I wrote this in Deutsch! So bare with me on a few parts but I was given aid by the famous and truly honorable @/SadMoonling (on Twitter) who helped proofread my German. Which has seen better days but they said that it was good for someone with my skills so I’ll take what I can get! This is a story partnering with the beautiful mods working over at @dualrainbow who has given me the chance to make this one! English will be posted soon! But enjoy what I’ve made!
An Archive of Our Own, a project of the
Organization for Transformative Works
The German title means “it requires two” but you get the point 😅
Mindenkit nagy szeretettel köszöntök az első és valószínűleg utolsó fanfiction leírásában, amit valaha magyarul írok/írtam. Remélem, hogy azért tetszeni fog srácok, már ahova eljut. Komolyan zavarban vagyok, hogy kik fogják ezt elolvasni. De legalább a barátaim tuti! :D
Ha érdekel az egész event, és olyan fasza gyerekek vagytok, hogy beszéltek még másik négy-öt nyelven, akkor csekkoljátok @dualrainbow tumblr-jét. Ők indították el az egészet. Nem tudom honnan jönnek ezek az ötletek, de csapassátok srácok! <3
Azoknak, akik pedig még mindig itt vannak, vagy valami fura módon idetaláltak, nagyon jó szórakozást kívánok. Azért remélem tetszik :D
- Csak nem akarsz máris itt hagyni, Maxim? - billentette félre a fejét a nő finoman az asztal másik oldalán.
Kapkan elmosolyodott és keresztbe font karokkal hátradőlt. - A párom már vár… És holnap reggel amúgy is korán dolgozom. Igazán nem lenne szabad átbuliznom az egész éjszakát!
A nő erre csak nevetve legyintett egyet. - Fiatal vagy, Maxim! Ezer éve nem találkoztunk, csak megengedi, hogy néhány italt leguríts egy régi baráttal, nem? Még annyira nincs is késő. Én fizetek!
Kapkan az ajtó felé fordította a fejét egy kissé fintorogva, aztán egy sóhajtás kíséretében körbenézett a bárban, ahol voltak. Kicsi és kényelmes hely volt, valamiféle pincehelyiség. Néhányan ültek csak rajtuk kívül az asztaloknál és a pultnál, egy unalmas csütörtök este volt. A terem sarkában egy öreg zenegép állt, egy nagy “Nem működik” feliratú táblával rajta. A pult mögött egy unott arcú, huszonvalahány éves lány rágózott miközben a telefonját nyomkodta. Az utca szintre néző ablakokon a lemenő nap narancssárgás fénye szűrödött be. A nőnek igaza volt, valóban korán volt. Kapkan megvakargatta a nyakát ott, ahol nem takarta a pólója, majd visszaülve az asztal másik oldalán lévőre nézett.
A nő fiatal volt és csinos, úgy harmincöt év körüli. Világosbarna haja rövidre volt nyírva, a szemeiben pimasz csillogás játszott. Az ajkai kedves, ám sokat sejtető mosolyra húzódtak, ahogy Kapkant fürkészte. Mintha vonzónak találta volna a férfit, de legalábbis borzasztó szórakoztatónak.
- Rendben, végülis miért ne? De csak pár ital, aztán tényleg mennem kell.
A nő bólintott egyet. - Rendben, kicsit beszélgetünk és utána haza engedlek a pasikádhoz!
Kapkan csak vigyorgott erre egyet és hátradőlt. Az asztal túloldalán a nő már intett is az unott pultosnak és hamarosan mindkettejük előtt egy-egy pohár drága whiskey hevert. Kapkan magának nem ezt választotta volna, hanem valamiféle német sört, vagy orosz vodkát, de az ajándék piának mindenki örült. Még akkor is, ha az olyan pocsék lé, amit csak Thermite tudott meginni.
Finoman odakoccintotta a poharát a nő kezében lévőhöz, aztán belekortyolt az aranyló folyadékba.
Ahogy elfogyott mindkettejük itala, a nő azonnal újra rendelt, majd mikor a második kört is megkaptak mosolyogva az asztalra könyökölt és közelebb hajolt. Kapkan agya finoman zsibogni kezdett az italtól, érezte, hogy az érzékei kissé eltompulnak, a szemei homályosabbá válnak. Már egy pohár is ezt tette vele? Kezdett vénülni. Zavartan megvakargatta a borostáját és hátradőlt. - Szóval mire vagy kíváncsi?
- Nem is tudom. Milyen ebben a csapatban dolgozni?
- Remek! - mosolyodott el Kapkan. - Életem legjobb melója, őszintén! Minden nap azért kelni fel, hogy megmentsd a világot igazán nemes. És legalább a munkatársaim is nagyon szórakoztatóak.
- Igen? Ki is a főnökötök?
A kérdés hallatán Kapkan mocorogni kezdett a székében. Körbelötyögtette a poharában maradt whiskyt és elpillantott. Igazán nem kellett volna erről beszélnie senkinek, de valahogy úgy érezte, hogy ebben a nőben megbízhat. Az, hogy kezdett nehezedni a feje az italoktól sem segített túl sokat. Az ajkait rágcsálva válaszolt a kérdésre.
- Nekünk nincs igazán főnökünk, vagy vezetőnk. Mindenki egyenrangú a csapatban. Mármint, nem katonai rangban, nyilván. Az idősebbek közül van, aki már lassan tábornok, a kezdők meg épphogy a századost nyalogatják alulról, de a csapaton belül nem a katonai rendfokozat dönt, hanem az, hogy ki mire képes és milyen szituációban használható, a tehetsége, vagy a fegyvere. Senki sem… - Kapkan megvakargatta a borostáját megfelelő szavak után kutatva. Miért is mondta el ezeket? - ...jobb a többieknél. Mindenki egyenrangú.
- Szóval teljesen vezető nélkül működik a csapat ilyen jól? - a nő felvonta a szemöldökét, mint aki nem hiszi el. - Miféle hatóság figyeli a munkátokat?
Kapkan csak mosolygott. - A NATO, azt hiszem. Minden küldetés alatt és után jelentéseket kell nekik írnunk, azt elküldjük az összekötőnek és már kész is vagyunk!
- Összekötő? Miféle összekötő?
Mielőtt válaszolt volna, Kapkan ismét beharapta az ajkát, a pólója egy kilógó cérnaszálát piszkálgatta. Nem akart többet mondani, de a nő résen volt és intett a pultosnak, hogy töltsön nekik megint. Mikor a kezébe kapta az új italt, és abba is belekortyolt, Kapkan megkönnyebbülten felsóhajtott. - Csak egy civil, aki néha ránéz a csapatra, hogy minden legálisan működik-e!
A nő hátradőlve fürkészte az arcát, a karjait maga előtt keresztbe fonta. Egy pár pillanatig hallgatott, mintha ott sem lett volna hirtelen, a tekintete úgy kiüresedett. Biztosan gondolkozott. Mikor ismét megszólalt, Kapkan meglepetten pislogni kezdett.
- Ő lenne ‘Six’? - mosolygott rá a nő.
Kapkan a szemeibe nézett és lassan bólintott, belenézve a poharába. - Ő lenne Six. De ő nincs benne aktívan a küldetésekben. Ő csak egy civil, egy ártatlan ember.
A nő bólintott és ahogy Kapkan felnézett az arcára, hirtelen végtelen elégedettnek tűnt.
- Tudod mit? Nekem most már igazán mennem kellene! - Kapkan eltolta a whiskys poharat és felemelkedett a helyéről, de abban a pillanatban fájdalom nyilallt a fejébe. Odakapta a kezét, és fintorogva visszaereszkedett. A halántékát kezdte masszírozni.
Az asztaltársa mintha meg se hallotta volna az előbbi mondatot, intett újra és a pultos megint töltött a poharukba. - És milyen emberekkel dolgozol még együtt? Azt tudom, hogy a Spetsnaz benne van a kis elit csapatban, az nyilvánvaló, de miféle másik osztagok vannak még?
Kapkan lassan ránézett, majd a bár ajtaja felé pillantott segítségkérően. Nem lett volna nagy séta, a feje mégis annyira hasogatott, hogy lábra állni is alig tudott volna. Az ujjai a poharára siklottak, a hideg üveg kellemesen belesimult a tenyerébe. A nőre nézett és harcolva magával rázta meg a fejét kicsit. Nem akart válaszolni. - Nem tudom! Biztos mondták egyszer - mosolygott rá. - De nem figyeltem. Vagyunk mi az oroszok, van egy rakat amerikai, meg német, meg egy csomó minden más. Asszem van francia is, de megtévesztenek az akcentusaikkal.
A nő láthatóan nem volt megelégedve ezzel a válasszal, kissé elhúzta a száját. A tekintete láttán Kapkan gyomra lassan zubogni kezdett.
- És mifélék ezek az amerikaiak? Vagy a németek? - hajolt közelebb a nő kérdőn félrebillentve a fejét. Nagyon igyekezett mosolyt erőltetni az arcára, de Kapkan látta a szemén, hogy egyre feszültebb. Bizonyára, mert rossz kérdéseket tett fel neki, vagy pont, mert Ő válaszolt rosszul? Kapkan nem tudta eldönteni. Ellenben a következő válasz nagyon gördülékenyen érkezett.
- Idegesítőek! - egy vigyor kúszott az arcára a nő meglepett ábrázatát látva. - A legjobb barátaim. Mindketten nagyon hasznosak, az eszközeik és a tapasztalatuk elengedhetetlen ahhoz, hogy a csapatunk hatékony legyen, de idegesítőek, mint a szemét - Kapkan elégedetten meglötyögtette a poharában maradt italt és az utolsó cseppig ledöntötte.
A nő szemei egy pillanatra megint kiüresedtek aztán bólintott. - Kik ők? Mesélj róluk.
- Ahh, az egyik Jordan, a második pedig Dom. Elég vicces a történet, ahogy barátok lettünk. Az elején borzasztóan utáltam mindkettőt, Jordan nem tűnt másnak, csak egy ostoba bohócnak, Dom pedig kibaszott idegesítő volt, akaratos és mindenki különlegesnek tartotta a hülye beépülős feladat miatt, amit a Rainbow csapat előtt csinált! - Kapkan hátradőlt, ahogy elöntötték az emlékek.
Hosszú évekkel azelőtt, mikor a Rainbow csapat aktája nem volt több pár porosodó lapnál a NATO asztalán és az egész alakulat csak öt, végtelen profi, ám végtelen idegen csapatból állt, Kapkan sokszor belegondolt, hogy vajon jó döntést hozott-e, amikor felajánlották neki a kinevezést. Végülis csak azért fogadta el, mert tudta, hogy más Spetsnaz tagok is lesznek itt, de hamar pofára esett; első ránézésre a csapata használhatatlan volt. Egy zöldfülű kölyök, valami álmatag művész, és egy idősebb pasi, aki azt hitte ő a faszagyerek, de minden második edzésen feleslegesnek bizonyult a fegyvere, csak veszélybe sodorta a többieket vele.
Kapkan hamar arra a következtetésre jutott, hogy jobb lesz neki ezek nélkül, egyedül, akkor hatékonyabb lehetett, hisz úgy csak magára kell vigyázni! Ha valaki akkor azt mondja neki, hogy az ‘álmatag művész’ lesz élete szerelme, akinek a karjaiba mindig vágyik, valószínűleg képen röhögi, aztán jól be is töri az orrát. Akkor, évekekkel korábban még szentül abban a hitben élt, hogy sosem tudna egy férfit szeretni. Akaratlanul is mosolyogni kezdett az emlékképen. Mekkorát tévedett, atyaég!
Sajnos az óvó magányra való törekvéseit hamar sutba kellett dobnia, mert bár ő meglett volna egyedül, úgy tűnt a csapat többi tagja viszont nem tud nélküle létezni. A fronton és a vadászat közben szerzett tapasztalata elengedhetetlennek bizonyult, tekintve, hogy voltak olyan tejfölösszájú kölykök, akik még a húszat sem töltötték be és máris itt voltak. Ez nem csak sértette a becsületét, de egy kis extra löketet is adott, hogy jobb legyen; meg akarta mutatni, hogy jobb, mint a gyerekek, akiket beválogattak.
Először az edzések, majd az első éles küldetések során is remekelt, mindig a legjobbak között állt, mindig hatékony volt. Nem csak azért muzsikált ennyire jól, mert bizonyítani akart, hanem mert nagyon hamar kialakult benne egy védelmi ösztön is az esetlen, fiatal társaival szemben. Ott volt még bőven a fenekükön a tojáshéj, bizonytalanul fogták a fegyvereiket, és Kapkan nem értette, miért csinál valaki ilyet? Miért válogatnak be gyerekeket, akik nyilvánvalóan hamar meg fognak halni? A ketyeréik szórakoztatóak voltak, valóban, de nem annyira elengedhetetlenek, hogy az életüket veszítsék miattuk. Ráadásul egy gyenge tag a csapat gyengeségét is jelentette bizonyos esetekben, miért hát kockáztatni?
Ott volt például az az angol fiú, Mark. Annyira fiatal volt, és annyira szerencsétlen, néhány feladat során Kapkannak megfordult a fejében, hogy ő fogja lelőni, csak azért, hogy a csapatot mentse. A másik kérdéses férfi, az egyik amerikai volt. A kódneve: Thermite. Kapkan elsőnek nem értette, hogy egy ilyen bolond, egy ilyen forrófejű bohóc mit csinál a csapatban. Ön- és közveszélyes volt, több alkalommal is tönkretette Kapkan felszerelését, és az oroszban egyre csak gyűlt a feszültség.
Az egyik edzés során, mikor Kapkant a védő, Thermiteot pedig a támadó csapatba osztották, elhatározta, hogy megmutatja az amerikainak hova dugja a robbanószereit. Csak a megfelelő pillanat kellett. Ahogy a három percük telni kezdett, az orosz azonnal hergelni kezdte saját magát, hogy a megfelelő pillanatban elkaphassa az amerikait.
A csapatuk jó volt, de az ellenfél egy kicsit jobbnak bizonyult; pár másodperc alatt kiszedtek két védőt; Smoke és Rook kiestek. Így maradt a nyakába két bosszantó német, egy, aki olyan idegesnek tűnt, Kapkan esküdni mert volna rá, hogy látja a tenyerét izzadni, egy meg, aki olyannyira nem vette komolyan a feladatot, hogy még rá is gyújtott, és jókedvűen, dohányfüst köröket eregetve várakozott. Úgy nézett ki, mint aki ilyen helyzetekben tudja csak kialudni magát, és a karikákból a szeme alatt Kapkan arra következtetett, hogy ez nagyjából helytálló teória is lehet.
Nem kedvelte őket. Egyiket sem. De Kapkan inkább megrázta a fejét és a feladatára koncentrált. El kellett kapnia Thermiteot, vagy megbolondul; ez volt a legfontosabb feladata, az első és egyetlen. Nem is érdekelte, hogy a kört esetleg elveszthetik. Thermite nem nyerhetett többet.
Kapkan mindenre felkészülve egy olyan falhoz húzódott, amiről tudta, hogy az amerikai robbanó szőnyege be tudja törni, és nem is kellett sokat várakoznia. Hamarosan meghallotta a jól ismert hangot, ahogy Thermite az eszközét a falra rakta, majd finom kopogást, ahogy a férfi kihajtogatta azt. Kapkan esküdni mert volna, hogy azt is hallotta, mikor Thermite azt motyogja "C4 a helyén". Számításai szerint öt másodperce volt addig, ameddig a fal berobban, az idő pedig lelassult körülötte. Hallotta Thermite távolodó lépteit, az ismerős kattanást és a puskapor illatát a levegőben. Látott néhány szikrát, ahogy a szőnyeg elkezdte átégetni a fát, és felkészülve a robbanásra: a szeméhez emelte a fegyverét felállt. Ölni készült.
Ahogy a szikrák lassan ívet kezdtek leírni a falon, megszorította a fegyverét, de hirtelen egy teljesen más fajta füstszag is utat talált az orrába, majd egy durva kiáltást hallott.
- El az útból, babushka! - a következő pillanatban pedig az idősebbik német egyszerűen félre lökte. Ahogy Kapkan megbotlott, és oldalra huppant még éppen látta, ahogy a másik férfi lecsapja a földre a saját eszközét - egy felturbózott akkumulátort - és áram alá helyezi vele a falat. A szikrázás abbamaradt, a robbanó szőnyeg kiégett. A másik oldalról azonnal dühös, akcentusos káromkodás hallatszott, a német pedig a legelégedettebb vigyorral az ajkain hátralépett.
- Nyald meg a seggem Brunsmeier! - kiabált be Thermite.
- Kurvára okosabb lehetnél annál, minthogy mindig ugyanoda rakd a szarodat, Trace - kiabált vissza a német vigyorogva, majd lazán felkapva a fegyverét találomra átlőtt a könnyű, habkarton falon, és hamarosan felszólalt a csapattársak elvesztését jelző dudaszó. Eltalálta. Találomra lőtt és eltalálta.
Kapkan leesett állal bámulta a jelenetet, és mikor a német odalépett mellé azzal az ütnivalóan elégedett ábrázattal, csak még több méreg lepte el. Már őt is meg akarta ölni.
- Mi van, csibém, mit bámulsz? - fordult a férfi Kapkan felé, aki egyből felpattant, és elkapva a német kabátját vágta durván a falnak. Már éppen betörte volna az orrát, de abban a pillanatban felhangzott a kör végét jelző szaggatott dudálás. A német viszont még nem fejezte be. Könnyedén belemarkolt Kaplan ruhájába és úgy mozdult, hogy leszorítsa a férfi karjait megakadályozva az oroszt az esetleges ütlegelés megkezdésében. Patt helyzetben állva néztek farkasszemet, mikor a német megszólalt. - Legközelebb ahelyett, hogy várakozol és tökölődsz inkább lődd ki a robbanószert a falon keresztül, ez nem atomfizika, Baryshnikov! - a német még kacsintott is egyet, aztán egyszerűen ellökte magától a döbbent Kapkant és összeszedve a másik németet kisétál együtt a harctérről.
Smoke és Rook is hamarosan előkerültek, morogva azon, hogy az edzőmeccsekhez használt ‘játék töltények’ túl nagyot csíptek. Doc erre csak annyit mondott nekik, hogy örüljenek, ha nem komoly lövéseket kapnak.
Ahogy elhaladt a kis csapat mellet, Kapkan megpillantotta a bosszantó németet és amerikait beszélgetni. A testtartásuk, a gesztusaik, ahogy egymásra néztek, mind azt sugallta az orosznak, hogy jóban vannak. Remek. Két ilyen kibaszott idegesítő alak barátságot köt. Egyszerűen remek. Rosszabb párost el se tudott képzelni, biztos volt benne, hogy halálra fogják idegesíteni.
A legnagyobb meglepetésére, a német felé intett, miközben a másiknak magyarázott valamit és mindketten odafordultak. Kapkan felvette a leggyilkosabb arckifejezését, nem akarta, hogy gyengének tartsák egy ilyen ostoba hiba miatt. Csak még jobban meglepődött, mikor a két férfi elindult felé és már felkészült arra is, hogy lekiabálják a fejét, vagy elkezdenek kekeckedni, de megint koppant az álla a padlón, mikor az amerikai a világ legbarátságosabb mosolyával kezet nyújtott neki.
- Jordan Trace! Kódnév: Thermite. Dom mesélte, hogy mennyire felbosszantottalak az Exo szőnyegekkel! Jelenleg még fejlesztés alatt állnak, ha esetleg megégettelek a gyakorlat közben velük, akkor ne haragudj!
Kapkan kikerekedett szemekkel nézte a kezét, aztán csak zavartan megrázta. - Maxim Basuda. Kódnév: Kapkan.
- Meg kell, hogy mondjam neked, őszintén csodálatosnak tartom az EDD-idet. Annyira király ötlet, nem is értem, nekem miért nem jutott eszembe! - Thermite tovább csacsogott, a gesztusai befogadóak voltak, a viselkedése kedélyes. Kapkan nem is értette, hogy lehet valaki ennyire bolond. Meg amúgy is, ellenségek voltak! Miért ilyen kedves?
Az amerikaihoz képest a másik, a német, csak figyelt, mintha ki akarná ismerni Kapkan minden mozdulatát és vonását. Az orosz elpillantott a beszélő Thermiteról, és a másik szemeibe nézett, de az csak féloldalasan elvigyorodott.
- Nem vagy egy barátkozós típus, mi? - kotyogott közbe Thermite. - Nem gáz, mert én viszont az vagyok! Van kedved velünk jönni ebédelni?
Kapkan rápislogott, aztán tétován bólintott. Végülis jó ötlet kifigyelni az ellenséget a természetes közegében, nem? A vadászat is nagyjából így működött, és ő imádott vadászni.
- Jaj, tényleg, milyen faragatlan vagyok! Ő itt Dominic Brunsmeier, a kódneve: Bandit. Mesélte, hogy fellökött az edzés közben és milyen mérges lettél! - Thermite mosolya lankadatlan volt, Bandit arcán a vigyor csak még önelégültebb lett.
- Valóban - válaszolt Kapkan kurtán, szemmel verve a németet.
- Legközelebb nyugodtan vágd szájba, teljesen el van szállva magától csak mert lehúzott pár évet egy ilyen beépülős melóban - ahogy beszélt, Thermite el is indult vissza ebédelni.
Bandit erre megforgatta a szemét. - Azért ne legyél rám mérges, mert menőbb vagyok mint te, Tracy!
Thermite erre csak oldalba bökte a könyökével. Kapkan összehúzott szemekkel figyelte őket.
- Te meg ne vágj már olyan pofát, mint aki mindjárt gránátot dug a seggünkbe, mert kibaszott kényelmetlen. Ez csak egy edző meccs volt, babushka, csak játék. Lazíts. Legközelebb majd elkaphatod Jordan tökeit - fordult felé Bandit, Kapkan pedig elpillantott. Nem szerette, ha a prédája észreveszi, hogy figyel.
- Ne aggódj, nem azért nézlek, mert szép vagy, hanem mert úgy festesz, mint egy kéthetes zokni, amit teletömtek lószarral - Kapkan pimaszul rámosolygott, mire a német hehhent egyet és inkább rágyújtott.
- Nem lehet mindenki olyan, mint egy kibaszott szőke herceg, hm? - Bandit finoman a támadó csapatok között álló német társára bökött az állával. Hát az a pasas valóban úgy nézett ki, mint valaki megtestesült álma.
Kapkan és Thermite is követték a tekintetét és hmmentve bólogattak mindketten, aztán csak beértek az ebédlőbe. Kapkan odaült hozzájuk enni, később pedig vacsoránál is csatlakozott a két férfihoz. Még maga is meglepődött azon, hogy a prédái milyen hamar lettek a barátai.
- Mikor fogsz a lényegre térni? - vágott a mese kellős közepébe a nő az asztal másik oldaláról.
Kapkan felvont szemöldökkel nézett rá. Nem volt a legudvariasabb így valaki szavába vágni. - Te voltál kíváncsi arra, hogy milyen osztagokkal dolgozom együtt. Ilyenekkel.
A nő megforgatta a szemét. Az arckifejezése már régen nem jókedvet, hanem dühöt tükrözött. Kapkan elhúzta a száját a viselkedésváltozás láttán. Ahogy csend telepedett az asztalukra, hallotta, ahogy az eső elkezd kopogni a pinceablakokon. Hirtelen hidegebb is lett, és ő összehúzta magán a pulcsiját. A kedvenc pulóvere volt, az, amit Glaztől kapott egy karácsonyra, de mikor…? Végigsimított az anyagon, de a gondolataiból a nő hangja egyszerűen felriasztotta.
- És mégis milyen feladatokat kaptok, Maxim? - billentette félre a fejét.
Kapkan az ajkaiba harapott. Nem akart válaszolni, ez igazán belsős információ volt, és nem egy civil dolga. Hogy leplezze a zavarát az asztalon lévő bögréjéhez nyúlt és bizonytalanul kortyolt egyet, aztán fintorogva belenézett a bögrébe. Tea? Mégis mi…?
- Kérdeztem valamit, Maxim - nézett rá a nő feszülten, Kapkan nagy levegőt vett. Kissé magával küszködve nézett újra rá.
- Rengetegféle feladatot kapunk. Főleg terrorcselekményeket kell megakadályoznunk. Hallottál már a White Masks szervezetről? Mi azért vagyunk, hogy nekik ne legyen lehetőségük merényleteket elkövetni. Ez ennyire egyszerű! - mondta végül, aztán nyelt egyet. Nem érezte már jól magát. Haza akart menni, Glazhez.
- Kicsit pontosabban, Maxim. Mesélj ezekről a terroristákról nekem. Annyira érdekel! - a nő újra elmosolyodott. Kapkan megint felpillantott a szemeibe.
- Nézd… - megakarta szólítani valahogy a nőt, de hirtelen nem jutott eszébe a neve. Hogy lehet az? Biztos bemutatkoztak, mikor beértek a bárba. Vagy nem…? Kapkan az ajtó felé fordult. Mikor is jöttek be a bárba? Megint visszanézett a nőre és egyre feszültebbé vált. Tudta a nevét... Valamiféle V betűs volt; Veronica, vagy Vivienne? Hasonló. Egyáltalán honnan is ismerte őt?
- Milyen küldetéseket kaptok? Hogyan próbáljátok megállítani ezt a szervezetet?
Kapkan küszködve összeszorította a száját. Nem mondhatta el, de mégis el akarta. A bögréjébe nézett, aztán mégis elmosolyodott kicsit. - A legelső küldetésemen a White Masks ellen be kellett törnünk egy konzulátusi épületbe. Elrabolták valami politikus egyik hozzátartozóját és borzasztó mennyiségű pénzt követeltek érte - nézett fel a nő szemeibe, aki egy pillanatra megint elégedettnek tűnt, észre sem vette a Kapkan szája sarkában kúszó kis vigyort.
- Ezt a kibaszott nagy szopást nem hiszem el! - morgott Bandit, ahogy a helikopterben ültek. Thermite mosolyogva ránézett, de nem szólt semmit, csak felrakta a lábát a szemben lévő ülésre.
Kapkan viszont nem bírta szó nélkül. - Mi lenne, ha végre egyszer az életben képes lennél befogni azt a nagy szádat?
- Óóó, ne haragudj, uram és parancsolóm, netán bosszantalak?
- Mióta megláttalak bosszantasz - fordult felé Kapkan.
- Srácok, kussoljatok végre - tartotta fel az ujját Thermite, ahogy rájuk nézett. Mind a ketten odafordultak, hogy valami csípős megjegyzéssel visszavágjanak, de az amerikai szótlanul a társukra mutatott. Az aktuális küldetésre magukkal kellett hozniuk egy negyedik tagot is, Thatcher választása pedig a németek másik támadójára, IQ-ra esett.
Mikor Kapkan elsőnek lépett be a Rainbow csapat bázisára, és az újoncok között meglátott néhány nőt, egy vörös hajú, szigorú arcút, egy barna hajú, apró, mosolygóst és egy unottan rágózó szőkét, azonnal azt gondolta, mit keresnek ezek itt? A nők nem illenek a katonaságba.
A véleménye borzasztó gyorsan hatalmasat változott, mikor megismerte a három nőt. Ash, nem csak az amerikai csapat vezetője volt, de az egyik legmegbízhatóbb és legnélkülözhetetlenebb társ lett a támadó csapatokban. A nő pillanatok alatt átlátta a szorult helyzeteket és azonnal képes volt használható stratégiát kitalálni. Nem egy gyakorló és éles szituációból keveredtek már ki az ő irányításával.
A második, Twitch, az apró francia nő lehet, hogy nem volt olyan temperamentumos és bátor, mint Ash, de a technikai érzéke páratlan volt. Ő segített kicsit kipofozni Kapkan EDD-it, és a férfi rövid úton megértette, hogy miért kedveli annyira Twitchet. A nő minden mozdulatából sugárzott a profizmus, a munkája mindig tökéletes volt és kifogásolhatatlan, a humoráról nem is beszélve. Kapkan szeretett időt tölteni vele.
A harmadik, IQ, aki most mellettük volt, az előző kettőnél is pimaszabb volt. Ő volt az, aki nem félt visszaszólni senkinek, ha nem értett egyet, és az egyetlen, aki rezzenéstelenül állta, ha Thatcher leüvölti a fejüket, mikor ostobaságokat csináltak. IQ sosem nézett vissza és sosem követte el ugyanazt a hibát kétszer, erős volt és független. Most, a helikopterben ülve mégis idegesnek tűnt. Az arca sápadt volt, a kezei remegtek.
Kapkan azonnal abbahagyta a Bandittal való vitáját, és közelebb húzódott a nőhöz. - Jól vagy Monika?
- Hogyne… - bólintott IQ, aztán ahogy a helikopter jó nagyot rázkódott a levegőben, leszorította a szemét és megfeszült. - Csak nem örülök annak, hogy egy második világháborús csotrogánnyal visznek minket egy ennyire veszélyes helyre. A terroristák tizenöt mérföldről meg fognak minket hallani, és akkor a spéci lopott kis rakétáikkal alánk gyújtanak, ami elhiheted nincs a kedvenc halálnemeim között. Még ha Marius vezetne, de nem… Egy vén hülyét kaptunk, aki még szerintem direkt bele is megy minden légörvénybe - kifújta a levegőt és nyelt egy nagyot. Próbált a nyugalomra összpontosítani. Nem járt sikerrel.
- Jé, ez a csavar vajon honnan pottyanhatott ki? - emelt fel egy rozsdás csavart a gép padlójáról Bandit.
IQ hatalmasra kerekedett szemekkel nézett oda, Thermite meg azonnal oldalba bökte a férfit. - Mekkora egy agyhalott gyökér vagy!
Bandit csak legyintett. - Jaj ugyan már! Monika, minden rendben lesz, ez a tragacs többet látott már, mint mi hárman együttvéve. Nem lenne menő egy olyan gépen meghalni, amit már a hidegháború alatt is hullaszállításra használtak? Lehet, hogy az a rozsda nem is rozsda, hanem vér!
Kapkan a tenyerébe temette az arcát, Thermite pedig szenvedve felnyögött, de IQ láthatóan értette, hogy Bandit mit akar és finoman elmosolyodott. - Ha nem fogod be, a te véredtől fog tovább rozsdásodni, bízz bennem!
Bandit szélesen rávigyorgott, kacsintott is egyet. - Ugyan, tudom, hogy imádsz!
- Azt imádnám, ha nem akarnál szándékosan megijeszteni!
- Most miért? Tényleg nem tudom honnan van ez a csavar! - adta a kezébe Bandit. - Talán te megtalálod a helyét, úgyis te vagy a legértelmesebb itt.
Kapkan az égre emelte a tekintetét, Thermite viszont a tenyerébe nevetett. - Elég nagy és nehéz, valószínűleg a szerkezet része lehet, nem?
- Az nem rossz ötlet - vakarta meg az állát IQ a csavart forgatva, és az út hátralévő részében arról beszélgettek Thermitetal, hogy mégis honnan az istenből eshetett ki a csavar.
Kapkan elmosolyodva nézett rájuk, aztán a németre pillantott, aki csak elégedetten, lehunyt szemekkel ült. Az orosz már megtanulta, hogy Bandit mindig tudta, mit kell mondani; ezen tulajdonsága néha borzasztó fárasztó volt, ilyen esetekben viszont kifejezetten jól jött.
Ezek után még azzal a tragacsal is sikerült különösebb gond nélkül odaérni a bevetés helyszínére, és IQ nem is lehetett volna nyugodtabb, amikor behatoltak az épületbe. Nem volt nehéz feladat, ezért küldtek csak négy embert. Ráadásul négy milyen jót! IQ eszközével minden taposóaknát és csapdát kiszagoltak, Kapkannak hála, sajátokat hagytak hátra, Thermitenak köszönhetően minden falat ledöntöttek és Bandit gondoskodott arról, hogy minden rájuk támadó ellenfél rövid úton holtan essen a földre. Kifejezetten elégedettek lehettek magukkal, az egyik legsikeresebb küldetésük volt.
A problémák akkor kezdődtek, mikor egy bomba mellénnyel ellátott terrorista jött velük szembe. Az alak felemelte a fegyverét és azonnal célba vette őket, a csapat pedig nem volt elég gyors; egy golyó eltalálta Thermite vállát. Kapkan abban a pillanatban elrántotta a sérült férfit a többi golyó útjából, Bandit és IQ pedig fedezékbe ugorva tüzelni kezdtek.
Kapkan leszorította Thermite sebét, a férfi pedig dühöngeni kezdett fájdalmában. Villámgyorsan leakasztott az övéről egy kézigránátot, majd abból kirántva a csapszeget hajította egyenesen a terrorista alá. Annak éppen csak annyi ideje maradt, hogy lepillantson, majd egy akkora robbanás rázta meg az épületet, ami kihatott a ház szerkezetére is. A falak recsegve-ropogva omlottak össze. Thermite kifejezetten élvezte volna nézni, ahogy összerogy az épület, de éppen azzal volt elfoglalva, hogy szitkozódva elszorítsa a sebét. Tovább kellett menniük.
Természetesen az összes még élő terrorista odasereglett a robbanásra, tűz alá véve a csapatot. A következő zseniális ötlet IQ-tól jött. A három férfi elsőnek bolondnak nézte, de aztán beleegyeztek; fel a tetőre, és onnan újra le az épület másik részén, ahol tudták, hogy a túszt is találják.
Thermite sérülése kissé lelassította ugyan őket, de sietősen magukkal rángatták a szitkozódó amerikait, és sikeresen be is jutottak a túszhoz, aki mint kiderült egy hat év körüli kislány volt. A kezei a háta mögé voltak kötözve, a szája beragasztva. Ahogy a gyerek meglátta őket, a szemeiben valami furcsa öröm és düh csillant majd mocorogva, vergődve próbált kiszabadulni a fogságból.
Bandit közelebb lépett hozzá, hogy segítsen neki kiszabadulni, de a kislány azonnal sikongatni kezdett, a lábával egy asztal fele rúgkapált. IQ azonnal odaszaladt, ahogy meglátta a gyermek ijedtségének okát, a körmét kezdte rágni.
- Srácok… Másfél percünk van és ez a hely a földdel lesz egyenlő - nézett fel a nő. Az asztal alatt legalább hat téglányi C4 volt egy időzítőre kötve. Az óra még nem ketyegett, a kábelek viszont a kislány alatt lévő szőnyeg felé vezettek.
Kapkan odatámogatta Thermiteot, aki összehúzott szemekkel nézte meg a kioldó szerkezetet. - Amint megmozdítjuk a gyereket arról a szőnyegről, elindul a visszaszámlálás.
Bandit is odalépett, aztán visszanézett a kislányra. - Másfél perc bőven elég idő…!
IQ megrázta a fejét. - Nem biztos. Nézd ezt? Még legalább hat-hét irányba vezetnek el kábelek ebből az egy bombából. Ha megmozdítjuk őt, akkor akár egy pillanat alatt a nyakunkba robbanhat az épület.
Bandit lerángatta magáról a sisakját és letéve egy asztalra guggolt le a bomba mellé. - Azt a kibaszott… Nem vagyok benne biztos, hogy ezt csak úgy hatástalanítani tudjuk, nézzétek ezeket az illesztékeket. Ha egyet elvágunk, az összes többi azonnal robban.
Kapkan elővett egy zseblámpát és körbenézett a szobában kicsit alaposabban. - Valamilyen módszer biztosan van arra, hogy ezt megússzuk. Vegyétek elő az agyatokat, elméletileg mi vagyunk a profik legprofibbjai!
Bandit megint a gyerekre nézett és felállva elindult felé, ezúttal nagyon igyekezve, hogy a lába még véletlenül se érjen a szőnyeghez. A magasságát kihasználva hajolt közelebb a kislányhoz és finoman lehúzta a szájáról a szigszalagot. Finoman a gyerekre vigyorgott. - Jó nagy szarba keveredtél, hm, kiscsibe?
A gyerek felnézett rá, beharapta az ajkát. A szemeiben inkább ült bizonytalanság, mint félelem - De ti segítetek, ugye?
- Az a cél - bólintott a német. - De neked kell segítened nekünk elsőnek. Mondtak valamit, hogy hogyan lehet ezt az egészet hatástalanítani?
A kislány bólogatni kezdett. - A-az egyiknél, v-volt egy kártya! Azt mondták azt bele kell dugni, és akkor nem robban.
IQ és Kapkan összenéztek. Fogalmuk sem volt, hogy melyik terroristánál lehet a kártya, idejük pedig nem volt minden holttestet átnézzenek.
- Attól tartok, az nem fog menni - vakarta meg a szakállát Bandit. - Nem mondták, hogy hova vittek még bombákat?
- Nem! - nézett rá a gyerek. - Nem mondtak semmit…!
Bandit lassan felállt és körbenézett. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy nincs kiút, aztán Thermite felnézett. - Hány kiló vagy?
- H-harminckettő - nézett rá a kislány.
- Jordan ez nem egy elcseszett Indiana Jones film, nem fogjuk tudni kicserélni a súlyát! - morgott rá Bandit. - Használhatóbb ötlet?
- Ha alulról kirobbantjuk a plafont az egyik Exo töltettel, akkor rövidítjük a menetidőt legalább negyvenöt másodperccel - szólalt meg Kapkan.
A másik három azonnal ránézett és Thermite elvigyorodva elkezdte előpakolni a holmijait. Azonnal tetszett neki a terv. IQ a bombákra nézett, aztán Kapkanra, Bandit pedig elismerően hmmentve grimaszolt egyet. - Működhet…
Bandit megint a kislányhoz fordult. - Ez veszélyes lesz, és meg is sérülhetsz, de megígérem neked, hogy kijuttatunk és visszaviszünk a szüleidhez, mit szólsz?
A kislány hatalmasat nyelt a bombákat látva, de a szemeiben a német már csak elhatározottságot látott. - Rendben!
Bandit elvigyorodott és a többiekre néz. - Maxim, te viszed a robbanótölteteket, te vagy a leggyorsabb, aki ért ehhez most, hogy Jordan céltáblának képzelte magát. Monika, te segíts nekem. Abban a pillanatban, hogy Maxim átrobbantja a plafont, én elkapom őt - intett a fejével a gyerek fele. - Te pedig segítesz Jordannak leereszkedni. Megfelel?
- Hát kurvára nem tudom ki kiálltott ki téged főnöknek, de jól van! - bólintott Kapkan, majd felkapva Thermite tölteteit már ott sem volt.
Bandit megint a kislányhoz fordult. - Mi a neved?
- Ellie - nézett rá a gyerek.
- Félsz, Ellie? - közben a német felállt, és az övére erősített horgas kötelet felhajította, hogy a kampók beakadjanak az épület erős acélszerkezetébe. IQ odalépett mellé és a sajátját, majd Thermiteét is ugyanúgy feldobta, hogy le tudjanak ereszkedni Bandit és a gyerek után.
A kislány finoman megrázta a fejét. - Már nem…
Bandit lepillantott rá. - Bátor kis majom vagy te, mi? - úgy helyezkedett, hogy azonnal el tudja kapni a gyereket, IQ pedig közelebb támogatta Thermiteot.
Egy szinttel lejebbről halk, orosz káromkodás hallatszott és az Exo töltetek ismerős
kopogása hallatszott, majd Thermite adóvevője felsercent. “Töltet a helyén. Lépjetek hátra, és viszlát a túlvilágon!”.
Bandit nagy levegőt vett, a kislányra nézett. - Háromra elrúgod magad és a nyakamba ugrasz, rendben Ellie? - a gyerek bólintott, Bandit pedig gyorsan elvágta a kezeit leszorító köteleket. - Számolj hangosan.
Ellie bólintott és amint alatta szikrázni kezdett a padló, a szőnyeg pedig lassan elkezdett ívesen átégni, számolni kezdett. - Egy… Kettő… Három!
Abban a pillanatban, hogy kiejtette a száján a hármat, a gyerek elrúgta magát a leomló padlóról és Bandit kinyújtott karjába vetette magát. A német kissé durván, de stabilan szorította magához.
- A túsz a miénk, azonnali evakuálást kérünk! - kiálltott bele a saját mikrofonjába IQ, és átkarolta Thermiteot. - Másfél percünk van a robbanásig!
- Gyertek már! - kabált fel rájuk Kapkan, aki a robbantott lyuk mellett állt egy kicsivel odalent. - Másfél perc kurva kevés!
Bandit szorosabbra fogta a kislányt és már ereszkedett is le vele, Kapkan pedig IQ-hoz és Thermitehoz szaladt, hogy segítsen a sérült barátjának. Ahogy haladtak kifelé, IQ tizenöt másodpercenként értesítette őket a robbanásig hátramaradt időről.
Egy perc tizenöt másodperc, hatvan másodperc, negyvenöt másodperc, harminc másodperc, tizenöt másodperc. Az egyik sarkon eléjük került egy, még valami csoda folytán élő terrorista, IQ pedig hezitálás nélkül fejbe lőtte.
Kettő másodperccel a robbanás előtt léptek ki az épületből, a futást nem hagyták abba. Ahogy IQ órája nullát ütött, az épület és a föld megremegtek és a falak fájdalmas recsegés-ropogás közepette darabjaikra omlottak. A rengeteg robbanószer olyan löketet generált, ami ledöntötte a négy felnőttet a lábáról. Bandit, ahogy esni kezdett magához szorította a kislányt, IQ Thermiteot védte a nagyobb sérüléstől.
Ahogy levegőhöz kapott, Kapkan lassan felült, kitörölte a szeméből a kormot és a törmeléket majd halkan megszólalt. - Hát… nem mondom, hogy nem örülök, a barna színű gatyámnak…
Bandit erre horkantott egyet, Thermite pedig lassan rázkódni kezdett a nevetéstől. IQ óvatosan a lábára állította, hamarosan ő is kacagott már. Bandit a belé kapaszkodó kislány fejére simított, és finoman rámosolygott. - Megvagy, csibe?
Ellie még az épületben tomboló lángokat nézte, aztán bólogatni kezdett. - M-meg…
Bandit megkönnyebbülten felsóhajtott, Kapkan pedig odalépve hozzájuk felhúzta őket a földről és megveregette a német vállát. - Nem hittem, hogy valaha ezt mondom neked, de nem is vagy annyira hülye, mint kinézel.
Thermite persze most sem bírta ki, közbekotyogott. - Most aztán vehetsz magadnak egy új sisakot, haver!
- De legalább új barátokat nem kell magamnak vennem - fordult feléjük Bandit, Kapkan pedig rávigyorgott és még egyszer megveregette a vállát.
- Kicsit mégis örülök, hogy te voltál bent a főnök - tette hozzá IQ boldogan. - Élünk! És egyben vagyunk! Alig hiszem-
- Nem a mézes-mázas barátságotok sztoriját akarom hallani, Maxim! - csattant fel az asztal másik oldalán ülő nő, kizökkentve Kapkant a gondolataiból.
Kapkan felnézett rá és összehúzta a szemeit. - Talán nem tetszik neked, ahogy mesélek? Mindig a szavamba vágsz, pofátlan vagy!
A nő szemei dühösen megvillantak, és odakint hatalmas villámlás támadt. Ahogy Kapkan felnézett, az ablakot már csillogó fehér hó fedte és ő mélyebbre bújt a kabátjában. Ahogy megérezte magán a vastag anyagot, azonnal a poharába pillantott, ahol tea helyett már friss feketekávé volt.
- A küldetésekről... - kezdte a nő, de Kapkan felállt.
- Nem mondok neked semmit a küldetéseinkről! - már lépett volna ki a boxukból, hogy elinduljon haza, mikor a nő is felpattant és egy kést vágott a fa asztallapba. Kapkan lepillantott, a penge pár milliméterrel vétette el csak az ujjait. Mikor került a nőhöz ez a kés?
Kapkan a másikra nézett és hirtelen eszébe jutott végre a neve. Nagy levegőt véve szorította le a szemeit.
A következő pillanatban, mikor felnézett, már nem a bárban ült, hanem egy hideg hajókamrában. Nem volt rajta semmi más, csak egy rongyosra izzadt és vérezett nadrág, és hirtelen fájdalom öntötte el mindenét. Mintha mindene égett volna. A látomásból már ismert nőre mosolygott és kiköpött némi vért az említett lába mellé. - Victoria! Ahh, már megint ezzel próbálkozol?
A nő dühös arccal nézett rá, aztán a Kapkan mellett álló asztalhoz lépett és felvett egy, sárgás folyadékkal telített fecskendőt. Az orosz úgy sejtette, valamiféle igazságszérum lehet benne. Emiatt mondott el dolgokat az álmok során. Kapkan karjába egy vékony infúzió volt vezetve, ahhoz most a nő a tűvel.
- Már… legalább hatodik napja csináljuk ezt Vicky, nem hiheted, hogy sikerülni fog! - vigyorgott rá Kapkan, a nő viszont válaszul csak szájon vágta. Kapkan felszisszent és még egy adag vért köpött a padlóra.
- Mindenki megtörik egyszer, Maxim, csak veled ez egy kicsit több időt vesz igénybe. De ne félj, előbb utóbb mindent kiszedek belőled, és akkor végre megölhetlek…!
Kapkan elmosolyodott. - Amikor így ráncolod az orrod, úgy nézel ki, mint egy malacka!
Victoria egyenesen a bőrébe vágta a tűt az infúzió helyett, Kapkan felszisszent.
- Akármennyit próbálkozol… A barátaim… M-már úton vannak… És… kimentenek… tudom…! - azzal Kapkan szemei előtt elsötétült a világ, és mikor megint felnézett, egy ismerős bárban ült.
- Csak nem akarsz máris itt hagyni, Maxim? - billentette félre a fejét a nő finoman az asztal másik oldalán ülve.
Kapkan elmosolyodott és keresztbe font karokkal hátradőlt. - A párom már vár… És holnap reggel amúgy is korán dolgozom. Igazán nem lenne szabad átmulatnom az egész éjszakát!
A nő erre csak nevetve legyintett egyet. - Fiatal vagy, Maxim!
But fear nothing, my english friends, who happened to not speak (Hungarian), which is... I guess a lot. I promise, I will translate this miracle to English once... Maybe! <3
Hey! I know this is a bit short notice bUt I was wondering if you could tell us about the origins of the word for 'Finland' in Finnish? (and why is some variation of 'Finland' used everywhere *except Finland* lol).Its something i've always wondered and what a better opportunity to find out than here! (I hope this makes sense aah) Thanks! ☆
Thank you very much for the ask! It makes sense, don’t worry, and it is also a very good question!
Finland in Finnish is Suomi, and indeed, it is used for Finland only in most of the Baltic-Finnic languages, like Karelian suomi, Estonian soome and Votic soomi.
The origin of the name Suomi is… unclear, to say the least. Actually, nobody knows where it comes from, but many theories exist! Some say that Suomi comes from the word suo or suomu, meaning swamp and a scale (like on a fish) respectively. We do have quite a lot of swamps here, according to some sources as much as a third of the whole land area (which would make Finland the most… swampiest country in the world), and fish has been quite a common source of food here, thanks to all those lakes and the sea and also rivers.
Others say that the word Suomi is a loan from somewhere, perhaps the Baltic šama-, which comes from proto-Baltic žeme, both essentially meaning land (the word zemlja/ земля in Russian is a descendant of this word, too), which would mean that Suomi means… land. Just plain land. A bit anticlimactic, isn’t it?
Well, there are also other theories, none of which have been and probably never will be proven right (or wrong for that matter). Suomi used to mean the part of Finland that nowadays is called Proper Finland, this area here.
By Pera7 - karttapohja Care, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=8954505
Why the name of Finland is Finland or a variation of the word almost everywhere else, that’s quite easy to answer.
Finland is also the Swedish name for Finland. Finland was a part of Sweden for around 600 years, from the 1200′s to 1809. Before that Finland had never been a unified country, or any kind of an organized society. Since Finnish wasn’t an official language, and was looked down upon by the Swedish-speaking upper class as a language of the commoners, the name that ended up being used in all the official contexts was the Swedish one.
Oh, but the origin of the name Finland is just as unknown as the origin of Suomi. The -land in Finland means, well, land, but the Fin-part is a bit more complicated.
Some say it comes from the Scandinavian male name Finn. Others say it comes form the Swedish adjective fin, which means the same as fine (though grammatically it should then be Fintland (unless it’s just been shortened) because land in Swedish is ett land and the adjective should be in the correct form or whatever), and others say it comes from the Swedish noun fiende, meaning an enemy. Funnily enough, among the theories there is the Germanic word fen, meaning swamp, and also the word fin, as in the fin on a fish.
Some have suggested that it comes from the Swedish verb finna, to find, referring to the way the ancient Finns gathered their food like ye olden hunter-gatherers from the youth of our species (Finland has always been a little behind on these hip new things like hunting and agriculture). Some have also suggested the old Scandinavian word finnr, meaning a human, that has been used to refer to both, Finns and the Sami people.
Wherever the fin- comes from, it’s been around for a loooong time, since a people named the Fenns far in the north were mentioned by the Roman historian Tacitus, and that Greek guy Ptolemaios told about the folk called phinnoi who lived in the northern parts of the Island of Scandia. However, it is unsure whether they’re talking about Finnish or Sami people. But yeah.
Hello! Is it true that the Finnish language sounds so different from the other Nordics? If it is, why is it different?
Hello, and thank you very much for the ask! Languages are one of the things I’m super interested in, so I’ve been waiting for a good time to answer this. I would also like to apologise for taking so long to answer!
Yes, it is true that Finnish sounds different from the other Nordic languages, a.k.a. Swedish, Norwegian, Icelandic and Danish, even though it is a common misconception that Finnish sounds like Swedish. It does not.
This is because Finnish and the other Nordic languages belong to two completely different language families.
Source
Finnish is a Finno-Ugric language, you see, while Swedish, Danish, Norwegian and Icelandic are North Germanic languages, sometimes referred to as Scandinavian languages. They’re related to English, which is also a Germanic language.
Finno-Ugric languages are the other half of a group called the Uralic languages, the other half being Samoyedic languages. The only three independent countries the speakers of Finno-Ugric languages have managed to create are Estonia, Finland and Hungary, the biggest of which (going by population) is Hungary with just below 10 million citizens.
Also, Hungarian, how did you end up there???
By User:Nug derived from a german version created by User:Chumwa - German language version, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=28408682
Finno-Ugric languages originate from what is nowadays the Russian Federation, as you can probably deduce from the name “Uralic languages”, because, you know, the Ural mountains. Most of the other Uralic languages are minority languages spoken in Russia.
Anyway, the language we should be focusing on today is Finnish! Finland’s population is 5.5 million people, but less than 5 million of us speak Finnish as a native language. Around 5% of Finns speak Finland’s Swedish, a dialect of Swedish spoken only in Finland. The Finnish version of Swedish is said to be more old fashioned than proper Sweden’s Swedish, and the pronunciation differs too, as well as some words.
Finnish has approximately 5 400 000 native speakers. Most of those who don’t live in Finland live in Sweden, Norway, Russia, USA and Canada.
Finnish is famous - or should I say infamous - for the difficulty of the language. While Finnish does have, um, quite a few grammatical cases (15), it only has 3 irregular verbs: olla (to be), juosta (to run) and mennä (to go), sometimes the verb tehdä (to do or to make) is also said to be an irregular verb. Sounds fun, doesn’t it?
Finnish has no grammatical gender either, nor does it have articles like “the” or “a” or “ett” or “la”. Finnish also has no future tense, but actions taking place in the future are said using the present tense and a word that indicates time, for example “(Minä) Luen huomenna”, where “luen” is the 1st person from of “lukea”, to read, in present tense, and huomenna is tomorrow. The pronoun minä, I, is not necessary.
Finnish also doesn’t have the equivalent of the verb “to have”. The closest we have is omistaa, but that means the same as to own. Unlike in Swedish and English, with their “Jag har” and “I have”, Finnish expresses having something with the verb to be, olla. For example:
SWE Jag har en bok.
ENG I have a book
FIN Minulla on kirja.
This grammatical structure has actually been borrowed into Russian, of all languages, from the Finno-Ugric languages spoken there. Russian doesn’t really have a verb for “to be”, of course, but in this structure the equivalent is быть or byt.
The boy had a hamster.
Pojalla oli hamsteri.
У мальчика был хомяк.
U maltšika byl homjak. (this is the Finnish transliteration)
from https://blogs.helsinki.fi/venajaavoiymmartaa/suomen-ja-venajan-kielen-eroista-ja-yhtalaisyyksista/
Look, it’s the Gulf of Finland in the beginning of March! You can barely see Estonia in the distance! Yeah I didn’t have a good picture here, how do you take a picture of a language??
The Finnish alphabet is the same as the Swedish alphabet, a.k.a.
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Å Ä Ö
C, Q, W, X, Z and Å aren’t used in Finnish, really, but they’ve been left to the alphabet anyway. Å is a Swedish o-sound, because the normal o in Swedish is often said as the o in who, and å is like the o in over.
Y and J are quite tricky: Y is a vowel in Finnish! J is pronounced like y in young.
Here’s a video showing you all the sounds in the Finnish alphabet!
Here’s å, ä and ö.
Letters sound more or less the same in every word, they don’t change with the stress on the word or the letter they’re next to, like they do in some languages.
Finnish also has this thing called vowel harmony, which means that the vowels ä ö and y can’t be in the same word as a o and u. However, if the word is a compound word or a loan (like olympialaiset, the Olympics) they can exist in the same word. The vowels i and e can exist in words with both sets of vowels.
Hmmm. What else…
Well, here’s a video with song samples from different Finno-Ugric languages!
Here is two videos, both of the same song, the other in Swedish and the other in Finnish so you can hear the difference!
I mean, I’ve been reblogging stuff every now and then, but I haven’t made a proper post since December 6th, have I? No, I don’t think I have. Well, anyways, I’m a bit busy with school with some tests coming up, but I do have a bunch of posts planned. However, this isn’t about any of those (except kinda one of them, but I’ll get to that in a few rows). ‘
The thing is, along with history, on of my… passions, I suppose, are languages. I really love them, and one thing I especially love is finding out where different words and sayings come from. A few months ago I borrowed this beautiful, 1 633-page etymological dictionary on modern Finnish, and needless to say, it has been one of the most interesting books I’ve borrowed in a while. I just want to look up some word and end up going on a tangent not too different from the ones you end up on Wikipedia, clicking on all the interesting links, but like, with words.
And so, since Mikael Agricola’s Day, also known as the Day of the Finnish language, is coming up on 9th of April, and because I must return that book soon, I’ve decided to hold an event.
Whaaaaaaaat, me, holding an event, event though I’ve barely posted anything???
Yes, exactly.
So, the idea for the event is quite simple.
You guys send me different English words. They can also be names of countries, since they’re not all the same in Finnish as they are in English. Quite simple.
I translate the word into Finnish in my answer, and, if I can find one, I tell you where that Finnish word comes from. Finnish has quite a lot of loan words, so maybe my ancestors stole a word from your language?? We’ll see.
If you want to, I might also try to find you a sample so you can also hear the Finnish word!
You can also send the word in your own native language! But please do remember to provide the English word as well, and also your native language! (With English words you don’t have to tell me your native language, but uh, you can if you want to, I suppose?)
Are the rules clear? Remember, you can send any word you like, literally, anything. I won’t publish anything offensive though, so you can try, but I’ll just delete them.
So you guys have until 9th of April 2018 to send me asks, and I’ll answer them on that day. If I get a ton of asks I’ll probably have to publish some on the next day. I will also answer an ask about Finnish that day, though I’ll probably take that as a chance to talk about Finnish more generally as well.
So, how does that sound? If you have any questions about the event, don’t hesitate to ask!
Oh, yeah, I will probably tag the answers with something like “#language event” or something similar if you don’t want to see all the answers.
I hope you’ll participate, and sorry for my long absence! Q0Q
Thank you for the ask! Ah, our first proper, actually traceable loan!
Pie in Finnish is piirakka. A very similar equivalent is found in all of the more closely related languages, like Karelian piroa, Veps pirg, Votic piirga and Estonian pirukas. This word is a loan from Old East Slavic, or, as it is called in Finnish, ancient Russian. The corresponding word in modern Russian is pirog or пирог. In written Finnish the earliest use of the word was in a letter from 1686.
Finland! What’s that in Finnish? What about Estonia?
Thank you for the ask! I have another ask asking about Finland in Finnish as well, so here I’ll answer the latter half of the question, hope that’s okay!
Estonia in Finnish is called Viro!
This comes from Virumaa, the name of a region in Estonia. Where the name of the region comes from, there are many possible sources. Some examples are old Swedish place names like Virken or Virsjön, words viro or viru in Estonian which apparently mean like a breeze, like with the wind, you know, or perhaps to the old Scandinavian vaerild, meaning world, or maybe from the names meaning a man from Lithuanian - výras - Latvian - vīrs - or Germanic wiraz? If the source is one of these last three, Virumaa would mean “land of men”? Or Menland??? Who knows.The first written mention of Viro is Vironmaa in a letter from 1584 concerning something about the king at the time. Sometimes Estonia is called Eesti by Finns too, but it isn’t the “official” word.
