A részegségben az a szar hogy előtörnek az elrejtett fájdalmak….
seen from Japan
seen from Netherlands

seen from Japan

seen from Malaysia
seen from Russia

seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States

seen from Canada
seen from Germany
seen from United States

seen from Germany

seen from Canada
seen from United States

seen from Colombia
A részegségben az a szar hogy előtörnek az elrejtett fájdalmak….
Nem tudok már mit kezdeni veled. Sosem tudom, hogy mit akarsz, hogy akarod. Hol kommunikálsz, és úgy viselkedsz, mintha fontos lennék neked, hol pedig hosszú órákon keresztül figyelmen kívül hagysz, bunkó vagy velem és flegma. Én pedig elfáradtam. Mert hiába szeretlek, ha te így viselkedsz velem, előbb-utóbb nálam is be fog telni a pohár, és nem fogok minden csettintésedre ugrani…
Belefáradtam a próbálkozásba. Elegem van abból, hogy mindig csak nekem fontos, mindig csak én teperjek. Végeztem. Aki menni akar, azt el fogom engedni egy szemrebbenés nélkül. Mert már nem érdekel többé.
S most mondhatnátok, hogy önzően gondolkozom. Hogy egy kapcsolat mindig két emberen áll. De itt mindig én vagyok, akinek fontosabb a másik. Nekik, mintha mindegy lenne. Mert valójában mindegy is. Csak akkor vagyok jó, ha épp unatkoznak vagy nincs más a képben.
Magamnak ennél többet érek. És nem érdekel, ha egyedül is maradok, legyen az családtag, barát, szerelem.
Mert inkább vagyok egyedül, magányosan, minthogy valaki b) terve legyek.
Kezd minden kicsúszni a kezemből.
Mindenkit el lehet veszíteni.
Már nem ismerem az embert aki a tükörből néz vissza rám...
Mindig megérzed, amikor kezdem feladni a reményt. Ilyenkor dobsz nekem egy kis morzsát, amitől jobban érzem magam, megint elkezdek reménykedni. De te végül nem csinálsz semmit, csak felébreszted a reményt, és megint leszarsz, nekem pedig csak egyre jobban fáj…
Ments meg magamtól... Mert bele fogok halni a gondolataimba.