Elmentünk az egyik legnagyobb hazai, szelektív szemetet előválogató cég csepeli telephelyére, hogy megtudjuk, mik a legnagyobb hibák, amiket
Ma is tanultam dolgokat.
A mosás csak a háztartások komfortérzetének jobb, ezért találkozhatnak olyan tanácsokkal, hogy mossák el, mondjuk, a tejfölös- vagy a joghurtosdobozt. Ha ugyanis otthon, a jó melegben elkezd belerohadni a maradék a dobozba, az büdös lehet, de valójában a feldolgozás szempontjából nem kell elmosni egyáltalán.
Tévhit, hogy a zsíros papírt, például a pizzásdobozt nem szabad a szelektívbe dobni.”
Úgy tűnik, a szállítmányban volt egy másik kábelkígyó is, beleakad a görgőkbe, a gép hangos kattanással leáll. A munkásoknak ilyenkor kézzel kell kiszabadítaniuk a szorulást okozó anyagokat, elmondásuk szerint órákig is eltarthat egy ilyen folyamat. „Eddig a legmeglepőbb egy szelektívbe dobott ejtőernyő volt, ami szintén megakadt a szállítószalagon, eltartott egy jó darabig, mire sikerült kigubancolnunk. Egész évben rendszeresen gondot okoznak a gyógyszeres fóliák és a gyorspántolók, de vannak szezonális problémáink is: nyáron a kilyukadt locsolócsövek, karácsonykor a fenyőfára húzott műanyag hálók állítják meg a rendszert.”
Szerencsére ezek nem a hulladékégetőben végzik végül, hanem a külön halomban gyülekező porszívókkal, elromlott CD-lejátszókkal és a szalagról leemelt hajszárítóval együtt fém- és elektronikai újrahasznosítók vásárolják fel. Azt gondolhatnánk, hogy akkor minden rendben, kidobhatjuk a kismagnót a szelektívbe, végül is jó helyre kerül, de Karczub Mária határozottan azt kéri, hogy senki ne jusson erre a következtetésre. „Rengeteg gondot okoz ez számunkra, egyrészt az ilyen típusú szemét a szalagok mellett dolgozó embereket terheli, adott idő alatt sokkal kevesebb újrahasznosítható csomagolóanyagot tudnak kiválogatni, másrészt, ha véletlen mégis átfutnának a szalagon, tönkretehetik a bálázógépeinket is. Ezekre az a legjobb megoldás, ha elvisszük egy hulladékudvarba.”
De amikor megkérdezem, hogy például a szeletelt sajtok és felvágottak csomagolására használt majdnem sík műanyag tálcák, rajtuk egy vékonyabb műanyag fóliával minek számítanak, kiderül, hogy még ennél is bonyolultabb a kérdés. Az ügyvezető szerint „ezek két különféle típusú műanyagból vannak, ezért akkor vagyunk a legkörnyezetbarátabbak, ha ezeket otthon kidobás előtt kettéválasztjuk, magyarán letépjük a vékony fóliát a dobozról. Ebben az esetben mi mindkét fajta műanyagot szét tudjuk válogatni, a felvásárlócégek pedig maradéktalanul újra tudják hasznosítani. Nekünk ugyanis arra nincs kapacitásunk, hogy ezeket a csomagolásokat egyenként, kézzel szétválasszuk, emiatt vagy a szemétben végzik, vagy ömlesztve mennek a hasznosítóhoz. Náluk pedig, attól függően, hogy éppen milyen minőségű műanyagot akarnak készíteni, ezeknek a tálcáknak vagy az aljából vagy a tetején lévő fóliából szemét lesz.” Ugyanez vonatkozik a joghurtos, tejfölös vagy egyéb műanyag poharas termékekre, amiknek a tetején alumíniumfólia van, ahogy azokra a nagyobb dobozokra is, amikbe főként hentesárukat csomagolnak. Karczub Mária szerint utóbbiaknál „ha a fólia letépését elfelejtenénk is, azt viszont feltétlenül tartsuk észben, hogy legalább a vérrel és húslével szennyezett nedvszívó papírt vegyük ki a csomagolásából – ugyanis ha ezt nem tesszük, teljesen feleslegesen dobtuk a dobozt a szelektívbe, itt is a szemétbe kerül.”
