1892-2026+
Ezt az Átlátszó videója inspirálta. Ez itt egy 1892-es diósgyőri sín, napi aktív használatban, a MÁV 145-ös vonalának, tehát a Kecskemétet Szolnokkal összekötő, nem villamosított, 65 km hosszú mellékvonalának egy darabja. Lakitelek előtt, az Árpádszállás megállónál képzi a rendszer szerves részét, Árpádszállás pedig azért nem teljesen érdektelen, mert itt van Lakitelek Holt-Tisza bejárata, Tőserdő, vagyis a környék turisztikai központja. Ez itt Lezsák Sándor MDF-Fidesz Hungarikum-közpénzcsászár volt birodalma, a Kecskemét melletti, homokos talajú, szőlős, gyümölcsös és állattartós, valamint üdülős rész. A Tőserdő a Kiskunsági Nemzeti Park része. A 145-ös úgy lett összekukázva 1908-as, 1913-as, 1925-ös és 1961-es diósgyőri, valamint a még gyengébb minőségű, 1952-es ózdi, és némi háború után behozott külföldi acélból.
Lehet legyinteni, hogy nincs érdemi különbség az 1892-es és az 1908-as diósgyőri acél között, de így is bámulatos negatív rekord, hogy Magyarországon nem elhagyott iparvágányok részeként, sem bezárt vonalak amúgy sem használt 1-es vágányában, hanem két megyeszékhelyet összekötő, óránként vonatokat kezelő vonalán találhatunk olyan sínt, ami
130 éve kopik itt.
Azért csak 130, mert a vasútvonal Lakitelek és Kecskemét közti szakaszát egy Kecskemét–Tiszaug vonal részeként 1896. október 3-án adták át a forgalomnak.
1892 nem csak ezt a diósgyőri sínt adta a világnak, hanem többek közt a dízelmotor szabványát, a kosárlabdát, mint sportot, valamint a Liverpool csapatát, a Yale első női hallgatóit, az első Sherlock Holmes gyűjteményt, továbbá a balett terén a Diótörőt.
