Dec 26, 2016
Purosz Leonidasz
A VALÓSÁG HOLLÉTE
A valóság hollétéről tudomásom nincsen. Pedig egyszer itt kellett járnia: ezek nem üres másolatok ám! Valami sokszorozza magát: épül.
A hőmérsékletről gyakran eszembe jut: mibe nem léphetek kétszer?
Távolodom a valóságtól, de mi van, ha a valóság éppen ez? Atom hasad – nem értek a fizikához.
Hogy lesz ebből újfajta beszédmód?
És hova tűnt a mondatokból a lány, aki, mint egy elromlott névmás, úgy fest: nem pótolható? A lány nevéről majd később, eljön az ideje.
Hát persze, az idő! Az időről majdnem megfeledkeztem.