#egyebek

[exeterbook]

Visit Original Link

már megint itt van a szerelem / már megint izzad a tenyerem

[sajtostonhal]

gyászhír

Robi kilépett a szikla szélére, leugrott és meghalt. Másnap az iskolája aulájában fekete keretben rakták ki a fotóját, amely a tablóra készült. Két hét múlva érettségizett volna. Az igazgató egy szál virággal és egy darab mécsessel rótta le kegyeletét az általa vezetett intézmény tragikus hirtelenséggel elhunyt egykori tanulója előtt. Az intézményfenntartó anyagi okokra hivatkozva nem tudott az iskolának fekete zászlót juttatni. A rövid beszéd után az iskola tanulói csöndben vonultak a termekbe. Robi osztálytársai hosszasan beszélgettek az esetről és emlékeztek meg róla a szünetekben: az egyik lány szerint Robi “elég para” és “kattos” volt, nem beszélt sokat, barátai nem nagyon voltak, így megérti, hogy ezt az utat választotta. Egy fiú szerint, aki Robival együtt járt matematika fakultációra, nem nagyon beszélt, szerinte jobb, hogy így történt, még a végén esetleg őt bántotta volna. Mint mondta, “ezt hívják természetes szelekciónak”. Robi Facebook oldala lassan megtelt virágos gifekkel és szomorú kutyás matricákkal, egy hét múlva pedig oldala emlékoldallá alakult. Jövő hét kedden helyezik örök nyugalomra a szülei mellé, az intézet saját halottjának tekinti.

[sajtostonhal]

Agónia

monoton zörögnek a billentyűk, valaki kinéz a monitor mögül. dolgozol? ó persze. pörgetem, míg nem üt az óra, hogy mára már a fasz kivan. egy negyed doboz cigi minden napi termésem lent az udvaron, ha úgy érzem csak leugrok kicsit füstölni, semmi extra. aztán eldöntöm, hogy most összeszedem magam, de mire én felérek a lifttel az életkedvem azzal fordított arányban süllyed vissza a földszintre, vagy a mélygarázsba inkább. bocs, ez van. na, de a lényeg az, hogy végül is nincs lényeg. kurva poros a levegő...ennyit tudok mondani. nem tesz jót az allergiámnak. folyamat vásárlom az orrsprét. tuti hogy ez a gyógyszerlobbi miatt van, budapest egy terep-laboratórium, ahol tesztelik a felső légúti megbetegedésekre szánt legújabb gyógyszerkészítményeket. mondom, havonta egy orrspré. vidéken nincs ilyen. meg vidéken még tudod mi nincs? (illetve van, csak jobban eloszlik az egy négyzetkilométerre jutó alacsonyabb lélekszám miatt) az a fajta neo-sznobizmus, ami nálam már szaros bakanccsal rúgja be lelkem templomának béletes, román stílusú kapuját. de ezt nem is részletezem, mert a végén még oly’ elemi haragra gerjedek mint németh szilárd, ha elfogy a cseresznyepaprika. de én inkább békés vagyok. csak testsúlyom lelkes gyarapodásával nem tudok megbékélni mivel lassan már nehezebb vagyok mint egy vespa robogó, illetve jelenleg pont annyi. bár lennék annyira stílusos is mint egy vespa, de nem. vagy olyan gyors és fürge, de nem. aztán már nem is kívánom, hogy a hátamra üljön egy észak-olasz befektetési tanácsadó a stílusos öltönyében és lui vüton táskájával hazafele ebéd-ügyben, esetleg milánóban, de felőlem lehet firenze is, bár az annyira már nem észak. mindegy. ez faszság. az éhség nagy úr, de én minden nap legyőzöm, mint dávid góliátot, csak nekem nem parittyám van, hanem sajtos giroszom, olykor rántott sajtom, csütörtökönként speciális szezámos csirkém szójaszószos tésztával. a győzelem ára viszont az, hogy nehezebb leszek. fussak a margit szigeten? ott, azon a helyen melyhez kétes érzelmek kötnek és egyébként is baszott nagy? volt ott egyszer egy kellemes estém, üde langyos augusztusi szellőben két sajtburgerrel és egy kedves baráttal, illetve van egy zenekar, amely az antikrisztus eljövetelét hirdeti és margitsziget a nevük, csak in english. nem szeretem azt a zenekart. na szóval. mielőtt még teljes agóniába züllik a lelkem a testem testzsírszázalékának növekedése miatt, melyért egyedül és csak is én vagyok a felelős, kell valami megoldás. de lehet előbb a kolbász-addikciómat kéne kezeltetnem, mert ha lehetne, akkor intravénásan lőném, na meg a sajtot is te úr isten. bár lehet, hogy egy pszichológust is be kéne vonni gyógyításom rögös folyamatába, mivel a korábban említett hús- és tejipari termékek majdnem tényleg eufóriát váltanak ki fogyasztásukkor. na de. itt be is fejezem, mert lassan le kell vadásznom egy rántotthúst görögsalátával.

[makiface]

GPS koordináták nélkül

a vidékre hazafelé vezető úton van egy pont, ahol nemhogy internetek, de térerő sincs a telefonon. na, ezt a pontot hívom én világvégének szóval ha engem keresel, a világvége után nem sokkal megtalálsz! ;)

[alfreddobradipersonal-blog--blog]

Hoppá!!!

Elnézést kérek az utóbbi pár nap poszttalanságáért, de nagyon jól telt a hétvégém és a tegnapom is.

Üdv, Alfi