.

2013.07.24. Reutlingen, Germany

Fia utolsó kívánságára alapított édesanyja a helyes kis tapaszbárt. Cafe Oli, a város távolabbi kapujánál. Kedves olasz brigád vezeti, hosszú idő után egy elfogadható eszpresszó.

A koncert után a jó bor mellett sok mindenről szó esik, házigazdánk 500 évre visszavezethető családfájáról, fröccs kérdésről, identitásról.

A rövid ismeretség és nyelvi nehézségek ellenére, barátokra találtam itt, ezervalahányszáz kilométerre otthontól.

2013.07.25. Reutlingen, Germany

Házigazdánk török specialitása után pakolás és irány a város másik kapuja.

A mai koncert megint az ég alatt, szökőkút körül székek asztalok, gyönyörű enyhe nyáreste. Az új barátaink barátaiból népes közönség verődik.

A koncert szünetében sárgarózsa érkezik tegnap a tapasz bárban kényeztettek jóféle, étellel és borral, limonchello-val, ma bio szaftok. A mindenféle földi jó, idegen emberek kedveskedése, csupa nem fontos külsőség, de mégis jó egy kicsit lubickolni bennük.

Hihetetlen helyekre nyerünk bebocsátást ebben a városban is. Megtisztelő, ahogyan az emberek a bizalmukba, az otthonaikba, az életükbe vezetik az utazó zenészt. Nincs fotóm ezekről a nem mindennapi helyekről. Sajnálom is, nem is, annyi biztos, a pillanatot megölni túl nagy ár volna. 16. századi lakóházba vezet a reutlingeni vendégszeretet, csupa emlék közé. 65 éves öreg hippi tárgyai, egy kalandban, utazásban, zenében, színházban, gazdag élet ereklyéi. Jans (ön)iróniája, kedves szemtelenkedése, otthonossá teszi az együtt töltött időt. Önfeledten nevetek egy német ember angol viccein. A kor adta bölcsesség minden előnyével élni, és élvezni az élet talán utolsó perceit, ez nagy dolog. Ilyen találkozásokkor mindig elhatározom, hogy fáradságot nem kímélve igyekszem majd ilyen öreg hippivé érlelni magam.

2013.07.26. Reutlingen, Germany

Minden, ami így, vagy úgy megérint, tudom aztán dalokká formálódnak bennem.

De direktebb inspirációt is kapunk. Cd csere a többi zenésszel, emlék, gesztus, névkártya egyben. A korongokon színvonalas és kevésbé színvonalas muzsika. Egy biztos, csupa olyan, amire csak így tehettem szert. A legjobban mégis azokat a cd-ket szeretem, amiket azoktól kapunk, akiket megérint a muzsikánk. Az utolsó reutlingeni koncerten fantasztikus, a legjobb értelemben őrült énekes-gitárosnő lemezét kapjuk ajándékba. Zöld filctollal, a másolt lemezre rögzített nevet nem tudom elolvasni.

Az énekesnő hosszabb ideig élt a városban, aztán köszönés nélkül távozott, tovább éltetve a személyét körüllengő misztikumot. Dalok spanyolul, halandzsa franciául angolul, és németül. Fesztelen játék a hangokkal, szavakkal. Tangó, sanzon, fádó, autentikus flamenco és mexikói hangképzési technikák keverednek a mai megszólalásban. Egymásba organikusan illeszkedik különféle népek zenéje, ahogy elképzelem, a dalszerző utazásainak impressziói. Nem másolás, tudatos eszközhasználat. Képzett hang, a kliséket használva, majd rájuk fittyet hányva, rengeteg humorral bolondítva. Ebből érdemes tanulni.

Belülről nehéz látni, milyen is az ember saját zenéje. Olyat írunk, amilyet tudunk, ezt kaptuk, ilyenné érleltük. Hogy ez az emberek fülében egy furcsa fádó, azt azért tudhatom, mert elmondják. Hogy Barcelonában kicsi Lhasa-nak, hív a katalán marionett-bábos, az nagy butaság, de nagyon hízelgő.

2013.07.27. Tübingen, Germany

Koncert, LU15. Baloldalra politizáló zenészek, művészek, átutazók, szociálisan érzékeny, idealista huszonévesek lakják a foglalt házat. Olcsó konyha, cserekereskedelem. Mindent a kapitalizmus ellenében. Odaadó közönség, udvarias és őszintén meghatott emberekből verődik a hallgatóságunk. Főleg a Dél-amerikaiak vannak oda a muzsikáért. Koncert után mosolyognak, mikor vörösbort kérek. Nem tudtam, hogy rendesen sör, vagy juice volna a választék. De kerítenek nekem, szép pohárban jóféle itókát a hatalmas adag vega vacsi mellé. Még este indulás a fesztiválra,120 km Nyugatnak, irány a Fekete Erdő, Haaslach.

Kicsit aggódni kezdek. Igaz szerződéssel a kezünkben száguldunk, de semmi további infó. Haaslach nem nagy város, de jó eséllyel okozhat gondot éjjeli érkezésünk.

Fantasztikus út, eleinte, dimbes-dombos, majd sűrű fenyves. Kísértetiesen csapkodnak a távolban a néma villámok. A hang nem ér ide olyan messziről, és az esőnek is még csak az illatát hozza a levegő. A tücskök eszeveszett augusztusi ciripelésben vannak.

Majdnem éjfél, egysávosra szűkül az erdei út, a kaland innen indul.

Majd érkezés egy meredek völgyecske oldalában, sebes folyócska két partján hosszan kapaszkodó kisvásosba. Az utcák üresek, a házak a fa gerendázatukat falaikon kívül viselik. Egyszerre szép és ijesztően rendezett élettér.

2013.07.28. Haaslach, Germany

Tegnapi késői érkezésünk kihívást jelentett a szervezőknek, de végül szerencsésen célbaértünk.

Villásreggeli ismerős utcaművész kollégákkal, Lengyelországból. Barcelonai bohócduó, szerény melegszívű emberek. Nevetgélünk, jól indul a nap.

Majd a fesztivál, a szokásos nehézségeivel. Napsütés, húrszakadás, majd vihar, ami kell sátor alatt improvizáció, bolond öreg udvarlómat igyekszem kezelni. Végül jó étel és fröccsök mellett viccelődünk új és régi kollégák, szervezők az asztalnál.

Jó érzésekkel gazdagon, már hazafelé vesszük az irányt, az úton még egy állomás, fesztivál a Bodesee partján.

2013.07.29. Friedriecschafen

Pihenés útmenti erdőben. Egész éjjel kitartó eső, de reméljük a legjobbakat, jó időt a következő két napra.

Bodensee. Mintha a Balaton északi partján kanyarogna velünk az út, szőlőtőkék között. Gyönyörű kilátás a vízen vitorlák ringatóznak, de egy merő sűrű szürke massza az ég.

A nap első felében könnyen lezajlik az eligazítás, a csevegés az ismerősökkel és az ismeretlenekkel, és a nagyon fontos reggeli. Tisztul az ég, mi máris az utcán. Zenélünk, szeretik. 3 dal 3 eladott lemez, de aztán újra leszakad az ég.

2013.07.30. Friedriecschafen

Második, egyben utolsó napunk itt idén. Kisüt a nap, karneváli hangulat, embertömeg hömpölyög az utcán. Értő és értetlen fülek. Koraeste irány hazafelé.

2013.07.31. Utazás Budapest

Írnám, hogy „otthon édes otthon” de ezúttal Budapest csak egy állomás, holnap reggel irány Kapolcs, Művészetek Völgye.

2013.08.01. Kapolcs, Művészetek Völgye

Egy éjszaka otthon, majd irány Kapolcs. Barátok és bor, ismerős utcák és házak, ismerős hangok Taliándörögd szélén.

Egy kedves koncert, egy elmaradt koncert, és  három nap fröccsök- és tó mellett.

A régi barátokból is csak néhánnyal lehet találkozni már,  a koncertek, a fesztivál már messze nem az ami valaha volt, csak a  gyönyörű szelíd dombok a régiek.

...

...

...

Lengyelország

2013.08.25. Utazás, Zgorzelec/Görlitz

Cseh kis falvak, Jiří Menzel filmjeit idéző képek, vasárnapi kerítés festés és út építés a családdal. Portáik előtt felsorakozó mosolygós szláv karakterek.

A kusza határ mentén Csehországból Németországból Lengyelországba ki-be kanyarog velünk a rozoga autóút.

Érkezés gyönyörű fenyvesek és tölgyesek között, már ősz van Lengyelországban. Szegényes elhanyagolt falvak szakítják meg a megművelt földek egymásba kapaszkodó sárga-barna mintáját.

Kalimba pengetés és versfaragás az út hosszú óráin

...

Hegy-völgyes táj térképbe kanyargós utat karcolt,

kihajóztunk, s az otthoni színek szagok szöknének utánam,

de ködbe, kékbe vesznek a távolodó partról.

Utat kavics a láb alá, karnevál színeit a szemnek,

őszben tündöklő lombokat, bő termést a messzi-vetődőknek.

Görög kopog a kő kőhöz ér, fáratd a szél, őszi melődiákban zenél.

Gondtalan nyártemetésen, zöld és barna ölelésben nyújtanám még a napot,

el ne fogyjon, míg tőled messze vagyok.

...

Érkezés, majd este a hotelszobában. Csorba hamutál az asztalon, furcsa tangót ábrázoló nyomtatott festmény-utánzat a falon.

2013.08.26. Zielona Gora, Bacchus városa

Ismerős már a csendes rendes kisváros, negyedik éve itt. Fényes hotel, 303-mas szoba, mint tavaly.

Fesztiválklubb, ma még csak szolidan. A hamis pianínót többen is bejátsszák, majd előkerül egy gitárt. Csak az összhang meglegyen, azt is összevisszára hangolják, majd rázzák a Summertime-ot, a furcsa zenéhez furcsa táncosok csatlakoznak.

Nincs mit tenni, engedek a nyomásnak, elkezdődik jó kis vörösborocskával.

Az úton hazafelé kimaradok mégegy kör zsubrowka-ból, egy bűvésztrükk a sikítozó húszéves csaposlányocskáknak. Az utcafesztiválok sztárjának, a Faela zenekarnak egyik dala kerül elő egy mobiltelefonból. Táncolunk hatan a picike liftben, mint a gyerekek.

Hajnalban még a szomszéd szobában rákezdi a jazz-t uncsi banda, Autumn Leaves és Days of Vine and Roses, bolond angol szaxofonosukkal az élen.

2013.08.27. Zielona Gora

Életem első igazi tévés interjúja, a Lengyel tévének, angolul, mosolyogva hablatyolok kusza érzésekről. Ki vagyok és milyen itt?

Két kedves koncert, csak néhány, de meghatott ember.

2013.08.28. Zielona Gora

A napok múlásával sokasodnak a közös tervek, ki kivel zenél, mit ad elő, mindenki be van sózva.

Finálé a város főterén felállított színpadon, már nem izgulok egy cseppet sem. Biztonságot ad a nap-nap után játék, a fantasztikus fogadtatás mindenfelé. Csak élvezem a zenét. Dalokat születtek, és most zeng tőlük az utca, utazik a hangom a lengyel kisváros utcáin.

Késő este kabaré, és jöhet a tánc! Gyipsy swin-ben lüktet a Caravan, a Minor Swing és társai, az asztalokat rég széthúzták…és őrült funky és  klezmer, nem számít táncolnak a gyönyörű lengyel lányok.

Engem mintha cecelégy csípett volna meg, vagy valami van a vízben vagy a borban, háromkor már a lakosztályban.

2013.08.29. Utazás, Wrocław

Egyre nagyobb a kuszaság az amúgy sem túlszervezett fesztiválon, de minden probléma mégis oly könnyedén oldódik meg az egymásra hangoltságban. Nem tudom, milyen varázslat teszi, de teljesen felszabadult mindenki. Forrnak a dalok, a versek, a tervek, egyik a másik után.

2013.08.30. Wrocław

Nehezen indul nap, de mi frissen, még a fesztiválkezdés előtt a főtéren, a hozzánk  csatlakozó lengyel nagybőgőssel tartunk nyilvános főpróbát, tangót járnak a dalunkra Rynek macskakövein.

Este kabaré a kedvenc fesztiválklubban, a színes indiai teázóban. Fiatal lengyel nagybőgősünk a nappal kipróbált Cirkusz-KA dalokat pengeti velünk, a hallgatóság tapssal csatlakozik a bonyolult ritmusokhoz, tavaly varázslat volt itt adott koncertünk, hozzá nem ér fel, de idén is ajándék a wrocław-i közönség kényeztető szeretete.

2013.08.31. Wrocław

Egy bő hét alatt egy télnyi gyakorlás válik vérré itt minden évben. Pedig csak mulatunk, kellőképp hasonló és különböző, de mind megszállott (utca) művész megtisztelő társaságában. Csupa kedves ismerős, és mára néhány igaz barát is.

Egyéniségek az előadásban az életben, rajtuk keresztül meglátom magamat, mi vagyok és mi lehetek. Feltöltődés, inspiráció, alkalom a visszatekintésre, mi történt velünk, mit tanultunk az eltelt év alatt. Különböző szokások, kultúra, nyelv, három generáció együtt.

Az utolsó játékra bolgár ütős csatlakozik hozzánk, szép zenei pillanatok, de már inkább jam session, mint Cirkusz-KA dalok. Majd a francia hullahoppos lány, és kezelhetetlen az előadás folyása.

2013.09.01. Wroclaw

Utolsó nap duóban zenélünk, kicsit fellélegzünk a sűrű zenei és emberi találkozások sorában.

Még tart a fesztivál, de mi már nem megyünk az utolsó városba és idén Berlinbe sem. Fáj a szívem, majd megszakad, de szerelmi ügyek szólítanak minket, kit haza, kit Erdélybe.

CD-csere, ígéretek, közös tervek még az egy év múlva esedékes viszontlátás előtt is.

Elképzelhetetlen energiákat mozgósítunk, hogy a búcsúzkodás, ölelkezés, jókívánságok és ígéretek sora ne tartson csak pár órán át. Ahogy minden évben, igazi könnyek is elgurulnak.

Egész éjjel menni fogunk, Tomi Budapesten csak átül egy másik kocsiba, és este már Erdélyben.

2013.09.02. Utazás, érkezés Budapest

Az új lemezek bontogatása, kóstolgatása, majd elmondhatatlan, szinte kísérteties fáradság az úton és az érkezéskor. Napokig nem fogok magamhoz térni.

[cirkusz-ka]

Így kezdem /// It was start like this

2010 Valleraugue, South France

A 2012-es út felénél, mikor azt sem tudtam már, melyik országban visz az út, és hányezredik kilométeren túl, akkor kezdtem el leírni csak néhány mondatot, mintegy hajónapló, megőrizni valami keveset: egy hangot egy színt, egy érzést.

Harmadik éve volt annak, hogy elindultunk szerencsét próbálni a Nagyvilágba. Első utunkat francia-libanoni, illetve izraeli-angol zenész barátainkkal tettük, még 2010-ben. Ez az út fél évig tartott, leginkább Budapest és Franciaország között, de északabbra Berlinig, és a Balkánra is elkalandoztunk. Főleg utcazene, de akadtak koncertek is. Ez volt az első, varázslatos élményekkel teli, nehéz is, könnyed is, minden perce mesés.

2010 Ilhaam Project & Cirkusz-KA, Paris Budapest Tour

Azóta is időről időre elindulunk a dalainkkal. Már tudom, nem kell több a zenénknél, amire az emberek olyan különbözőfélén kíváncsiak a különböző vidékeken. Ahogy reméltem, a dalok becsesebbek, értékállóbbak mindenféle földi javaknál. A zene, amit kaptunk, tanultunk, amit adhatunk. És míg úton vagyunk, van mindenre, és mikor hazamegyünk, marad elég, van is, lesz is. Aztán jön a halk, szerény tél, idő az alkotásra, új álmokat álmodni. Valódi gazdagság abból, amit nyáron a kalapba dob a zeneszerető utca embere. Így élünk már negyedik éve, rábízva magunkat a gondviselésre, dalainkból a dalainknak.

The Magic Hat

Utcazene, kalandozás, fesztiválok és koncertek hol sűrűbben, hol lazábban kapcsolódó láncolata. Számtalan találkozás, sok ezer megtett kilométer, ihletadó és iskola az utazás. Talán minden varázsával együtt is, még több időért cserébe, amit az alkotással-, az itthoniakkal tölthetnék, lemondanék az utazás kényelmetlenségeiről, talán nem. De a dalaimból a dalaimnak élni, több annál, amit korábban álmodtam magamnak.

Az idei év sok változást hozott a világban, mindannyiunk életében, utazásai is másnak ígérkeznek, várom is, nem is. Az új kalandok előtt még egy hajónapló töredék 2012-ből.